Természetvédelem
A pásztorok tudása helyi, de alapelveik globálisak
A hagyományos ökológiai tudásrendszerek megértését és jelentőségét világszerte egyre inkább elismerik, mert elősegíti napjaink válságaiban a hatékonyabb szakpolitikák kidolgozását pl. a természetvédelemben vagy a gyepek, legelők kezelésében.
A hagyományos ökológiai tudásrendszerek megértését és jelentőségét világszerte egyre inkább elismerik, mert elősegíti napjaink válságaiban a hatékonyabb szakpolitikák kidolgozását pl. a természetvédelemben vagy a gyepek, legelők kezelésében.
Fotó: Ökológiai Kutató
Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója több mint 20 éve kutatja a pásztorok hagyományos ökológiai tudását. Iráni tanítványának elsőszerzőségével, európai, ázsiai és afrikai szerzők együttműködésével írt publikációjuk a Journal of Environmental Management folyóiratban jelent meg. A tudományos publikációknál nem megszokott jelenség, de a publikáció kutatók és gyakorló pásztorok közös munkája.
Ábra: ELKH
„Mivel a hagyományos tudás hordozói leginkább nem kutatók, hanem pásztorok, gazdák, halászok, ezért amikor az ő tudásukkal dolgozik egy kutató, akkor az az etikus megközelítés, ha e „nem tudományos” szakemberek szintén szerzőként jelennek meg. Hiszen az alkotás közös gondolkodás eredménye. A hagyományos tudás ilyetén elismerése ma már szerencsére egyre gyakoribb” – nyilatkozta Molnár Zsolt a kutatás vezetője.
A pásztorok gyakran olyan tájakat használnak legeltetésre, amelyek az éghajlati szélsőségek vagy a talajadottságok miatt kevéssé alkalmasak a növénytermesztésre. A hagyományos legeltetési rendszerek nagyon eltérő természeti környezetben léteznek, például a tundrán, sztyeppén, szavannán, sivatagban, hegyvidéken. A legelők növényeiről a pásztorközösségek helyileg releváns, többgenerációs hagyományos ökológiai tudással bírnak, e tudásra épül a legelőik hasznosítása.
Az Ökológiai Kutatóközpont Magyarország legnagyobb ökológiai intézménye. Fő feladata a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák magas színvonalú kutatása. (Ábra: ELKH)
A kutatás során a szerzők a pásztoroknak a legelők (és részben kaszálók) növényeire és a növény-jószág kölcsönhatásaira vonatkozó ismereteit gyűjtötték össze áttekintő (review) cikkükben. 372 témába vágó tudományos cikkből a releváns 24-et, illetve a pásztorokról és legelőikről szóló 105 videóból 18-at elemeztek. Ezeken túl félig strukturált interjúkat is készítettek gyakorló pásztorokkal Iránban, Mongóliában, Kenyában, Lengyelországban és Magyarországon, hogy az eredményeket és a következtetéseket átbeszéljék velük.
35 indikátort (mutatót) azonosítottak a nemzetközi irodalomban és a filmekben, ahogyan a pásztorok ’látják’ a legelő növényeit. Ezek a mutatók egyrészt a növények botanikai jellemzőit írták le, másrészt a jószág viselkedését a legeltetés során, valamint a növényeknek a jószág állapotára és egészségére gyakorolt hatását. A pásztorok a mutatókat a legeltetés optimalizálására irányuló, a legelhető füvek elérhetőségét és minőségét, valamint a legeltetés megfelelő módját illető gazdálkodási döntésekben használták.
Bár a pásztorok világszerte nagyon különbözőek, a legelő füveire, illetve a jószág és a füvek közti kapcsolatra vonatkozó tudásuk feltűnően hasonló elveket követ. A kutatók tíz általános alapelvet határoztak meg, amely globálisan jellemző volt helyszíntől, élőhelytípustól szinte függetlenül. Ilyen szintézis még sose készült a világon.
Molnár Zsolt szerint „a globális alapelvek közül talán a legfontosabb a jószágközpontú szemlélet: a pásztorok a növényeket a „jószág száján át látják”. Miközben együtt vannak a legelőn, a pásztor és a jószág egymástól tanul. A legelők füveinek állapotát a pásztorok szorosan nyomon követik, az egyes foltokat célzottan legeltetik, miközben a jószág mozgását sokszor meglepő stratégiai alapossággal tervezik meg mind napi, mind heti és havi szinten. Azért, hogy a rendelkezésre álló füvet, mint erőforrást optimálisan használhassák fel, és a legelők jó állapotát is hosszú távon biztosítani tudják.
E tudás részletei természetes erősen a hely adottságaira vonatkoznak, de az alapelvek globálisan általánosak. Kérdezhetnénk, hogy jó, de miért fontos ez? Meglepő lehet, de azokban az esetekben is, amikor az állam vagy egy nemzeti park segítő szándékú szabályokat, támogatási rendszereket alakít ki a pásztoroló legeltetés kapcsán, ott is könnyen káros hatású szabályok születnek. Merthogy a döntéshozók sokszor nem értik kellően a miénktől annyira eltérő pásztorvilágot. Cikkünk arra mutat rá, hogy vannak olyan általános alapelvek, amikre bátran építhetünk, amiket figyelembe véve mind ökológiai, mind kulturális szempontból jobb szabályozást alakíthatunk ki. „
A kutatók bíznak abban, hogy a pásztoroknak a legelőkkel és a jószág legelésével kapcsolatos tudásának jobb megértése segíti nemcsak a kevésbé produktív természetközeli gyepek biodiverzitásának fennmaradását és gazdasági hasznosulását, hanem a hagyományos pásztor életforma innovatív megőrzését is.
Forrás: Ökológiai Kutatóközpont
Természetvédelem
Rétihéja támadt a kislibákra
Szabó Zoltán természetfotós élménybeszámolója az ürbői halastavakról:
Az ürbői halastavaknál épp egy daloló kékbegyet próbáltam fotózni, amikor a szemem sarkából hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Azonnal a zaj irányába fordítottam az objektívet, és nem mindennapi jelenet tárult elém: tőlem nem messze egy barna rétihéja a nyári ludak csibéire vadászott.
Fotó: Szabó Zoltán természetfotós – Agro Jager News
Sikerült megörökítenem a ragadozó elszántságát és a menekülő csibék rémületét. A jelenet drámaisága szinte leírhatatlan volt – ritka pillanat, amelyhez nemcsak éberség, hanem komoly szerencse is kellett. Jókor voltam jó helyen.
A történet végül váratlan fordulatot vett: az egyik nyári lúd visszatért, és határozott fellépésével megzavarta a rétihéját. A csibék ezt kihasználva a nádas sűrűjébe menekültek, így megmenekültek a támadás elől.
Írta és fényképezte: Szabó Zoltán természetfotós
Szabó Zoltán természetfotós Facebook oldala itt érhető el!
Természetvédelem
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és önkéntesek új költőszigetet készítettek a Töreki-halastavakon.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Töreki-halastavak helyi jelentőségű természetvédelmi terület madárfaunája reményeink szerint idén új költőfajjal, -fajokkal bővül.
Fotó: BfNPI
Fontos információ a területtel kapcsolatban, hogy a Töreki-halastavakon a horgászat, a fürdőzés és a vízisport-tevékenység szigorúan tilos!
Az egykor horgásztóként funkcionáló 10-es tavon ott maradt, mára már funkciójukat vesztett, olykor illegálisan használatba vett horgászstégeket munkatársaink tavaly októberben civil segítséggel a tóból eltávolították. A 10 különböző méretű stég remek lehetőséget kínált arra, hogy azokat megmunkálva, átalakítva egy közel 33 négyzetméteres szigetként kerüljenek vissza tavasszal a vízbe. Az újrahasznosítás révén minimális költségből megvalósítható volt a költősziget.
A tél folyamán a stégek átalakítását sikerült terv szerint véghezvinni és a sziget vasszerkezete március végére elnyerte végleges formáját. Az elemeket megerősítették és azonos magasságúvá alakították a tó vízszintjéhez igazítva.
Április 10-én helyi civilek segítségével megkezdődött a vízrebocsátás. Először vízre került a 10 db stég, melyeket a vízben a résztvevők összecsavaroztak, ezzel stabil alapot biztosítva a fedőrétegnek. Ezek után a fedőréteg első részeként egy fémhálót helyeztünk el a szerkezeten. Ezt követően kapta meg a sziget a peremét egy 12 centiméter magas karima formájában.
Fotó: BfNPI
11-én első körben beszállításra került körülbelül 150 db 2 és fél méteres palló, melyek hosszanti és keresztirányú fedésben kerültek a platformra összecsavarozva, majd következett egy réteg geotextil lefektetése. Legvégül pedig körülbelül 2 köbméternyi elegyengetett sóder került rá, ideális terepet biztosítva a csérek számára. A beszállítást csónakokkal végeztük.
A sziget körülbelül 4 és fél – 5 tonna össztömegű lett.
Fotó: BfNPI
Hogy miért is volt erre szükség?
A küszvágó csér (Sterna hirundo) hazai- és világállománya az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a hazai állományát 2015-2017-es adatok alapján 560-870 párra becsülték. Igazgatóságunk működési területén mindössze két állandó és egy alkalmi költőhelye ismert. A Balaton déli partján elhelyezkedő Irmapusztai-halastavakon található hazánk egyik legnagyobb telepe. Reményeink szerint ezzel a szigettel hozzá tudunk járulni a költőállomány növekedéséhez. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk. Addig is türelmesen várjuk a madarakat. Az első példányok már visszatértek az Egyenlítőn túlról.
Költések esetén fontos, hogy a sziget ne működjön ökológiai csapdaként. Ezért a napokban a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai búvó- és árnyékoló helyeket helyeznek el a szigeten a fiókák számára, ezzel is védve őket a levegőből érkező veszélyek, ragadozók ellen. A küszvágó csérek fiókái korán elhagyják a fészket, sok esetben a vízbe menekülnek veszély esetén. Annak érdekében, hogy vissza tudjanak jutni a szigetre, fiókás időszakban felhelyezésre kerülnek feljáró, vízen lebegő pallók. Ezek gyorsan rögzíthetők, helyüket a munkálatok során előkészítettük, ezzel is minimalizálva a későbbi zavarás mértékét. A fiókák kikeléséig a madarak zavartalanul tudnak költeni, hiszen a feljárók nélkül a víz felől érkező ragadozók sem tudnak feljutni a szigetre, hogy kiegyék a tojásos fészkeket.
Végezetül szeretnénk megköszönni az MME Dél-balatoni helyi csoportjának és a Törekiért Egyesület önkénteseinek az önzetlen segítséget! Kiemelten köszönetet szeretnénk mondani Keszler Zoltánnak a tervezési és lakatosi munkákért, valamint Papp Ferencnek a geotextilért.
Fotó: BfNPI
A munkálatokban részt vettek
– a BfNPI részéről:
Péntek István, Schleer Tamás, Szász Bence, Dr. Szinai Péter
– civil részről:
Gál László, Gál Péter, Keszler Zoltán, Mészáros András, Varga Alex, Palaticz Péter, Panyi Enikő, Papp Ferenc, Papp Lambert, Papp László, Tóth Tamás, Veress Viktor
Új csérsziget-fotók: Gál László, Papp Ferenc, Panyi Enikő, Péntek István
Küszvágó csér – korábbi fotók: Magyari Máté és Mészáros András (BfNPI)
Forrás: Péntek István –BfNPI
Természetvédelem
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Április 16-án szalakótákat figyeltek meg Gyomaendrőd és Szarvas között.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületére április közepén visszatértek afrikai telelőhelyükről az első szalakóták. Most még a területfoglalásra koncentrálnak, de hamarosan a költést is megkezdik.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Az első példányt április 16-án láttuk Gyomaendrőd és Szarvas között. A szalakótákra jellemző, hogy amikor telelőhelyükről visszatérnek, akkor rendszerint egyedülálló fáról, magaslatról figyelik a környezetüket, onnan vadásznak. Április 20-án egy újabb példányt is megfigyeltünk a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A szalakóták a kék vércséktől, vagy a seregélyektől eltérően nem csapatosan, hanem magányosan vonulnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park területi adottságai, a néhány öreg fával tarkított, gyepes területek kiválóan megfelelnek a szalakóták igényeinek. Ők ugyanis tipikus sztyeppi madarak, nem szeretik az erdőségeket. A már megérkezett példányok egyelőre még csak a területüket foglalják, költésük május elején kezdődik.
A szalakóták többsége a nemzeti park szakemberei által kihelyezett költőládákban költ, egy részük pedig természetes faodvakba, vagy harkályok, seregélyek elhagyott odvaiba rakja le 4-6 tojását. Rengeteg rovart elfogyaszt, fő táplálékai az egyenesszárnyúak, de a gyíkokat, kisebb békákat is megfogja.
Magyarországon a jégmadár és a gyurgyalag mellett a szalakóta az egyik legszínesebb madár. Kékeszöldes színével igazi ékessége a puszta élővilágának.
Forrás: KMNP
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Szirti sassal vadászott a macskákra
Füstbe ment fészekaljak – Tűzesetek a Taktaközben
Megújult a Vértes egyik legszebb kilátópontja: várja a természetjárókat a Géza-pihenő
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
