Keressen minket

Természetvédelem

Megrendezték a Budapest Climate Summit rendezvényt

Idén első alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, amire a Pilisi Parkerdő Zrt. is meghívást kapott. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetközeli kikapcsolódási lehetőséget biztosító Parkerdőt dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte

Közzétéve:

Idén első alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, amire a Pilisi Parkerdő Zrt. is meghívást kapott. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetközeli kikapcsolódási lehetőséget biztosító Parkerdőt dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte, aki a rendezvény alkalmával arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy erdeink nemcsak veszélyeztetettek, hanem megoldást is jelenthetnek a klímaváltozás kihívásaival szemben.  

Az idén első alkalommal megrendezett Budapest Climate Summit egyedülálló fórumot biztosított arra, hogy Magyarország és a régió meghatározó vállalatainak vezetői, magasrangú kormányzati és európai uniós tisztviselők, pénzügyi- és tanácsadóvállalatok topmenedzserei, innovatív technológiai megoldások fejlesztői, valamit a terület elismert kutatói megvitathassák a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi vonatkozásait a 2050-es klímacélok tükrében.

Az évi 25 millió látogatói alkalmat számláló Pilisi Parkerdő Zrt-t dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte, aki az erdők jelentőségére hívta fel a résztvevők figyelmét. Hangsúlyozta, az erdőre nem csak úgy kell gondolnunk, mint az éghajlatváltozás miatt veszélyben lévő értékünkre, hanem sokkal inkább úgy, mint a klímaváltozás kihívásaira választ adó potenciálra. Az erdő az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze. Ennek egyik eleme a meglévő erdők felkészítése az éghajlatváltozásra. A vegyeskorú, elegyes, szerkezetében változatos erdők képesek leginkább alkalmazkodni a gyorsulva változó klímához, melynek egyik legcélravezetőbb eszköze az örökerdő-gazdálkodás. A másik fontos elem az erdőterület és a zöldfelület növelése, ami nemcsak a településeken kívüli mezőgazdasági területeken, hanem a városokban is megvalósulhat, részben erdőtelepítésként, illetve a fásított területek – parkok, fasorok, ligetek stb. – arányának növelésével.

Dr. Csépányi Péter kitért arra is, hogy a budapesti és környéki erdők a járványhelyzet első hullámától jótékonyan szolgálják az emberek fizikai- és mentális egészségének megőrzését. A pandémiás helyzetben az erdők rekreációs jelentősége drámai módon megnövekedett, látogatottságuk – a különböző helyszíneken elhelyezett látogatószámlálók adatai szerint – ugrásszerűen emelkedett. Ezzel a városi erdők jelentősége új értelmet nyert. Magyarország erdősültsége 21%. Budapesten az ország erdeinek csak 0,25%-a található, míg itt él a magyar lakosság 18%-a. Így az országos átlaggal szemben, itt század annyi erdőterület jut egy lakosra, mint általában. Ezért a fővárosban és környékén az erdőterület és a különböző zöldfelületek növelése elemi érdek.

Forrás: Pilisi Parkerdő

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom