Tudomány
Veszélyben vannak talajban fészkelő vadméhek
A Guelphi Egyetem kutatói elsőként vizsgáltak a neonikotinoid rovarirtó szerek hatását, a vadon élő földben fészkelő méhekre. A kutatók megállapították, hogy legalább egy faj biztosan kitett a halálos dózisoknak a talajban is.
Prof. Dr. Nigel Raine
A talajban jelenlévő, gyakran használt rovarirtószerek vizsgálata nagyon fontos, mivel a kanadai méhfajok többsége a talajban fészkel – állapították meg a Guepl Egyetem munkatársai. A tanulmány a poszméhekre összpontosított, amelyek kizárólag a tökfélék nektárjából és a növény pollenéből táplálkoznak. A kutatók azt találták, hogy annak a lehetősége, hogy a poszméhek krónikusan ki legyenek téve a kulcsfontosságú neonikotinoidoknak, a klotianidin halálos dózisának a talajban, 36%-kal nagyobb esélye volt a tök félék termesztési helyein.
Poszméh
Ez azt jelenti hogy 36%-a az állománynak valószínűleg a halálos dózissal küzd, ami jóval felette van az elfogadható 5 %-os küszöbhatárnak, amelyet a méhek 95%-a képes túlélni.
Ezek az eredmények alkalmazhatóak sok más méhfajra is, amelyek földben, vagy föld közelben fészkelnek Kanadában, mondta az U of G Egyetem Környezettudományok professzora: Nigel Raine.
Még nem tudjuk pontosan, hogyan hatnak ezek a rovarirtószerek a poszméhek állományaira, mert a vad méheket nem monitorozták még hasonló módon, mint a háziméheket – fogalmazott a professzor. Azonban tudjuk azt, hogy más vadméhek fészkelnek és táplálkoznak is mezőgazdasági területeken, így a megállapításaink nagyon aggasztóak – összegzett a kutató.
A Science Reportban közzétett tanulmány azzal kezdődött, hogy Chan talajmintát gyűjtött 18 konvencionálisan termesztett tök földről Ontarioban. A talajmintákból gyűjtött rovarirtó szer maradványok, illetve a szántóföldi növények adatállományát használták fel. Chan és kollégája Prof. Ryan Prosser mellett (Környezettudományok Iskola) és Dr. Jose Rodríguez-Gil is bekapcsolódott, hogy felmérjék a földön fészkelő méhfélékre fellépő kockázatokat is. A kutatás azután indult el, miután az “Egészséges Kanada” új korlátokat szabott a három legfontosabb neonikotinoidra – amely tartalmazza a klotianidin is – miközben eldöntik, hogy teljes kivonásra kerüljenek-e?
A neonikotinoidokat már összekapcsolták a háziméh családok egészségi állapotával és a kutatások azt mutatták, hogy a méhek veszélyes mennyiségeket képesek elfogyasztani a nektárból és a pollenből is.
Guelphi Egyetem
A jelenlegi kockázatértékelés a rovarirtó szerek háziméhekre gyakorolt hatását vizsgálja, olyan fajokra, amelyek nagyon ritkán kerülnek kapcsolatba a talajjal – mondta Raine. Azonban a méhek többsége az életük nagyobb részét a talajban élik, tehát a rovarirtó szereknek való kitettség a talajban kell a döntő tényezőnek lennie a szabályozási döntésekben. Mostanáig senki nem vizsgálta a neonikotinoidok veszélyeit a méhekre nézve a talajban, annak ellenére, hogy ezeket a rovarirtó szereket közvetlenül a vetőmagok csávázására alkalmazzák vetés során. Hatásuk, úgy tűnik, több hónapig fennállhatnak a talajban – mondta Chan. A csávázás során a bevont magok a neonikotidoidoknak csak a 20%-át használják fel a növények, amelyet felvesznek, de a többi maradék a talajban marad, és ott maradhat a következő évszakokban is. Ezzel a poszméheket különösen veszélyezteti, mert kedvelik a sekélyen megművelt mezőgazdasági területeket. Földalatti fészkeik elkészítése bonyolult és összetett. Amikor a fészküket megépítik, a test tömegükhöz képest körülbelül 300-szoros föld mennyiséget mozgatnak meg.
Mivel a méhek nem esznek talajt, nehéz pontosan megmondani, mennyi rovarirtó szer maradvány kerül a szervezetükbe. A kutatók azonban kiszámították, hogy még akkor is, ha konzervatívak maradunk és feltételezzük, hogy csak 25% klotiandin jut be a szervezetükbe, az elhullás veszélye tökfajták esetében 11%-ék, ami meghaladja az általánosan elfogadott 5%-os küszöbértéket.
A csoport megvizsgálta a kitettségi veszélyt a szántóföldi növényekre, mivel számos földön fészkelő méhfaj él kukorica és szója földeken, ahol neonikotinoidokat is használnak. Megállapították, hogy a talajban fészkelő méhek 58% volt kitéve halálos dózisnak, miközben a fészkeiket építették.
A tökféléket termelő gazdák avval a dilemmával néznek most szembe, hogy megvédjék-e beporzókat, mint a poszméhet, ami létfontosságú a növénytermesztéshez, de ugyanakkor meg kell védeniük a kártevőktől a növényeiket – mondta Chan.
Új megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára a kártevők elleni küzdelmet és a beporzók egyidejű védelmét. A gazdálkodóknak azt tanácsolják, hogy ha a gazdaságukban fészkelő poszméheket találnak, védjék meg őket a neonikotinoidok kitettségétől, akár úgy, hogy egyáltalán nem is használnak rovarirtószereket, vagy legalább nem használva a szereket a fészkeik közelében.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
A tudományos cikk angol megnevezése és elérhetősége:
- Susan Willis Chan, Ryan S. Prosser, Jose L. Rodríguez-Gil, Nigel E. Raine. Assessment of risk to hoary squash bees (Peponapis pruinosa) and other ground-nesting bees from systemic insecticides in agricultural soil. Scientific Reports, 2019; 9 (1) DOI: 10.1038/s41598-019-47805-1
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
https://www.sciencedaily.com/releases/2019/08/190826164716.htm
Képek megnevezése:
- kép: Guelphi Egyetem
- kép: Poszméh
- kép: Prof. Dr. Nigel Raine
Képek forrása:
Tudomány
KITEKINTŐ: India – Nemzetközi konferencián vettek részt magyar jogászok a háziállatok és a vadon élő állatok védelmében
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében.
Kattints a képre és jelentkezz a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára!
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében. A rangos tudományos eseményen a nemzetközi és összehasonlító jogi megközelítésben vizsgálták a háziállatok és a vadon élő állatok védelmének aktuális kihívásait, különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás és az új technológiák szerepére. Az esemény súlyát mutatja, hogy a konferenciát Shri Y. K. Gupta, a Sharda Egyetem rektorhelyettese vezette, miközben Prasanna Bhalachandra Varale bíró, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is megtisztelte a konferenciát, aki találkozott a magyar kutatókkal: Prof. Dr. Szuchy Róberttel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Prof. Dr. Domokos Andreával, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjével is.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a konferencia. A képen jobbról a második Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. Fotó: Sharda University
2026. január 16–17. között megrendezett a Conceptualizing Legal Framework and Policies for Domestic Animal and Wildlife Conservation: Issues and Challenges című konferencia megnyitó ünnepsége hagyományos indiai szertartással – a lámpagyújtással és a Saraswati Vandanával – vette kezdetét, amely a tudás, a fenntarthatóság és az ökológiai felelősségvállalás iránti közös elköteleződést jelképezte.
Konferencia Indiában, a a Sharda School of Law szervezésében. Fotó: Sharda University
A megnyitón felszólalt többek között Prof. (Dr.) Rhishikesh Dave, a Sharda School of Law dékánja, Ms Vishaish Uppal (WWF India), Prof. (Dr.) Sibaram Khara, a Sharda University rektora, valamint Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. A felszólalók egyhangúlag hangsúlyozták a jogi keretek megerősítésének, a hatékony végrehajtásnak és a nemzetközi akadémiai együttműködésnek a jelentőségét az állat- és természetvédelem területén.
Károlis szakmai hozzájárulások: európai perspektívák
A konferencia szakmai programjában a Károli oktatói meghatározó szerepet vállaltak.
Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetigazgató előadása közben. Fotó: Sharda University
Prof. Dr. Domokos Andrea, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese előadásában az Európai Unió állatjóléti és állatvédelmi rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy az uniós jog – különösen a Lisszaboni Szerződés 13. cikke – az állatokat érző lényként ismeri el, és hogy az EU „brüsszeli hatása” globálisan is formálja az állatvédelmi standardokat. Ismertette továbbá a magyar állatvédelmi szabályozás legújabb szigorításait is.
Prof. Dr. Szuchy Róbert előadása a vadon élő állatok védelme és az energiarendszerek fejlesztése közötti jogi egyensúly kérdését elemezte. Bemutatta, miként érvényesülnek az uniós természetvédelmi irányelvek – különösen a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelv – a megújulóenergia-projektek engedélyezése során, és milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata.
Magyar professzorok indiai kollégáikkal értekeztek. Fotó: Sharda University
Technológia, jog és jövőbeli együttműködés
A konferencia egyik kiemelt szekciója az új technológiák – mesterséges intelligencia, drónok, genetikai nyomonkövetés – szerepét vizsgálta az állat- és természetvédelemben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogrendszereknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell az alapvető jogi garanciákat.
A kétnapos tanácskozást ünnepélyes záróülés zárta, amelyen Hon’ble Justice P. B. Varale, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is felszólalt. Záróbeszédében Prof. Dr. Szuchy Róbert hangsúlyozta: az állat- és vadvédelem globális kihívás, amely csak határokon átnyúló tudományos és intézményi együttműködéssel kezelhető eredményesen
A képen balról Prof. Dr. Szuchy Róbert, a KRE ÁJK oktatási rektorhelyettese Delhiben, a konferencia poszterje előtt. Fotó: Sharda University
A konferencia újabb fontos mérföldkövet jelent a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerében, és megerősítette az egyetem elkötelezettségét a fenntarthatóság, az állatvédelem és a nemzetközi jogi párbeszéd iránt.
Forrás:
Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Tudomány
A természet mindig üzenetet küld a számunkra
Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét november 5-én a MATE Szent István Campusán. A speciális fókuszú konferencia célkeresztjében az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy és a reprodukciós biológia kérdései voltak.
Fotó: MATE
A MATE elkötelezett az agrár- és élettudományok, azon belül is a One Health – azaz az „Egy Egészség” – koncepciójának gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai nap előadásaiban taglalt tanulmányok elvezettek a humán orvostudomány határterületeire is: a dámszarvas ugyanis mintát adhat olyan biológiai markerekről, amelyek a humán egészségügyi kutatásokban is jelentőséggel bírnak, különösen a reprodukciós területeken.
Fotó: MATE
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében a konferencia fontosságát hangsúlyozta: „A mai rendezvény témája kiváló példa az egyes szakterületek szoros szövetségére. Az ilyen konzorciumok kapcsán olyan új együttműködések kialakítását is elő tudjuk segíteni, amelyek révén a gyakorlat számára is hasznosítható, komplex eredmények feltárásához tudunk hozzájárulni. Ez a konferencia mindezek mellett arra is minta lehet, hogy hogyan lehet a One Health rendszerében gondolkodva, nem utólag, nem nyomkövető, hanem prediktív módon kutatásokat végezni.”
„Aki a természetet ismeri, szereti, az tudja, hogy a természet mindig üzenetet küld számunkra: üzen a talajon, a lombokon, a lehullott leveleken keresztül. Üzen az állatokon, a dámokon, az ő viselkedésükön keresztül. A tudománynak és a kutatóknak pedig az a feladata, hogy ezeket a jeleket és összefüggéseket észrevegyék, kivizsgálják és meghatározzák, ezzel segítve bennünket abban, hogy a természet, az állatvilág és az ember összhangját megteremtsük” – zárta beszédét Gyuricza Csaba.
Fotó: MATE
Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, a Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója kiemelte: „Ez az esemény egy interdiszciplináris viadukt a megoldások keresése érdekében: elindulunk a táplálékláncon keresztül megjelenő mikotoxinokkal, továbblépünk ezek különböző okozataival − ideértve a neurológiai reprodukciós fázisokra történő kihatásokat −, majd a folyamat végén mindezt egy patológus szemével is megvizsgáljuk. Éppen emiatt érzem úgy, hogy mindezen területeket tanulmányozva egy egységes, mélyreható kép alakulhat ki bennünk. A mai nap tehát mindenképpen kiemelt fontosságú, ezt bizonyítja a jelenlevők nagy száma is. Külön köszönöm azoknak a jelenlétét, akik fontosnak érezték egy olyan program megvalósulását, amely messze túlmutat a vadgazdálkodás és vadegészség területén.”
Fotó: MATE
Az előadások témakörei is a konferencia szerteágazó természetére mutattak rá:
- A klímaváltozás által előidézett fokozott mikotoxin megjelenés/kitettség megjelenése a vadfajok táplálékában.
- A patológus szemével végzett agancstő-megbetegedési vizsgálatok, a reprodukcióval kapcsolatos kihívások, valamint a neuro-endokrin hatások feltérképezése és mélyreható biológiai megértése.
- A mikrobiom szerepének bevonása, amely a legújabb tudományos irányzatokhoz kapcsolja témában jártas szakembereket.
Az előadásokat követő kötetlen tapasztalatcsere remek alkalmat biztosított arra, hogy a különböző szakterületek képviselői – az agrárbiológustól a patológusig, a genetikustól a virológuson át a klinikai szakemberig – gyümölcsöző és inspiráló párbeszédeket folytathassanak.
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek az aranysakáloknál
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.
Fotó: Gábor Barta Photography
A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.
Fotó: Gábor Barta Photography
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelkedő OSZTV eredmény!
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
