Keressen minket

Tudomány

Testtömeget veszítettek, és a vándorlásban is késtek a közönséges rovarirtó szereket fogyasztó madarak

Print Friendly, PDF & Email

A neonikotinoid rovarirtószerekről már korábban feltételezték, hogy szerepet játszanak a méhpopuláció csökkenésében. A világ széleskörűen alkalmazott rovarirtószerei késleltethetik az énekesmadarak vándorlását és károsíthatják a párzási esélyeiket.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A neonikotinoid rovarirtó szerekről már korábban feltételezték, hogy szerepet játszanak a méhpopuláció csökkenésében. A világ széleskörűen alkalmazott rovarirtószerei késleltethetik az énekesmadarak vándorlását és károsíthatják a párzási esélyeiket.

A neonikotinoid, vadon élő madarakra gyakorolt hatásainak nyomon követésére szolgáló első kísérletben, a tudósok 24 darab fehér koronás verebet fogtak el, miközben Mexikóból és az Egyesült Államok déli részéről északra vándoroltak Kanadába és Alaszkába. A befogott madarak felét alacsony dózisú rovarirtószerrel (mezőgazdaságban használt imidaklopriddel), a másik felét valamivel nagyobb dózisú adaggal táplálták. További 12 madarat fogtak el és etettek napraforgóolajjal, amely rovarirtó szert nem tartalmazott.

Prof. Melissa Pery

Science-nevű tudományos lapban közölt eredmények szerint, pár óra elteltével az alacsony dózisú rovarirtó szert fogyasztó madarak testtömeget vesztettek és kevesebbet ettek. Azok a madarak, amelyek nagyobb dózisú rovarirtószert kaptak (3,9 milligramm / testtömeg kilogramm) hat órán belül elveszítették testtömegük 6 százalékát. Ez körülbelül 1,6 gramm egy átlagos, 27 gramm súlyú madárra számítva. A madarak (Zonotrichia leucophrys) nyomon követése során kiderült, hogy a növényvédőszerekkel kezelt verebek a csoport többi részétől is lemaradtak, amikor a nyári párzási területükre folytatják a vándorlásukat.

Prof. Christy Morrissey

Az eredmények azt sugallják, hogy a neonikotinoid rovarirtó szerek, amelyek már a méhpopulációk csökkenését is okozták, szintén szerepet játszhatnak az énekesmadarak populációjának csökkenésében Észak-Amerikában. 1966 és 2013 között meredeken csökkent a kontinensen a mezőgazdasági területek madárfajainak közel háromnegyede.

A kutatók a laboratóriumban lévő madarakat gondosan kimért mennyiségű olyan rovarirtó szerrel táplálták, amelyet napraforgóolajjal kevertek be. Vadonban a madarak táplálkozhatnak az imidaklopriddal bevont magvakkal. A legmagasabb dózis, amelyet „minden egyes madárnak adtunk, azzal egyenértékű, ha [tíz] rovarirtóval bevont kukoricamagot fogyasztottak volna el” – mondja Christy Morrissey, a kanadai Saskatoon Saskatchewan Egyetem biológusa. “Őszintén szólva, ezek apró adagok voltak, amelyeket a madaraknak adtunk”

Fehér koronás veréb

Miután megfigyelték a madarakat a laboratóriumban, Morrissey és munkatársai megjelölték és könnyű nyomkövetővel látták el a szárnyaikat. Ezt követően a verebek folytatták tavaszi vándorlásukat. A legjobban terhelt dózisú madarak repülési idejének mediánja 3,5 nappal hosszabb volt a fogás helyének közelében – valószínűleg a gyógyuláshoz és az erő visszaszerzéséhez -, mint azon madarak, akiket nem kezeltünk növényvédőszerrel. Azok a madarak, amelyeket alacsonyabb dózissal kezeltek (1,2 milligramm / testtömeg kilogramm) mediánja 3 napon belül volt, és azok, amelyeket nem kezeltek rovarirtó szerrel fél nap elteltével elrepültek.

Még egy enyhe késés is befolyásolhatja a veréb esélyét, hogy társat találjon, és fészkeljen – mondta Morrissey. Egy korábbi tanulmányban, a neonikotinoiddal kezelt, fehér koronás verebet fogságban megfigyelve, ugyanez a kutatócsoport megállapította, hogy a peszticid miatt a madarak testtömegük egynegyedét elveszítették és zavartan viselkedtek.

“Tekintettel arra, hogy egyre több bizonyítékot látunk arra, hogy ezek a peszticidek károsítják a beporzókat és a rovarokat is, nem mondhatom, hogy megdöbbentett, vagy meglepett volna az, hogy ezek hatással vannak a madarakra is” – mondta Melissa Perry, a George Washington Egyetem környezetvédelemmel és közegészségüggyel foglalkozó tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban. A neonikotinoidokkal kapcsolatos kutatások nagy része, amelyek kémiai hasonlóságot mutatnak a nikotinnal, azokra a hasznos rovarokra gyakorolt hatásra összpontosítanak, mint például a méhek, amelyek kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában. A tudósok csak most kezdik felmérni a növényvédő szerek gerinces állatokra gyakorolt hatását – mondja Perry.

Saskatchewani Egyetem

“Amikor ezt a fajta peszticidet először vezettek be, alternatívát kínáltak azoknak a rovarirtó szereknek, amelyek még mérgezőbbek voltak” – mondja Perry. “Nem hiszem, hogy valaha is előre láttuk volna a neonikotinoidok környezeti hatásait.”

Az imidakloprid és két másik neonikotinoid rovarirtó szabadföldi felhasználása tilos az Európai Unióban, ám a peszticideket továbbra is széles körben használják az Egyesült Államokban. A DDT-től eltérően – egy, az 1940-es években kifejlesztett és az Egyesült Államokban betiltott régebbi rovarirtó szer, amely felhalmozódhat a környezetben és évtizedek óta fennmaradhat – a neonikotinoidok gyorsabban bomlanak el – mondta Margaret Eng toxikológus, a tanulmány társszerzője Saskatchewan-ban.

Úgy tűnik, hogy néhány nap pihenő után, a rovarirtóval kezelt madarak képesek voltak folytatni vándorlásukat, mondta Eng. “De még mindig számos tényezőt nem ismerünk: például a peszticidekkel való kitettség hogyan befolyásolhatja a madarakat.”

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.sciencenews.org/article/birds-neonicotinoid-pesticides-farming-migration-delays

 

Képek megnevezése:

  1. kép: Fehér koronás veréb
  2. kép: Prof. Melissa Pery
  3. kép: George Washing Egyetem Milken Intézet Közegészségügyi Iskolája
  4. kép: Prof. Christy Morrissey
  5. kép: Saskatchewani Egyetem

 

Képek forrása:

 

  1. kép:https://pixabay.com/hu/photos/feh%C3%A9r-koron%C3%A1s-ver%C3%A9b-mad%C3%A1r-vadvil%C3%A1g-1921800/
  2. kép: https://publichealth.gwu.edu/departments/environmental-and-occupational-health/melissa-j-perry
  3. kép:https://publichealth.gwu.edu/admissions
  4. kép: https://www.eurekalert.org/multimedia/pub/210688.php?from=440516
  5. kép:https://www.macleans.ca/education/university/university-of-saskatchewan-student-life-on-campus/

Tudomány

A HUN-REN ATK kutatói azonosították a búzanemesítés szempontjából értékes vad kecskebúzafajok kromoszóma-szegmentumait tartalmazó búzavonalakat

Print Friendly, PDF & Email

Új tudományos hírek az őszi búzáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) kutatói nemzetközi kooperációban a csehországi Olmützi Kísérleti Botanikai intézet munkatársaival génspecifikus molekuláris markerek kifejlesztésével új markerkapcsolt szelekciós rendszert dolgoztak ki, melynek segítségével lehetővé vált a búzával rokon kecskebúza (Aegilops biuncialis) génbanki tételeinek hatékonyabb kiaknázása a búzanemesítésben. A markerkapcsolt szelekciós rendszer és molekuláris citogenetikai módszerek kombinációjával a kutatók számos értékes búzavonalat válogattak ki, amelyek az Ae. biuncialis egy-egy kromoszómáját vagy azok egy szegmentumát hordozták. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

A különböző kromoszómákat tartalmazó búza/Aegilops biuncialis utódvonalak eltérő kalászmorfológiát mutatnak az Mv9kr1 búzaszülő kalászával összehasonlítva (fotó: Farkas András)

A HUN-REN ATK MGI Biológiai Erőforrások Osztályának Molnár István által vezetett Génmegőrzési Csoportja több mint 20 éve végzett kutatásainak fő célja fajkeresztezések segítségével olyan nemesítési alapanyagok előállítása a búzanemesítés számára, amelyekben a búza rokonsági körének genetikai variabilitásával javíthatók a minőségi paraméterek, a stresszadaptáció és a termésmennyiség. Génforrásként a búzával rokon vadon élő fajoknak egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak, azonban az általuk hordozott genetikai diverzitás máig nagyrészt kiaknázatlan. A kecskebúzafélékhez tartozó Aegilops biuncialis számos hasznos tulajdonságot hordoz, így például levél- és szárrozsda-rezisztencia, hő-, szárazság- és sótűrés, magas mikroelem- és élelmirost-tartalom.

A búza és az Ae. biuncialis keresztezésekből származó utódvonalak szelekcióját eddig főként a nagyobb előnemesítési populációk vizsgálatára nehezen alkalmazható molekuláris citogenetikai módszerekkel végezte a csoport. Az új, génalapú molekuláris markerek fejlesztéséhez az Aegilops biuncialis U és M genomjait hordozó diploid őseiből – Ae. umbellulata és Ae. comosa – korábban izolált kromoszómaszekvencia-adatok adtak lehetőséget, amelyek meghatározásában a kutatócsoport is részt vett.

A jelenlegi publikációban három markerfejlesztési stratégiát alkalmaztak, melynek során EST-, IT (Intron-targeting)- és cDNS-alapú markereket fejlesztettek. A keresztezési partnerként szolgáló búza és az Aegilops genotípusokon tesztelt 482 marker közül 126 esetében sikerült búza/Aegilops addíciós vonalak segítségével meghatározni a markerek kromoszomális lokalizációját. A 32 markert tartalmazó szelekciós rendszer segítségével nyomon követhetővé vált az Ae. biuncialis kromoszómáinak jelenléte egy 44 búza/Aegilops hibridszármazékot tartalmazó előnemesítési populációban.

Búza/Aegilops biuncialis szubsztitúciós vonal kromoszomális összetételének azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval. A mitotikus kromoszómák azonosítása különböző színekkel vizualizált repetitív DNS-próbák (Afa: vörös, pSc119.2: zöld, 45S rDNS: narancs) mintázata alapján történt (A). Kinagyítva a hiányzó 4D kromoszómák FISH mintázata látható. Genomi in situ hibridizációval a 42 kromoszómával rendelkező szubsztitúciós vonalban a búzakromoszómák (kék) mellett kimutatható a 4M Ae. biuncialis kromoszóma (piros, nyilak) (B). Az ábra jobb oldalán a szubsztitúciós vonal kalásza látható, a benne lévő Aegilops kromoszómák GISH és FISH mintázatával. (fotó: Farkas András)

A kutatók génspecifikus markerek, valamint citogenetikai módszerek kombinált alkalmazásával több új búza/Ae. biuncialis introgressziós vonalat azonosítottak, melyek felszaporítása, agronómiai értékelése és a nemesítés szempontjából értékes tulajdonságokat hordozó vonalak búzanemesítésbe való bevonása a következő években várható.

Tovább olvasom

Tudomány

A HUN-REN ÖK kutatója Citizen Science módszerrel, nemzetközi együttműködésben vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése céljával

Print Friendly, PDF & Email

A szabadon élő házi macskák szerepét vizsgálták a kórokozók terjesztésében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának (HUN-REN ÖK) tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara egy új-kaledóniai és egy brit kutatóval közösen a Citizen Science módszer alkalmazásával elsőként vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, illetve a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását a lakosság által gyűjtött adatok felhasználásával. A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg.

Fotó: M. J. Botha (iNaturalist.com) – HUN-REN

A háziállatok – leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt – alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések, vagyis embert fertőzni képes kórokozók közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kistestű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy a zoonotikus betegségek megjelenésében játszott szerepüket nem ismerjük eléggé.

Fotó: HUN-REN

A HUN-REN ÖK tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara elsőszerzőségével megjelent tanulmányban a kutatók elsőként vizsgálták a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását. Munkájuk során az iNaturalist nevű Citizen Science platform adatait használták fel. A Citizen Science módszer azt jelenti, hogy a lakosság szolgáltat általa gyűjtött megfigyelési adatokat, legyen szó elektronikus anyagok – például fénykép, videó – feltöltéséről, minta beküldéséről vagy akár kérdőív kitöltéséről. A kutatók ezeket az adatokat számos tudományágban – úgymint az ökológiában, a konzervációbiológiában, az invázióbiológiában vagy a köz- és állategészségügyi kutatásokban – tudják hasznosítani.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A tanulmány szerint világszerte elterjedt és megfigyelhető, hogy a házi macskák denevéreket zsákmányolnak, de Európában és Észak-Amerikában – feltehetőleg a Citizen Science platformok népszerűsége miatt – gyakrabban jelentik ezeket. Számos megfigyelés védett és veszélyeztetett denevérfajokra vonatkozik, ami feltételezhető természetvédelmi problémára utal, leginkább olyan területeken, ahol jelentős a védett fajok száma, mint például hazánkban is, ahol mindegyik denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok zoonotikus betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mops pumilus, amely a nemrégiben leírt bombali Ebola-vírus gazdája. Európában, beleértve hazánkat is, jelentős lehet a denevérek macskák általi predációja, ami akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat.

Fotó: Szentiványi Tamara – HUN-REN

A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. A kutatók kiemelik, hogy a házi macskák jelentős köz- és állategészségügyi veszélyforrást jelenthetnek bizonyos körülmények között. Hangsúlyozzák, a legjobban úgy védekezhetünk a kórokozók ellen, ha nem engedjük ki a szabadba macskáinkat, kiküszöbölve ezzel a vadon élő állatokkal való találkozásukat és így csökkentve a kórokozók terjedésének kockázatát. Továbbá javasolják, ha házi kedvenceinken betegségre utaló jeleket látunk, azonnal forduljunk velük állatorvoshoz. Így védhetjük leginkább a környezetünkben vadon élő állatokat, önmagunkat és kedvenceinket, és így csökkenthetjük a macskák által okozott jelentős természetvédelemi károkat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a Citizen Science programok résztvevőinek adatszolgáltatási készségeik fejlesztéséhez annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben. Ezekre példa:

A zsákmányállatfajok azonosítása:

  • Készítsen több fényképet a zsákmányállat testéről, az arc és a profil tiszta, részletes képeire összpontosítva.
  • Ha lehetséges, a méretarányok érzékeltetése érdekében a fényképen szerepeljenek referenciaelemek, például egy ismert méretű tárgy (vonalzó, pénzérme, telefon stb.).
  • Kerülje a sötét háttér előtti fényképezést, mivel az ronthatja az állat vonásainak tisztaságát.
  • +1 Kerülje az állat közvetlen érintését, szabad kézzel soha ne nyúljon elpusztult vagy láthatóan beteg, haldokló állathoz. Egészségesnek tűnő vadállathoz se nyúljon soha.

A ragadozási esemény kontextusának megadása:

  • Szánjon időt arra, hogy leírja a körülményeket és a látott esemény részleteit.
  • Ha lehetséges, adjon információt a ragadozó macskáról, különösen annak meghatározására törekedve, hogy házi, kóbor vagy elvadult macska volt-e.

A kutatókkal való kommunikáció megkönnyítése:

  • Tegye lehetővé a kutatók számára, hogy kapcsolatba lépjenek Önnel a megfigyelésre vonatkozó további információkért.
  • Maradjon kapcsolatban a megfigyelései megosztására használt eszközzel vagy platformmal, és rendszeresen jelentkezzen be, hogy ellenőrizze a frissítéseket vagy a további kérdéseket.

Publikáció:

Tamara Szentivanyi, Malik Oedin, Ricardo Rocha (2023): Cat–wildlife interactions and zoonotic disease risk: a call for more and better community science data Mammal Review, 1-12. DOI: 10.1111/mam.12332

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Tovább olvasom

Tudomány

Magyarországi erdészeti tájai – teljessé vált a könyvsorozat

Print Friendly, PDF & Email

Teljessé vált Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány V. és VI., a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoportokat bemutató köteteinek megjelenésével immár teljessé vált az a hatkötetes könyvsorozat, aminek a következő évtizedekben biztosan ott van a helye minden erdész szakember könyvespolcán.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

2012-ben kezdődött meg a Magyarország erdészeti tájai című hatkötetes szakmai kiadványsorozat elkészítése, mely – kétkötetenként – magában foglalta a kéziratok megírását, a kiadványszerkesztést és a nyomdai kivitelezést. A munkák dr. Führer Ernő főszerkesztő irányítása, az erdészeti hatóság mindenkori szervezete (Nébih, majd az NFK) felügyelete és az Agrárminisztérium támogatása mellett zajlottak.

A kiadványsorozat 2017-ben megjelent Nagyalföld és Északi-középhegység, majd a 2019-es Dunántúli-középhegység és Kisalföld köteteit – a sorozat lezárásaként – követték most a Nyugat-Magyarországról és a Dél-Magyarországról szóló kötetek. A hat kötet összesen 4064 oldalon keresztül mutatja be a hazai erdészeti tájbeosztásnak megfelelően az erdészeti tájcsoportokat, tájakat, tájrészleteket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Magyarország erdészeti tájai kiadvány egy átfogó – összevetésre is alkalmas – pillanatképet ad a magyar erdőkről és erdőgazdálkodásról az erdészeti tudományok, az oktatás és a gyakorlat, valamint az igazgatás szakembereiből létrejött szerzői közösség munkája eredményeként.

Az elmúlt 12 évben 106 szakember vett részt szerzőként a kéziratok elkészítésében, munkájukat közel 80 fő segítette az alapadatok előállításával, a kiadvány szerkesztésével, grafikai kivitelezésével, nyelvi és tartalmi lektorálásával. Kitűnő és lelkiismeretes munkát végeztek, köszönet érte!

Fotó: Vérteserdő Zrt.

Ajánljuk a két újabb kötetet – s természetesen a teljes kiadványsorozatot – mindazoknak, kiket érdekel, hogy a magyar erdészet az elmúlt ötven évben honnan hova jutott el, melyek az ágazat legfontosabb jellemzői és aktuális folyamatai a kétezres évek elején.

A kiadványok terjesztését a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya végzi.

Forrás: Vérteserdő Zrt.

Tovább olvasom