Természetvédelem
Pilisi Len Díj
Pilisi Len-díjban részesült dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Példaértékű együttműködés egy fokozottan védett természeti terület fenntartásáért
A háromoldalú megállapodás aláírása: Reinitz Gábor vezérigazgató (PP Zrt.), Richolm Erik polgármester (Pilisszentiván), Selmeczi-Kovács Ádám igazgató (DINPI)
Május 8-án, immáron ötödik alkalommal került sor a Pilisi Len díjak átadására Pilisszentivánon a Pilisi Len Látogatóközpontban. A díjat Pilisszentiván Község Önkormányzata, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság alapította, és ítéli oda évről évre. Az elismerést azok kaphatják, akik Pilisszentiván természetvédelmi értékeinek védelmében kiemelkedő tevékenységet folytattak, folytatnak.
Az idei egyik Pilisi Len díjas dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Kiemelkedő szerepe van a természetszerű erdőgazdálkodás módszereinek hazai bevezetésében, különösen a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő gazdálkodás szakmai alapjainak kidolgozásában és népszerűsítésében. Részt vett az ilyen gazdálkodási módokat zászlójára tűző Pro Silva Hungaria Egyesület megalapításában és jelenleg is az egyesület elnökségi tagja. Doktori védésének témája is az Örökerdő-gazdálkodás ökonómiai sajátosságai bükkösökben és cseresekben a Pilisi Parkerdő Zrt-nél volt.
Évtizedek óta sokat tesz azért is, hogy a pilisi len élőhelyét jelentő Szénásokon a terület európai jelentőségének megfelelő természetvédelmi célú erdő- és vadgazdálkodás valósuljon meg.
Fontos, kezdeményező szerepe volt a Szénások természetvédelmi kezeléséhez szükséges keretek megteremtésében, így a természetvédelmi kezelési terv megalkotásában, európai uniós projektek lebonyolításában, valamint a Pilisszentiváni Önkormányzat, a DINPI és a Parkerdő közötti háromoldalú megállapodás megszületésében. Gondoskodik róla, hogy a PP Zrt. minden évben anyagilag is támogassa a Szénásokon folyó környezeti nevelési munkát, az élőhelyek helyreállítását és a kutatásokat.
Munkájának eredményeként a Szénások értékeinek megőrzése érdekében az erdőgazdálkodó, a természetvédelem és az önkormányzat közötti együttműködés kiemelkedő modellt jelent az összes hazai erdőgazdaság számára. Tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt több mint harminc évben nem csak megőriztük az Európa Diplomát, hanem folyamatos elismerésben részesülünk az Európa Tanács illetékeseitől.
2026-ban posztumus díjat kapott Borbás Vince, hiszen felfedezésének köszönhetjük, hogy Pilisszentiván határában ráirányult a figyelem a Szénás-hegycsoport területére. A pilisi len, más néven pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) és élőhelye világszinten is egyedülálló.
dr. Csépányi Péter átveszi a kitüntetést Richolm Erik polgármestertől
Borbás Vince 1844-ben született Ipolylitkén, Nógrád megyében. Középiskolai tanárként az V. kerületi Főreáliskola tanára volt. Nemzetközi tanulmányokat is folytatott a berlini Humbold Egyetemen, a koppenhágai, lipcsei és müncheni növénytani tanszékeken, és az insbrucki egyetemen is. 1880-tól az egyetemen florisztikát oktatott.
Nagyon sokat utazott szerte az országban, a Szénásokon 1896-ban járt. Húsz évvel korábban már alaposan kikutatta a Budai-hegység belső részeit, és 1879-ben megjelent könyvében összeállította a Budapest környékén található növények listáját. A Szénások növényei abban a könyvben nem szerepelnek. Mostani útjának idején már egészen más területtel foglalkozott: a Balaton környékének növényzetével. Észrevette, hogy a Balaton-felvidék és a Budai-hegység növényzete sok hasonlóságot mutat. Ezért kutatta át újra a budai hegyeket is. Az 1896-os kirándulás az új gondolatok mellett egy váratlan eredményt, egy új lenfaj, a pilisi len (Linum dolomiticum) felfedezését is magával hozta. Borbás felkészültségét és széles látókörét bizonyítja, hogy azt is felfedezte, a kis virág legközelebbi rokona a Görögországban élő Linum elegans. Az új fajt 1897 január 13-án mutatta be a Természettudományi Társulat ülésén. Az unikális lenfaj mellett más, a Szénásokon élő védett növényfaj leírása is az ő nevéhez kötődik.
Dr. Prof. Gyulai Ferenc átveszi a kitüntetést Richolm Erik polgármestertől
Borbás Vince nem értett egyet azokkal a korábbi elméletekkel, amelyek azt hirdették, hogy hazánk növényvilága az orosz sztyeppével áll rokonságban, és az Alföld növényei onnan származnak. Kimutatta, hogy ezek a növények a Magyar-középhegységből, ahogy Ő hívta, az „Ősmátrából” vándoroltak le. Ennek a folyamatnak a neve „hegyről füvesedés”. A magyar flóravidék legkiválóbb pontjának a főváros környékét tartotta, és ezen belül is nagy felfedezés volt számára a Szentiván fölötti növényvilág megismerése. Elméletét utólag „Ősmátra-elméletnek”, a Szénásokat „a pannon flóra bölcsőjének”, Borbás Vincét pedig „a legmagyarabb botanikusnak” szokták nevezni.
A díjat Dr. Prof. Gyulai Ferenc, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) professor emeritusa, az agro-biodiverzitás történeti forrásainak kutatója és oktatója vette át.
Az esemény keretén belül újította meg a Pilisszentiváni Önkormányzat, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, és a Pilisi Parkerdő Zrt. a 2017-ben aláírt háromoldalú megállapodást. Az együttműködés céljai továbbra is a térség élőhelyeinek helyreállítása, a bálványfa visszaszorítása, az ökológiai alapú vadgazdálkodás kialakítása, a terület közös védelme, valamint a kutatások és az ismeretterjesztő tevékenységek, környezeti nevelés támogatása.
Forrás:
Írta: Karlné Menráth Réka – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.
Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.
Fotó: WWF
Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
