Természetvédelem
Nemzetközi konferencia a városi erdőkről – a Pilisi Parkerdő részvételével
Belgrádban konferenciát szerveztek a városi erdők fejlesztési lehetőségeiről
Az elmúlt héten zajlott Belgrádban a Városi Erdők Európai Fórumának (European Forum of Urban Forestry – EFUF) 24. konferenciája. Az európai nagyvárosok ökoszisztémájának és zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemével, a városi erdőkkel foglalkozó szakmai rendezvényen a Budapest és környékének állami erdőit kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. is részt vett. A Parkerdő részéről a belgrádi eseményen Dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes tartott előadást.

Belgrádban konferenciát szerveztek a városi erdők fejlesztési lehetőségeiről. (Kép: Pilisi Parkerdő)
Európai összefogás a városi erdőkért

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. Ábra: Pilisi Parkerdő)
A Városi Erdők Európai Fóruma (EFUF) fókuszában az európai nagyvárosok és az azokban található, azokat övező erdőterületek kapcsolata áll. Az EFUF egyfajta ernyőszervezet, mely rendszeres lehetőséget biztosít a városi erdőkkel foglalkozó szakemberek, döntéshozók, tudósok tapasztalatcseréjére. Erdészek, építészek, tájépítészek, várostervezők, az állami és önkormányzati szervek döntéshozói, kommunikációs szakemberek és számos más szakma képviselői vesznek részt az évente megrendezett fórumokon.
A természetes állapotú erdők Földünk legösszetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, a nagyvárosok pedig az emberi civilizáció legkomplexebb szerveződései. A konferencia jelentőségét az adja, hogy e két, rendkívül bonyolult biológiai és társadalmi struktúra találkozása, a városi erdők olyan problémákat vetnek fel, amelyekre csak sokféle szakterület közreműködésével és tudás összehangolásával adhatók komplex és holisztikus válaszok.
A közel negyed évszázada, 1998-ban először a Ruhr-vidéki Wuppertalban megrendezett EFUF célja, hogy a városi erdők kérdésköre által érintett szakterületek folyamatos kapcsolatban és párbeszédben legyenek egymással. A Pilisi Parkerdő Zrt. már a kezdetektől részt vett az együttműködésben, amit az is bizonyít, hogy a harmadik fórumot 2000-ben, az ezredfordulón Budapesten, a Parkerdő rendezésében tartották.
„Már az ezredfordulón is egy tartalmas konferenciát és szakmai programot sikerült szerveznünk, melyre még most is emlékeznek az akkori résztvevők. A Pilisi Parkerdő elődjét már 1969-ben a városierdő-gazdálkodás elődjének tekinthető közjóléti erdőgazdálkodás megteremtése céljából hívták életre. Ennek köszönhetően már akkor is volt mit a szakközönség elé tárnunk” – emlékezett vissza a már akkor is jelen lévő Csépányi Péter.
Mi történt a belgrádi EFUF 2022-őn?
Azóta minden évben összegyűlnek a városi erdők szakértői – az elmúlt két év kivételével, amikor a járvány miatt elmaradtak az összejövetelek. Éppen ezért különösen fontos volt az idei belgrádi fórum, hiszen egy rendkívül dinamikusan változó szituációban, a látványosan felgyorsult klímaváltozás időszakában több évnyi tapasztalat és kutatási eredmény vált megoszthatóvá. Erre a helyzetre reflektált az idei EFUF címe és fő témája is: „Adaptive Measures in Urban Forests”, azaz „A városi erdőkben alkalmazott intézkedések”.
A konferencián hat szekcióban közel ötven előadás és prezentáció hangzott el, melyeket kerekasztal-beszélgetések és rövid tanulmányutak egészítettek ki. Jóformán az összes európai ország képviseltette magát, de jelen voltak kanadai, brazíliai vagy ruandai szakemberek is.
„A konferencia nagyszerű lehetőség nyújtott a városi erdőkkel kapcsolatos legújabb és élvonalbeli kutatások megismerésére, továbbá a témában jártas gyakorlati szakemberekkel, haladó kutatókkal folytatott tapasztalatcserére, hogyan lehet fenntartani a városi erdőket és fejleszteni a városierdő-gazdálkodást a gyorsan változó világban” – mondta el Csépányi Péter.
A fórum belgrádi helyszínéből adódóan ezúttal hangsúlyosak voltak a délkelet-európai, balkáni és adriai területek. Számos szerbiai, szlovéniai, horvátországi vagy akár törökországi példa és esettanulmány szerepelt a programban. Elhangzottak konkrét, dendrológiai szak-előadások a városi erdők jellegzetes kártevőitől a megfelelő fafajták kiválasztásáig, de éppígy bemutattak esettanulmányokat az erdei kommunikációs eszközöktől a faültetési kampányok lebonyolításán át az ökológiai design vagy a távvezérelt érzékelőkkel ellátott „okoserdő”-megoldásokig.
A Pilisi Parkerdő városierdő-fejlesztései
Magyarországról a budapesti és főváros környéki állami erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. is részt vett a konferencián. A Parkerdő már a kezdetektől, több mint húsz éve aktív közreműködője a Városi Erdők Európai Fórumának. Dr. Csépányi Péter nagy érdeklődéssel kísért angol nyelvű előadásában a 2000-ben tartott budapesti konferencia óta eltelt húsz év fővárosi és főváros környéki városierdő-fejlesztéseit foglalta össze.
A Pilisi Parkerdő Budapesten és környékén közel 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezel: a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gödöllői-dombság, a Gerecse egy részének és nem utolsó sorban a főváros erdői több mint 3 millió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet a kikapcsolódáshoz és rekreációhoz, biztosítanak tiszta ivóvizet és jó levegőt.
A Parkerdő által fenntartott erdők alkotják Budapest és a fővárosi agglomeráció zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemét, így a cég szakmai tevékenységének kiemelt fókusza a területek sajátosan városierdő-funkcióinak erősítése. Ezek közé tartozik a hagyományos gazdálkodási formák, mindenekelőtt a fakitermelés háttérbe szorulása, ezzel szemben az erdő esztétikai, rekreációs, egészségügyi és klímavédelmi funkcióinak előtérbe helyezése.
„Az egyre gyorsuló változások – köztük leginkább a klímaváltozás – újabb kihívásokat jelentenek a Budapesten és közvetlen közelében található erdők számára. Feladatunk megfelelni ezeknek a kihívásoknak, a szükséges szakmai előkészítő munkák összeállítása, a városi erdők felkészítése a változásokra, és a feladat fontosságának tudatosítása” – foglalta össze Csépányi Péter.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Természetvédelem
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
A korábbi évekhez hasonlóan idén május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal ragadozók a Geszt és Zsadány környéki kaszálókon vadásznak.

Fotó: Tóth Imre – KMNP
A békászó sas egy zömök, közepes méretű, az egerészölyvnél kissé nagyobb ragadozó madár. Színében a sötét- és a világosbarna dominál, jellemző a kézevező tollak apró fehéres foltja. Elterjedése viszonylag kis területre koncentrálódik, Németországtól Oroszország nyugati feléig terjed, de költ Kis-Ázsiában és Iránban is, innen kelet felé közeli rokona, a fekete sas váltja.
Hazánkban ritka fészkelő, mindössze 35-40 pár költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Hozzánk legközelebb Romániában van jelentősebb állománya. Vonuló, a telet Dél- és Közép-Afrikában tölti. Fészkét kizárólag idősebb erdőkbe rakja. Jellemzően két tojást rak, a kotlási idő 38-40 nap. A fajra jellemző a káinizmus, amikor is az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli a gyengébbet.
Nevével ellentétben legfontosabb tápláléka a mezei pocok, és ahol még van, ott a hörcsög. Emellett természetesen békákat, valamint madarakat és rovarokat is eszik. A Dél-Tiszántúlon nagyobb számban a májusban kezdődő kaszálások során jelenik meg, amikor a felnyílt területen könnyebben hozzáfér a különböző rágcsálókhoz, főként mezei pockokhoz. Zsákmányát leggyakrabban a földön sétálva szerzi meg, máskor boglyákról, fákról kémlelve, vagy alacsonyan repülve vadászik.
A Kis-Sárréten, ahogyan az elmúlt években, úgy idén is megjelentek a békászó sasok. Május végétől folyamatosan 6-7 példány tartózkodik nálunk, elsősorban a Geszt és Zsadány térségében lévő kaszálókon. Ezek a példányok jellemzően egy-hároméves madarak, melyek még nem költenek, és kóborlásuk során keresik fel az alkalmas táplálkozó területeket, de alkalmanként öreg madarak is előfordulhatnak. Megkapó látvány, amikor egy ilyen méretű madár, kissé ügyetlennek tűnő futkározással kapja el a zsákmányát. A békászó sasok mellett sikerült megfigyelni barna kányákat, nagyszámú egerészölyvet és vörös vércsét is ezeken a kaszálókon.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A bütykös ásólúd hazánkban még kis létszámú, de rendszeres költőfaj. A Dél-Alföldön násztánca, fiókanevelése és táplálkozása is megfigyelhető.
A bütykös ásólúd Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A lúdalakúak rendjébe tartozó faj. Költöző madár, hazai állománya azonban részben állandó, illetve rövidebb távon vonuló, de alpavetően alkalmi fészkelő Magyarországon. Most Kurfis Ilona kapott lencsevégre egy párt, amely fiókáival került a természetfotós elé. Találkozásukról beszámolt az Agro Jagernek.

Egy gulipán társaságában kapta lencsevégre Kurfis Ilona a bütykös ásóludakat. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A Dél-Alföldön rendszeres, bár még kis létszámú költőfajnak számít. Nálunk évről évre 30–40 pár fészkel. Szerencsére elég sokszor találkozom velük – írja az Agro Jager érdeklődésére beszámolójában a természetfotós.

A bütykös ásólúd gúnára. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Pár éve láthattam csodás násztáncukat. Igaz, viharos szél volt, de őket ez nem zavarta. Körbe-körbe jártak, föl-fölugrottak a levegőbe, nyakukat hajlítgatták föl-le. Kergetőztek, civakodtak, főleg azok, amelyek életük első párját választották ki. Ugyanis életük végéig együtt maradnak.

Egy életre választ pár a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Később láttam, amint a nyolc kicsivel úsztak a tavon, védve őket a veszélyektől, a ragadozó madaraktól. Bármennyire is felügyelték a kicsiket, pár nappal később már csak hét egyeddel úsztak a tavon. Két héttel később a felnőttkort már csak négy példány érte meg.

A magyar lúdfajok, a bütykös ásóludat könnyen határozhatjuk. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Táplálékuk rákokból, kagylókból, csigákból és más gerinctelenekből áll. A sekély vízben, a puha iszapból szűrik ki a moszatokat. Csőrükkel átszűrik a vizet, miközben fejüket ingatva haladnak előre. Lábukkal taposva hozzák a felszínre az iszapba rejtőzött kagylókat és csigákat.

Hazánkban alkalmi fészkelő a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Tavasszal, a nagy ködben is több példány táplálkozott a lecsapolt halastavakon. Elég hangosan kommunikálnak. Rendkívül óvatos madarak, a legkisebb mozgásra is tovarepülnek. Legtöbbször csapatokban lehet látni ezeket a csodaszép madarakat. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Írta és fényképezte:
Kurfis Ilona
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
A LIFE SakerRoads projekt keretében a szakemberek február elejétől intenzíven monitorozzák a kerecsensólymok revírfoglalását és költését.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást. A LIFE SakerRoads projekt keretében ettől az időszaktól kezdve a szakemberek intenzív monitorozást végeznek.

Fotó: MME
A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.
2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről. Az így gyűjtött adatok nemzetközi szinten is jelentős értéket képviselnek, hozzájárulva a faj természetvédelmi célú kutatásához és védelméhez.
A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi mintavételezésre is sor került, melynek elsődleges célja a fiókák általános egészségi állapotának felmérése. Emellett a genetikai mintavételezésnek köszönhetően DNS-ujjlenyomat-vizsgálatokat is végzünk, amivel a fiókák genetikai állománya alapján a szülők kiléte is meghatározható.

Fotó: MME
A jeladózási akciónak ez a szakasza a projektben ezzel le is zárult, a továbbiakban a beérkező adatok elemzése és folyamatos monitorozása következik. Célunk, hogy a kerecsensólymok pusztulási okait a korábbinál pontosabban, adatalapú módon tárjuk fel, és ezzel hatékonyabb védelmi intézkedéseket alapozzunk meg. A jeladók lehetővé teszik a madarak mozgásának napi szintű nyomon követését, így szükség esetén gyors terepi beavatkozás is biztosítható.
Ezúton is köszönet a résztvevő nemzeti park igazgatóságoknak – a Bükki, a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak –, külön kiemelve a természetvédelmi őrszolgálatok munkáját, valamint a MAVIR Zrt. szakembereinek támogatását, amely nélkül ez az összetett munka nem valósulhatott volna meg.
Köszönet illeti továbbá a közreműködő állatorvosokat: Dr. Sós-Koroknai Viktóriát, Dr. Erdélyi Károlyt és Dr. Sós Endrét.
A projektről további információt a kerecsensolyom.hu weboldalon illetve a LIFESakerRoads Facebook oldalán találnak.

Ábra: MME
A LIFE SakerRoads – A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-101074704) projektet az Európai Unió LIFE programja támogatja.
Forrás: MME

