Vadászat
Kétmillió óra a vadonban, 800 megvédett haszonállat – három évig figyeltük a hazai nagyragadozókat
Március végén lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóival foglalkozó projekt
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Március végén lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóival foglalkozó projekt
Budapest, 2026. április 1. – Március végén lezárult az összesen hat ország 11 szervezete részvételével zajló Interreg LECA (A Kárpát-régióban élő nagyragadozók védelme és a velük való együttélés támogatása) elnevezésű projekt, melyben Magyarországról teljes jogú partnerként a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint több partnerszervezet vett részt. A 2023. április és 2026. március között futó nemzetközi projekt célja a nagyragadozók védelmének megerősítése a Kárpát-régióban. A projekt keretében észak-magyarországi gazdáknak juttattak ragadozóbiztos villanypásztorrendszert, amelyek összesen több mint 800 haszonállat védelméhez járulnak hozzá. A projektnek köszönhetően egy gazda egészíthette ki nyája védelmét 2 kuvasszal. Összesen 100 db vadkamerával, mintegy kétmillió órán át figyelték meg az Északi-középhegység területén előforduló nagyragadozókat. Az elkészült felvételek értékes információkat szolgáltatnak a hazai nagyragadozókról és prédafajaikról.
Fotó: WWF
A Kárpátok vonulatának hegységeiben mindhárom ikonikus európai nagyragadozófaj – a szürke farkas, az eurázsiai hiúz és a barna medve – őshonos. Ezek a nagyragadozók hatalmas területeken mozognak, amelyek országhatárokon is átívelnek. Míg a vadon élő állatok nem veszik figyelembe az országhatárokat, a természetvédelmi intézkedések gyakran igen. Ezért a nagyragadozók hosszú távú fennmaradásának biztosítása a Kárpátokban az egész térségre kiterjedő együttműködést igényel. Bár jogi védelem alatt állnak, ezek a fajok továbbra is számos fenyegetéssel néznek szembe, beleértve az orvvadászatot, az élőhelyek feldarabolódását, a közúti elütéseket, az intenzív földhasználatot és az ember–vadvilág konfliktusok növekedését. A megfigyelési módszerek országonként is eltérnek, ami megnehezíti az adatok összehasonlítását és a hatékony, regionális szintű együttműködést, az állományok közös kezelését.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Ez a kihívás állt a LECA nemzetközi projekt középpontjában. Az elmúlt három év során a projektben részt vevő szervezetek – hat országból minisztériumok, egyetemek, természetvédelmi hatóságok és civil szervezetek – azon dolgoztak, hogy erősítsék az együttműködést, és gyakorlati megoldásokat dolgozzanak ki a nagyragadozók megfigyelésére, az ember–vadvilág konfliktusok megelőzésére és a védett fajok elleni bűncselekmények visszaszorítására. Hazánkból a WWF Magyarország (a Szlovák- és az Aggteleki-karszt projektterület vezető partnereként) és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes jogú partnerként, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) pedig társult partnerként vett részt a projektben. A WWF vadkameráinak üzemeltetését a terepen az Egererdő Zrt., az Istenmezejei Vadásztársaság és Szabó Ádám természetvédelmi szakember, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa végezték.
Fotó: WWF
„A nagyragadozók nem ismernek határokat, hatékony védelmük érdekében az érintett államok és a különféle szereplők közötti együttműködésre és tudásmegosztásra van szükség” – emelte ki Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.
A projekt során a kutatók és a bevont érintettek modern megfigyelési módszerek kombinációját alkalmazták, beleértve a kameracsapdázást, a genetikai elemzést és a GPS-telemetriát. A projekt teljes, együttesen 6 országot érintő területén összesen több mint 560 kameracsapdát helyeztek ki a projekt által lefedett 37 000 km²-nyi területen. A kutatók 108 állatot azonosítottak egyedileg, közülük 27-re telemetriás nyakörvet helyeztek fel, ami értékes adatokat szolgáltatott a mozgásukról, territóriumaikról és viselkedésükről.
„Az aktív monitoring periódus során – 2023. március és 2025. március között – összesen 587 alkalommal rögzített a 100 darab hazai kamera valamilyen nagyragadozót, döntő többségben farkast. Medvéről 23 felvétel készült, viszont hiúzt sajnos egyetlen alkalommal sem észleltünk a vizsgált magyar területeken, még a jelenlétére utaló nyomokat sem” – tette hozzá Sütő Dávid.
A projekt során gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy idehaza a haszonállatokban okozott károk a rendelkezésre álló adatok alapján továbbra is ritkák. Az érintett gazdálkodók azonban a megelőző eszközökkel szemben gyakran bizalmatlanok és nem rendelkeznek a kiépítésükhöz szükséges forrásokkal sem. Ennek ellenére az ember-nagyragadozó konfliktusok idehaza is jelen vannak, melyet egyrészt az illegális elejtések jeleznek, másrészt az, hogy az északi országrészben jelenleg is számos olyan terület akad, amely ugyan alkalmas lenne a nagyragadozók számára, mégis betöltetlen, így ott kedvező ökológiai hatásaikat sem tudják kifejteni.
Fotó: WWF
Az ember általi hatások közvetlenül befolyásolják a hazai, fokozottan védett nagyragadozók életét. A projekt ideje alatt hat farkas ember által elpusztított teteme került elő, további két állat elpusztulásának körülményeit jelenleg is vizsgálják a szakemberek. Az állatorvosi vizsgálatok igazolták, hogy egy példány egyértelműen közúti elütés áldozata lett a 21. sz. főúton.
A LECA projekt Kárpátok-szerte arra is összpontosított, hogyan segíthető elő az emberek és a nagyragadozók együttélése. A projekt több mintaterületén – köztük Magyarországon is – villanypásztorrendszereket helyeztek ki gazdálkodókhoz, medvebiztos kukákat és egyéb megelőző eszközöket teszteltek, amelyekkel csökkenthető a konfliktusok kialakulása a nagyragadozókkal. Ezeket a gyakorlati intézkedéseket határokon átnyúló területeken valósították meg, a Kiszucai-Beszkidek, a Lengyel- és Szlovák-Tátra, a Keleti-Kárpátok, valamint a Bükk és a Mátra, illetve a Szlovák- és az Aggteleki-karszt térségében. A projektben összesen több mint 22, országhatárokon átnyúló találkozót szerveztek, több mint 300 fő – helyi hatóságok, állattartók, vadgazdálkodók, természetvédelmi szervezetek és nemzeti parki munkatársak – részvételével.
Bízunk benne, hogy az érintett érdekcsoportok együttműködése során kiépített bizalom és szakértelem továbbra is hozzájárul a nagyragadozókkal való fenntartható együttéléshez, a fajok ökológiai szerepének megőrzéséhez és élőhelyeik regionális stabilitásához a teljes Kárpát-régióban.
A magyar partnerek által megvalósított eredmények:
- A WWF Magyarország a projekt során 5 észak-magyarországi gazdálkodónak juttatott ragadozóbiztos villanypásztort, amellyel több mint 800 haszonállat védelme válik lehetővé a gazdák számára. Két gazdálkodóval készült videóink itt és itt érhetők el. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság további 2 helyszínen biztosított kármegelőzési eszközöket a Sajótól északra gazdálkodó állattartók számára, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
- Egy észak-magyarországi gazdálkodónak 2 kuvaszkölyköt adott a Kuvasz-Őr Alapítvány a WWF Magyarország támogatásával.
- A projektben a magyar oldalon összesen 100 kamera és számos szakember dolgozott a nagyragadozók felkutatásán. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén jellemzően a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai által kezelve 60 darab kamera gyűjtötte az információkat. Emellett pedig 40 db vadkamerát üzemeltettek a WWF partnerei – az Egererdő Zrt., az Istenmezejei Vadásztársaság és Szabó Ádám természetvédelmi szakember, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, elsősorban a Heves-Borsodi-dombságban, a Mátrában, a Bükk nyugati oldalán és az Aggteleki Nemzeti Park területén. A vadkamerák mintegy 2 millió órán át figyelték az Északi-középhegység nagyragadozóit és prédafajaikat. A kamerák egy részéből érkező információk feldolgozásához a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vettük, hogy a gyakorlatban is tesztelhessük ezek hatékonyságát. A vadkamerafelvételekből készült válogatás megtekinthető a WWF Magyarország YouTube csatornáján.
- A projektben elkészült magyar nyelvű kiadványok és videók:
- Ragadozóbiztos villanypásztor telepítése lépésről lépésre
- Ragadozóbiztos villanypásztor telepítése brosúra
- Ragadozóbiztos villanypásztor és elektromos háló – infografika
- Mit tegyünk, ha nagytestű őrkutyával találkozunk? – infografika
- Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk? – Infografika
- Amit a nagyragadozókról hiszünk – és amit tudnunk kellene cikksorozat 1. rész, 2. rész
Fotó: WWF
A LECA projektről
A LECA – „A Kárpát-régióban élő nagyragadozók védelme és a velük való együttélés támogatása” (2023. április – 2026. március) elnevezésű nemzetközi projekt célja a nagyragadozók védelmének megerősítése a Kárpátok térségében. Bár jogi védelem alatt állnak, ezek a fajok továbbra is számos fenyegetéssel néznek szembe, beleértve az orvvadászatot, az élőhelyek feldarabolódását, a közúti elütéseket, az intenzív földhasználatot és az ember–vadvilág konfliktusok növekedését. A megfigyelési módszerek országonként is eltérnek, ami megnehezíti az adatok összehasonlítását és a hatékony, regionális szintű reagálást.
A LECA projekt ezekre a kihívásokra egységes, tudományos alapú monitoring módszerek bevezetésével, a konfliktusmegelőzés javításával, a bűnüldöző szervek támogatásával a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorításában, szakmai ajánlások összeállításával, valamint a minisztériumok, egyetemek, nemzeti parkok, civil szervezetek és helyi hatóságok közötti határon átnyúló együttműködés erősítésével válaszolt.
A projektben hat országból – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – összesen 11 partnerszervezet vett részt, Magyarországról a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint társult partnerként az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC).
A projekt az INTERREG Central Europe Program támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
További információ a projektről: https://www.interreg-central.eu/projects/leca/
Forrás: WWF
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
