Természetvédelem
Izrael 500 millió madara: A világ nyolcadik csodája – GALÉRIÁVAL
Thomas Krumenacker német újságírót és fotósot meglepte az a madárvándorlás, amelynek szemtanúja volt Izraelben. A témáról könyvet írt aminek a címe: Madarak a Szent Földön.
Thomas Krumenacker német újságírót és fotósot meglepte az a madárvándorlás, amelynek szemtanúja volt Izraelben. A témáról könyvet írt aminek a címe: Madarak a Szent Földön.

Thomas Krumenacker fotós
Thomas Krumenacker német újságíró és fotós életét megváltoztatta a 11 évvel ezelőtti izraeli tanulmányútja . Miután szemtanúja volt a madarak őszi vándorlásának, sokkal komolyabban kezdett el foglalkozni a hobbijával. Az eredmény: a „Madarak a Szentföldön” című könyve, amely most jelent meg németül és angolul. A vándormadarak szeretik Izraelt, és most Izrael a madármegfigyelőket csalogatja.

Madarak a Szent Földön – Thomas Krumenacker könyve
A könyv a Rachel és Moshe Yanai által alapított Hoopoe Bird Alapítvány segítségével jelent meg, amelyet az Izraeli Természetvédelmi Társaság irányít. Krumenacker Berlinben él, de gyakran látogatja Izraelt. A Hermon-hegy magaslatától az Eilati-öbölig követte a madarak vándorútját a szerző.
A könyv fotói és a kísérő szövege bemutatják, hogy miért nevezik a madarak vándorlását Izraelen keresztül „a világ nyolcadik csodájának. Rövid idő alatt több mint 500 madárfaj repül át Izraelen, és szinte minden évben ugyanazokat a fajokat figyelik meg.
E madarak többsége ősszel hagyja el Európát, néhány faj télen érkezik. Szakértők becslései szerint a migrációs idényben mintegy 500 millió madár halad át Izraelen. Egyes fajok esetében a globális populáció szinte teljes egésze áthalad a régión, pédául a levantei verébsólyom.
(Szerző: Levante történelmi-földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el. Tágabb értelemben azok a tartományok, melyek a Földközi-tenger mellett az Eufrátesz és a Nílus folyóig Itáliától keletre estek.)
Különösen kiemelkedő a fehér gólyák száma. Félmillió fehérgólya áll meg Izraelben, táplálkozás, vagy pihenés céljából, szinte mind Európából és Ázsiából érkezik. Egy másik fontos látogató a kisebb pettyes sas, akit Krumenacker szerint az egyik legtitokzatosabb madár, amely Európában fészkel. Ez annak köszönhető, hogy csak a településektől távoli erdőkben hajlandó fészkelni.
Izrael más rekordokkal is rendelkezik. Például egy madármegfigyelő másfél órán belül nem kevesebb, mint 8700 fekete gólyát számlált a Beit She’an-völgyben. Ez volt a fajból valaha látott legnagyobb állomány.
Izraelben a természet néhány pusztító változáson ment keresztül az építkezések és a természetes vízforrások kiszáradása miatt, de a halastavak, a mezőgazdasági mezők és a hulladéklerakók fejlesztésével mégis új és gazdag táplálékforrások jelentek meg. Ezek az új helyek, mint egy benzinkút szolgálják a vonuló madarakat. Az északi Hula-völgy és a halastavak kiváló példája az ilyen erőforrásoknak, de az Atlit sós vizű medencéi Haifa közelében és a déli Eilat is kínálnak ételt és menedéket.
A migráció lehetőséget kínált az izraeli, jordániai madármegfigyelők és a Palesztin Hatóság közötti együttműködésre. Ez évente több ezer madármegfigyelőt hoz ide a világ minden tájáról.
A hatalmas állományok természetesen lenyűgözőek, nem mintha könnyű dolguk lenne a madaraknak az útjuk során. A madárvándorlás bizonyos értelemben a szabadság és a határok hiányának metaforája – írja Krumenacker. De bemutatja az egyén veszélyes küzdelmét a természettel és az ember által folyamatosan alakított környezeti változásokkal is. A küzdelem gyakran egy-egy madár halálával végződik kockázatos vonulása során.
Krumenacker például fényképet készített egy sötét tollú foltos sasról, amely egy keleti parlagi sassal küzdött egy fa tetején egy madármegfigyelő torony felett. Ezek a legnagyobb ragadozó madarak közé tartoznak, és ebben a csatában az idősebb és tapasztaltabb pettyes sas nyert. Ezek a világ egyik legritkább ragadozó madarai, amelyek télen érkeznek Izraelbe.
A keleti parlagi sas eközben Izraelben a leglátványosabb sasok közé tartozik. Megfoghatja az emlősöket, de télen elsősorban tetemekkel táplálkozik, beleértve a daruét is.
Úgy gondolják, hogy ezek közül a madarak közül 60–90 átmegy a vándorlási idényben. Sajnos ezek a szépségek néha úgy halnak meg, hogy nekirepülnek a nagyfeszültségű vezetékeknek.
Forrás: Haaretz internetes hírportál – Israel’s 500 Million Birds: The World’s Eighth Wonder című cikke, amiből részletet közöltünk
A képekért külön köszönet Keller Zoltánnak és Csipak Árminnak.
A fotósokat az alábbi linken lehet elérni a Facebookon:
Keller Zoltán – https://www.facebook.com/zoli.keller.7
Csipak Ármin – https://www.facebook.com/csipak.armin
- Fotó: Keller Zoltán – Rózsas flamingó
- Fotó: Thomas Krumenacker – Parlagi sas éppen egy fiatal darut eszik
- Fotó: Thomas Krumenacker – Barátkeselyű és fakókeselyű harca
- Fotó: Thomas Krumenacker Fiatal parlagi sas fekete sassal harcolsz
- Fotó: Csipak Ármin – Nappalozó erdei fülesbagoly (Asio otus)
- Fotó: Csipak Ármin – Déli hantmadár (Oenanthe hispanica)
- Fotó: Csipak Ármin – Núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana)
- Fotó: Csipak Ármin Tüskés bíbic (Vanellus spinosus)
- Fotó: Keller Zoltán – Smaragd gyurgyalag
- Fotó: Keller Zoltán
- Fotó: Csipak Ármin – Munka közben
- Fotó: Keller Zoltán – Núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana)
- Fotó: Csipak Ármin – Csillagos agáma (Stellagama stellio)
- Fotó: Keller Zoltán – Núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana)
- Fotó: Csipak Ármin Csuklyás hantmadár (Oenanthe moncha)
- Fotó: Keller Zoltán – Dorcas Gazella
- Fotó: Keller Zoltán – Rózsás gödény
- Fotó: Keller Zoltán – Rózsás gödény
- Fotó: Csipak Ármin Görög teknős (Testudo hermanni)
- Fotó: Keller Zoltán – Rózsás gödények
- Fotó: Keller Zoltán – Szürke gém
- Fotó: Csipak Ármin – Barna rétihéja találkozása az aranysakállal
- Fotó: Keller Zoltán – Szürke gém és nagy kócsag
- Fotó: Keller Zoltán
- Fotó: Csipak Ármin – Feketetorkú poszáta (Sylvia ruppeli)
- Fotó: Keller Zoltán – Jégmadár
- Fotó: Csipak Ármin – Tarka halkapó (Ceryle rudis)
- Fotó: Keller Zoltán . Szürke gém
- Fotó: Keller Zoltán – Nagy kócsag
- Fotó: Keller Zoltán – Rózsas flamingó
- Fotó: Keller Zoltán – Rózsas flamingó
- Fotó: Keller Zoltán
- Fotó: Keller Zoltán – Szarvasvipera
- Fehér gólyák
- Fotó: Keller Zoltán – Smaragd gyurgyalag
- Fotó: Csipak Ármin – Szirtiborz (Procavia capensis)
- Fotó: Csipak Ármin Núbiai lappantyú (Caprimulgus nubicus)
- Fotó: Csipak Ármin – Otniel környékén.
- Fotó: Csipak Ármin – Pettyes túzok (Chlamydotis macquennii)
- Fotó: Csipak Ármin – Onágerek a homokviharban
- Fotó: Csipak Ármin – Koronás hantmadarak (Oenanthe leucopyga)
- Fotó: Keller Zoltán
- Fotó: Keller Zoltán – Kuhi
- Fotó: Keller Zoltán
- Fotó: Keller Zoltán – Kuhi
- Fotó: Keller Zoltán – Rózsás gödény
- Fotó: Keller Zoltán
- Fotó: Csipak Ármin – Flamingó tavak
- Fotó: Csipak Ármin – Sárga billegető (Motacilla flava feldegg)
- Fotó: Csipak Ármin – Sivatagi pusztaityúk (Pterocles senegallus)
- Fotó: Csipak Ármin – Grofit környékén.
- Fotó: Csipak Ármin – Pettyes kakukk (Clamator glandarius)
- Fotó: Csipak Ármin – Csukár (Alectoris chukar)
- Fotó: Csipak Ármin – Hajnali Arab farkas (Canis lupus arabs)
- Fotó: Csipak Ármin -Smaragd gyurgyalag (Merops orientalis)
- Fotó: Csipak Ármin – Örvös papagáj (Psittacula krameri)
- Fotó: Csipak Ármin – Short-fingered Gecko (Stenodactylus sthenodactylus)
- Fotó: Csipak Ármin – Amram pilars
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Kövesi Péter pünkösdvasárnap Nádudvar közelében indult fotózni, majd Püspökladány határában, az Ágota-pusztán darvakkal találkozott.
Pünkösdvasárnap különleges természetfotós élményben volt része Kövesi Péternek a Hortobágy déli részén. Eredetileg egy virágzó pipacs- és facéliamezőt szeretett volna lefotózni Nádudvar közelében, hazafelé azonban Püspökladány határában darvakkal találkozott.

A nyarat Magyarországon tölti néhány daru. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Kövesi Péter Püspökladányban él. Ha csak hobbi szinten is, de 2019 óta fotózik. Elmondása szerint kezdetben még a látványosabb égi jelenségek és viharok keltették fel az érdeklődését, de a határt járva hamar felfigyelt a körülöttünk lévő gazdag élővilágra: az itt élő madárfajokra, az őzekre, valamint a változatos táji környezetre.

Messziről virít a pipacs. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
2023-ban sikerült beszereznie egy teleobjektívet, amelynek segítségével a környék élővilágát közelebbről is megörökíthette. Pünkösdvasárnap azonban váratlan élmény érte, hiszen a nyarat nálunk töltő darucsapattal találkozott, amelyről az Agro Jager érdeklődésére be is számolt.

Lehet a gidája is a közelben fekszik. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Pünkösdi túra Nádudvar és Püspökladány között
Pünkösdvasárnap eredetileg egészen más céllal indultam útnak: egy Nádudvar közelében virágzó pipacs- és facéliamezőt szerettem volna megnézni és lefotózni. Innen aztán a Hortobágyi Nemzeti Park déli részén át vezetett az utam vissza Püspökladányba, és bár már maga a táj is bőven tartogatott látnivalót, a nap végül egy egészen váratlan élmény miatt maradt emlékezetes.

Valaha nagy tömegben költött a daru hazánkban. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Szent Ágota-hídon áthaladva, a Püspökladány északnyugati határában elterülő Ágota-pusztára érve először nagy kócsagokat vettem észre kisebb-nagyobb csapatokban, miközben a távolban egy-két őz is feltűnt. A puszta ilyenkor különösen élőnek tűnik, mindenhol akad valami mozgás, amit érdemes figyelni.

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
Darvak az Ágota-pusztán
A legnagyobb meglepetés azonban csak ezután következett. A Rév-halomhoz közeledve egyszer csak darvakat pillantottam meg. Elsőre szinte nem akartam hinni a szememnek, hiszen a darvak látványa legtöbbünknek inkább az őszi hortobágyi vonulás emlékeivel forrt össze.

Ilyen időben ma már ritkán lehet daruval találkozni a Hortobágyon. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Bár ismert, hogy tavasszal és nyáron is lehet velük találkozni a hortobágyi tájakon, mégis egészen különleges érzés volt ilyen váratlanul szembetalálkozni velük.
A pusztán sétáló, majd később felröppenő csapat látványa igazi ajándék volt egy olyan túrán, amely eredetileg egészen másról szólt.

A daru a magyarság mindig kedves madarának számított. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Hortobágy már csak ilyen: az ember elindul egy pipacsmező miatt, aztán végül darvak teszik igazán emlékezetessé a napot.
Írta és fényképezte:
Kövesi Péter
Kövesi Péter további fényképei itt érhetőek el
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
Partos Kálmán, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese nyilatkozott:
A közelmúlt jelentős csapadéka nemcsak az erdők talaját frissítette fel, hanem ismét igazolta a természetes vízmegtartást szolgáló erdei infrastruktúrák fontosságát. A Mecsekerdő Zrt. által kialakított tókák több helyszínen is megteltek, újra vízhez juttatva a környező erdei élőhelyeket.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Az elmúlt időszakban számottevő csapadék érkezett a Mecsekerdő Zrt. működési területére. A társaság mérőpontjai alapján Sellye térségében 67,2 mm, Miklós-várnál 123,8 mm, Bakonyán 77,6 mm, Kisvaszaron pedig 91,6 mm eső hullott. A jelentős mennyiségű csapadék különösen fontos volt az erdők számára, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok komoly terhelést jelentenek az erdei ökoszisztémákra.
A mostani esőzések hatása a terepen is látványosan érzékelhető: több, erdészek által kialakított erdei tóka megtelt vízzel. Ezek a kisebb, természetközeli vízmegtartó létesítmények nem horgászati vagy turisztikai célokat szolgálnak, hanem az erdei vízháztartás javítását, a vizes élőhelyek megőrzését és a helyben lehulló csapadék minél hosszabb ideig történő megtartását. A tókák szerepe azért kiemelkedő, mert a hirtelen lezúduló esővíz egy része így nem folyik el azonnal a területről, hanem helyben marad. Ez javítja a környező talaj nedvességi állapotát, kedvezőbb mikroklímát teremt, és vízhez juttat számos erdei élőlényt. A kisebb vízfelületek különösen fontosak a kétéltűek, rovarok, madarak és más vadon élő állatok számára, miközben hozzájárulnak az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez is.
A Mecsekerdő Zrt. az elmúlt időszakban több helyszínen alakított ki ilyen vízmegtartó erdei infrastruktúrát. Az Almamellék–Sasrét térségében kialakított tóka maximális víztérfogata 2 470 m³, a fekedi tókáé 752 m³, a mecseknádasdié 1 331 m³, az erdősmecskei tókáé pedig 804 m³. Ezek a létesítmények együttesen több ezer köbméter víz időszakos megtartására képesek az erdei környezetben.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.
„A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú, száraz időszakok és a hirtelen érkező, nagyobb csapadékesemények. A tókák feladata, hogy ezekből a vizekből minél többet helyben tartsanak: csökkentsék az elfolyást, javítsák a mikroklímát, és biztosítsák az erdei élővilág számára nélkülözhetetlen időszakos vizes élőhelyeket. A most feltöltődött tókák kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy ezeknek a kis léptékű, természetközeli beavatkozásoknak komoly ökológiai jelentőségük van” – foglalta össze Partos Kálmán a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
A Mecsekerdő Zrt. célja, hogy az erdők természetes folyamataira építve, a táji adottságokhoz illeszkedő megoldásokkal segítse az erdei élőhelyek megőrzését.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
































































