Keressen minket

Természetvédelem

Nemzetközi konferencia a városi erdőkről – a Pilisi Parkerdő részvételével

Belgrádban konferenciát szerveztek a városi erdők fejlesztési lehetőségeiről

Közzétéve:

Az elmúlt héten zajlott Belgrádban a Városi Erdők Európai Fórumának (European Forum of Urban Forestry EFUF) 24. konferenciája. Az európai nagyvárosok ökoszisztémájának és zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemével, a városi erdőkkel foglalkozó szakmai rendezvényen a Budapest és környékének állami erdőit kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. is részt vett. A Parkerdő részéről a belgrádi eseményen Dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes tartott előadást.

Belgrádban konferenciát szerveztek a városi erdők fejlesztési lehetőségeiről. (Kép: Pilisi Parkerdő)

Európai összefogás a városi erdőkért

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. Ábra: Pilisi Parkerdő)

A Városi Erdők Európai Fóruma (EFUF) fókuszában az európai nagyvárosok és az azokban található, azokat övező erdőterületek kapcsolata áll. Az EFUF egyfajta ernyőszervezet, mely rendszeres lehetőséget biztosít a városi erdőkkel foglalkozó szakemberek, döntéshozók, tudósok tapasztalatcseréjére. Erdészek, építészek, tájépítészek, várostervezők, az állami és önkormányzati szervek döntéshozói, kommunikációs szakemberek és számos más szakma képviselői vesznek részt az évente megrendezett fórumokon.

A természetes állapotú erdők Földünk legösszetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, a nagyvárosok pedig az emberi civilizáció legkomplexebb szerveződései. A konferencia jelentőségét az adja, hogy e két, rendkívül bonyolult biológiai és társadalmi struktúra találkozása, a városi erdők olyan problémákat vetnek fel, amelyekre csak sokféle szakterület közreműködésével és tudás összehangolásával adhatók komplex és holisztikus válaszok.

A közel negyed évszázada, 1998-ban először a Ruhr-vidéki Wuppertalban megrendezett EFUF célja, hogy a városi erdők kérdésköre által érintett szakterületek folyamatos kapcsolatban és párbeszédben legyenek egymással. A Pilisi Parkerdő Zrt. már a kezdetektől részt vett az együttműködésben, amit az is bizonyít, hogy a harmadik fórumot 2000-ben, az ezredfordulón Budapesten, a Parkerdő rendezésében tartották.

Már az ezredfordulón is egy tartalmas konferenciát és szakmai programot sikerült szerveznünk, melyre még most is emlékeznek az akkori résztvevők. A Pilisi Parkerdő elődjét már 1969-ben a városierdő-gazdálkodás elődjének tekinthető közjóléti erdőgazdálkodás megteremtése céljából hívták életre. Ennek köszönhetően már akkor is volt mit a szakközönség elé tárnunk” – emlékezett vissza a már akkor is jelen lévő Csépányi Péter.

Mi történt a belgrádi EFUF 2022-őn?

Azóta minden évben összegyűlnek a városi erdők szakértői – az elmúlt két év kivételével, amikor a járvány miatt elmaradtak az összejövetelek. Éppen ezért különösen fontos volt az idei belgrádi fórum, hiszen egy rendkívül dinamikusan változó szituációban, a látványosan felgyorsult klímaváltozás időszakában több évnyi tapasztalat és kutatási eredmény vált megoszthatóvá. Erre a helyzetre reflektált az idei EFUF címe és fő témája is: „Adaptive Measures in Urban Forests”, azaz „A városi erdőkben alkalmazott intézkedések”.

A konferencián hat szekcióban közel ötven előadás és prezentáció hangzott el, melyeket kerekasztal-beszélgetések és rövid tanulmányutak egészítettek ki. Jóformán az összes európai ország képviseltette magát, de jelen voltak kanadai, brazíliai vagy ruandai szakemberek is.

A konferencia nagyszerű lehetőség nyújtott a városi erdőkkel kapcsolatos legújabb és élvonalbeli kutatások megismerésére, továbbá a témában jártas gyakorlati szakemberekkel, haladó kutatókkal folytatott tapasztalatcserére, hogyan lehet fenntartani a városi erdőket és fejleszteni a városierdő-gazdálkodást a gyorsan változó világban” – mondta el Csépányi Péter.

A fórum belgrádi helyszínéből adódóan ezúttal hangsúlyosak voltak a délkelet-európai, balkáni és adriai területek. Számos szerbiai, szlovéniai, horvátországi vagy akár törökországi példa és esettanulmány szerepelt a programban. Elhangzottak konkrét, dendrológiai szak-előadások a városi erdők jellegzetes kártevőitől a megfelelő fafajták kiválasztásáig, de éppígy bemutattak esettanulmányokat az erdei kommunikációs eszközöktől a faültetési kampányok lebonyolításán át az ökológiai design vagy a távvezérelt érzékelőkkel ellátott „okoserdő”-megoldásokig.

A Pilisi Parkerdő városierdő-fejlesztései

Magyarországról a budapesti és főváros környéki állami erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. is részt vett a konferencián. A Parkerdő már a kezdetektől, több mint húsz éve aktív közreműködője a Városi Erdők Európai Fórumának. Dr. Csépányi Péter nagy érdeklődéssel kísért angol nyelvű előadásában a 2000-ben tartott budapesti konferencia óta eltelt húsz év fővárosi és főváros környéki városierdő-fejlesztéseit foglalta össze.

A Pilisi Parkerdő Budapesten és környékén közel 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezel: a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gödöllői-dombság, a Gerecse egy részének és nem utolsó sorban a főváros erdői több mint 3 millió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet a kikapcsolódáshoz és rekreációhoz, biztosítanak tiszta ivóvizet és jó levegőt.

A Parkerdő által fenntartott erdők alkotják Budapest és a fővárosi agglomeráció zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemét, így a cég szakmai tevékenységének kiemelt fókusza a területek sajátosan városierdő-funkcióinak erősítése. Ezek közé tartozik a hagyományos gazdálkodási formák, mindenekelőtt a fakitermelés háttérbe szorulása, ezzel szemben az erdő esztétikai, rekreációs, egészségügyi és klímavédelmi funkcióinak előtérbe helyezése.

Az egyre gyorsuló változások – köztük leginkább a klímaváltozás – újabb kihívásokat jelentenek a Budapesten és közvetlen közelében található erdők számára. Feladatunk megfelelni ezeknek a kihívásoknak, a szükséges szakmai előkészítő munkák összeállítása, a városi erdők felkészítése a változásokra, és a feladat fontosságának tudatosítása” – foglalta össze Csépányi Péter.

Forrás: Pilisi Parkerdő

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom