Tudomány
Hogyan vethetünk véget a járványoknak?
A jövő járványai gyakrabban fognak kitörni, gyorsabban fognak terjedni, több gazdasági kárt és halálesetet fognak okozni, mint a Covid–19, ha nem történik alapvető, gondolkozásmódbeli változás a felbukkanó kórokozók globális megítélésében – erre figyelmeztet a 22 tagú nemzetközi szakértői csoport által készített pandémiás jelentés.
A jövő járványai gyakrabban fognak kitörni, gyorsabban fognak terjedni, több gazdasági kárt és halálesetet fognak okozni, mint a Covid–19, ha nem történik alapvető, gondolkozásmódbeli változás a felbukkanó kórokozók globális megítélésében – erre figyelmeztet a 22 tagú nemzetközi szakértői csoport által készített pandémiás jelentés.
A kutatói csapatnak két magyar tagja, dr. Török Katalin (a multidiszciplináris panel tagjaként) és dr. Földvári Gábor (szakértőként), az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Az IPBES (a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform) által szervezett virtuális tudományos találkozón a természet pusztítása és a világjárványok közötti kapcsolatot vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövő járványainak megelőzéséért sokat tehetünk, amennyiben sikerül az utólagos intézkedések helyett preventív üzemmódba kapcsolni.
A jövő járványai súlyosabbak lesznek mint a Covid-19, ha nem változtat az emberiség a szokásain
A csaknem 700 tudományos szakcikket felhasználó elemzésben a kutatók rámutatnak arra, hogy a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését ugyanazok az emberi tevekénységek idézik elő, mint a pandémiát. A természetes élőhelyek bolygatása és pusztítása, a mezőgazdaság terjeszkedése, a kereskedelem, a termelés és a fogyasztás nem fenntartható jellege úgy avatkozik a természetbe, hogy megnő a vadon élő állatok, a háziállatok, az ember és a kórokozók találkozási esélye, ez pedig a járványok mind gyakoribb kitöréséhez vezet. A Covid–19 pandémiát, mint az eddigi globális járványokat is, állatból emberbe jutó kórokozó idézte elő, és mint a korábbiaknál is, teljes mértékben az emberi tevékenységnek köszönhető a kitörése – állítja a jelentés.
A nemzetközi szakértői csapat meggyőző tudományos érvek alapján arra a pozitív következtetése jutott, hogy egyre nagyobb tudásunk és eszköztárunk van ahhoz, hogy járványokat előzzünk meg. Ehhez azonban a jelenlegi utólagos kárenyhítés (vakcina, gyógykezelés) helyett preventív módon kell cselekednünk. Először is szükség lenne a még a tudomány számára teljesen ismeretlen, a természetben óriási számban megtalálható kórokozó feltérképezésére. A kutatók 540–850 ezerre becsülik azon vírusok számát, melyeknek esélye van állatról emberre átterjedni. A pandémiák megelőzése érdekében jelentősen változtatnunk kell azokon az emberi tevékenységeken, amelyek a biodiverzitást akadályozzák (pl. erdőirtás, vadkereskedelem), és komolyabb védelmet kell adni a nagy fajgazdagságú élőhelyeknek. Ez csökkenti a vadonélő állatok, a háziállatok és az ember találkozási esélyeit, és így kisebb lesz az új betegségek emberre való átterjedésének valószínűsége is – írja a jelentés. A megelőzés mint stratégia amellett, hogy életeket ment, komoly gazdasági ösztönző is lehet: a kutatók rámutatnak arra is, hogy egy pandémia gazdasági kára a százszorosa a megelőzés költségeinek.
A jelentés készítői konkrét javaslatokat is tesznek arra vonatkozóan, hogy egyéni, közösségi és globális szinten mit tehetünk a megelőzés érdekében. A kutatók egyetértenek abban, hogy a megszokott problémamegoldásaink nem fognak működni, és alapvető, a gondolkozásmódunkat érintő változtatásokra van szükség a jövő járványainak elkerülése érdekében.
Bővebben angolul: https://ipbes.net/pandemics
Forrás: Ökológiai Kutatóközpont
Képek forrása: Pixabay
Tudomány
KITEKINTŐ: Szerbia – Bemutatták a „Hunting Dictionary” mobilalkalmazást
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re a Hunting Dictionary, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt többnyelvű vadászati és vadászati turisztikai szótáralkalmazása.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A digitalizáció és a nemzetközi együttműködés egyre fontosabb szerepet játszik a vadászat és a vadászati turizmus fejlődésében. Ennek szellemében, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt keretében fejlesztették ki a Hunting Dictionary mobilalkalmazást, amely egy egyedülálló, többnyelvű szótár vadászok, hallgatók, szakemberek, turisztikai dolgozók, valamint mindazok számára, akik vadászattal, vadgazdálkodással és vadászati turizmussal foglalkoznak – tájékoztatták az Agro Jagert Szerbiában.
Dr. Milosava Matejevic PhD, a Novi Sadi Egyetem docense, aki felvállalta és irányítja a Szerb Vadászszövetségen belül a fiatalok edukálásást. Fotó: Agro Jager
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re
Az alkalmazás immár hivatalosan is ingyenesen letölthető Android- és iOS-eszközökre. A felhasználók gyorsan és egyszerűen hozzáférhetnek a vadászat és a vadászati turizmus szakterminológiájához, akár irodában, tanteremben vagy éppen terepen tartózkodnak.
Kattintson a képre és töltse le Google Play áruházból ingyenesen!
Nemzetközi együttműködésben készült
Az alkalmazás tartalma a SHUNTDIEM projektben részt vevő partnerintézmények együttműködésével jött létre: a prágai Erdészeti Kar, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kara – Földrajzi, Turisztikai és Szállodaipari Tanszék –, a zágrábi Agrártudományi Kar, valamint a szaloniki Erdészeti Kar közreműködésével.
Törődjön kedvencével! Kattintson a képre és ismerje meg a legújabb termékeket!
Széles körű vadászati szakterminológia
Az alkalmazás alapját egy többnyelvű szótár képezi, amely a vadászat és a vadászati turizmus szempontjából számos fontos szakterület terminológiáját foglalja magában.
A felhasználók olyan kifejezéseket találhatnak benne, amelyek a vadfajokra, élőhelyekre és tájakra, fegyverekre és vadászati biztonságra, vadászati módokra, vadászati felszerelésekre és ruházatra, vadászkutyákra, trófeákra, vadászati létesítményekre, vadgazdálkodásra és jogszabályi előírásokra, valamint az utazásra és a vadászati turizmusra vonatkoznak.
Nyolc nyelven érhető el
Jelenleg az alkalmazásban nyolc nyelven érhetők el fordítások: angolul, németül, csehül, szerbül, horvátul, görögül, magyarul és finnül.
Az angol nyelv szolgál a kifejezések keresésének és fordításának alapjául, a következő időszakban pedig a tartalom további bővítését és új nyelvek bevonását tervezik.
A nyolc nyelvű szótár letöltve, internet kapcsolat nélkül is működik!
Internetkapcsolat nélkül is használható
Dr. Milosava Matejević, a szerb projektcsapat vezetője szerint az alkalmazás egyik legjelentősebb előnye, hogy internetkapcsolat nélkül is használható.
A letöltést követően a felhasználók a szótárhoz olyan területeken is hozzáférhetnek, ahol nincs mobilhálózati jel. Ez különösen fontos a vadászterületeken, erdőségekben és más távoli terepeken való tartózkodás során.
Ez a funkció megbízható társsá teszi az alkalmazást nemcsak a vadászati tevékenységek során, hanem az oktatásban, a szakmai továbbképzésben és a nemzetközi együttműködésekben is.
Megbízható ablakot keres Novi Sad környékén? Kattintson a képre és nézze meg az Instagramon a cég munkáit!
A SHUNTDIEM projekt egyik fontos eredménye
A „Hunting Dictionary” mobilalkalmazás fejlesztése a SHUNTDIEM projekt egyik legjelentősebb eredménye. A projekt célja az oktatás, a digitális készségek és a nemzetközi együttműködés fejlesztése a vadászati turizmus területén.
Azáltal, hogy megkönnyíti a szakterminológia megértését és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a különböző országokból érkező felhasználók között, ez az eszköz hozzájárul a fenntartható vadászati turizmus fejlődéséhez, a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok európai szintű erősítéséhez.
Érdemes a Play Áruházban véleményezni az alkalmazást, hiszen a fejlesztők folyamatosan frissítik és javítják az alkalmazást.
Folyamatos fejlesztés várható
A projekt mögött álló csapat a jövőben is folytatja az alkalmazás fejlesztését: frissíti a tartalmakat, új kifejezéseket és nyelveket ad hozzá, valamint figyelembe veszi a felhasználók javaslatait és tapasztalatait.
Többnyelvű vadászati szótár a zsebben
Töltse le a Hunting Dictionary alkalmazást, és vigye magával a többnyelvű vadászati szótárat – bárhová is vezesse útja, tanulmányai vagy vadászati tevékenységei.
Dejan Dzakula
Lov i jos ponesto & Agro Jager News
Kattintson a képre és töltse le telefonjára, tablettjéra az alkalmazást és kommunikáljon bátran idegen nyelvterületen is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
