Természetvédelem
Vörösmókusok születtek a Budakeszi Vadasparkban
Először történt természetes szaporulat a vörösmókusoknál a Budakeszi Vadasparkban.
Történelmi esemény a Budakeszi Vadasparkban: Lily, mindenki kedvenc mókusa életet adott öt kölyöknek, ezzel a Vadaspark fennállása óta először történt ilyen természetes szaporulat a vörösmókusoknál.

Fotó: Nagy Ingrid – Budakeszi Vadaspark
Lily 4,5 évvel ezelőtt, elárvult kölyökként, alig 1,5-2 hetesen került a Budakeszi Vadasparkba testvéreivel együtt. A Vadaspark munkatársai nevelték fel, testvéreit sikeresen visszaengedték a természetbe, azonban Lily különösen barátságos és ragaszkodó természetű maradt, így ő végül a park lakója lett. Az évek során igazi „sztárrá” vált a látogatók körében, gyakran találkozhattak vele edukációs programokon, környezeti nevelési foglalkozásokon, sőt a nyári táborok résztvevői is megismerhették őt.
Habár a Budakeszi Vadaspark közel 50 éve tart vörösmókusokat, eddig sosem volt szaporulat egyiküknél sem. Ez részben annak tudható be, hogy a mókusok fogságban csak ritkán szaporodnak – a közös térben élő állatok gyakran „családtagnak” tekintik egymást, így nem jön létre párosodás. Más állatkertekben is ritka a hasonló esemény, Magyarországon is csak kevés helyen jegyeztek fel hasonló sikeres ellést.

Fotó: Nagy Ingrid – Budakeszi Vadaspark
A változást egy különleges új jövevény, Kázmér, hozta el, aki tavaly, 2024-ben került a Vadasparkba mentett mókusként, körülbelül 5 hetes korában. Testi sérülése – három lábbal érkezett – kizárta a természetbe való visszavadítás lehetőségét. Mivel Kázmér is barátságos és szelíd természetű, Lilyvel közös kifutóba került, és részt vett az ismeretterjesztő programokban. Az összeszoktatás kezdetben kihívást jelentett. Lily, aki addig egyedül élvezte „királylányi lakosztályát”, nem fogadta azonnal örömmel Kázmér közeledését. Kázmér azonban igazi úriemberként türelemmel próbálta elnyerni Lily bizalmát, míg végül egy kedves barátság, majd romantikus kapcsolat alakult ki közöttük. A kapcsolat hamar meghozta gyümölcsét: a szaporodás jelei egyértelműek voltak.
Az európai vörösmókusok vemhességi ideje általában 38–42 nap, és a számításaink alapján a 40. napon Lily világra hozta öt kölykét. Az ellés komplikációmentesen zajlott, végig mellette volt nevelőmamája, akinek jelenléte megnyugtatta Lilyt. Általában 2–4 kölyök születik, de Lily kivételesen öt apróságnak adott életet. Nem csak a kismókusok születése ritka esemény, hanem az is, hogy Lily olyan közeli bizalmi kapcsolatban van pótmamájával, hogy ennek köszönhetően napról napra bepillantást nyerhetünk a kismókusok cseperedésébe és szemtanúi lehetünk, hogyan is gondozza egy mókusmama a kölykeit.
A Budakeszi Vadaspark célja, hogy a kismókusok egyszer visszatalálhassanak természetes élőhelyükre, és szabadon élhessék tovább életüket. Ez az esemény nemcsak a Vadaspark életében jelent mérföldkövet, hanem egy országos szinten is kiemelkedően ritka, természetes szaporodási sikernek számít. Egyben példaértékű arra is, hogy a mentett, emberközeli, de mégis ösztöneiket megőrző állatok számára is lehet esély a természetes családi életre és bár Lily és Kázmér nem térhet vissza a természetbe, de utódjaik gazdagíthatják a magyarországi vörösmókus populációt és továbbvihetik génjeiket.
A kicsik fejlődése továbbra is nyomon követhető a Budakeszi Vadaspark közösségi média felületein. Lilyvel a sztár anyukával a látogatók augusztus 29-én az Állatkertek éjszakáján (18.00-22.00 óra) találkozhatnak.
További Információ:
Nagy Ingrid sajtóreferens 20/9846402, nagy.ingrid@bkvp.hu
Forrás: Bodnár Katalin – Budakeszi Vadaspark
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







