Természetvédelem

Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik

Közzétéve:

2023.01.29.

Feltöltő:

Ebben a cikkben Juhász Erika (hódkutató, Ökológiai Kutatóközpont) írását közöljük. Az illusztráló fotón egy a vízmegtartás és biodiverzitás-megőrzés szempontjából nagy értéket képviselő magyarországi hódmocsár látható.

Fotó: Szendőfi Balázs

Az Ökológiai Kutatóközpont Magyarország legnagyobb ökológiai intézménye. Fő feladata a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák magas színvonalú kutatása. (Ábra: ELKH)

A hód NEM VADÁSZHATÓ. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.

A hód természetvédelmi hatósági engedéllyel GYÉRÍTHETŐ, 2016 óta adnak ki erre engedélyeket, de 2022 előtt csak közérdekként definiált szempontok alapján kerülhetett sor ilyen beavatkozásra.

KÖZÉRDEK alatt általában vízügyi szempontokat értünk, ilyenek az árvízvédelmi töltésben készült kotorék – mely gyengíti a töltés szerkezetét –, illetve a hódgátak miatt jelentkező árvízvédelmi kockázat. Megjegyzés: Nem vonva kétségbe azt, hogy egyes esetekben a hód általi visszaduzzasztásba való beavatkozás indokolt, fontosnak tartom figyelembe venni, hogy a lakóingatlanoktól távoli hódgát-rendszereknek az alattuk lévő szakaszokon árvízkockázat-csökkentő szerepük van, lassítják az árhullám levonulását. Ma már GAZDASÁGI ÉRDEKBŐL is gyéríthető a hód, ezt hozta a 2022-es módosítás (20/2022 (VII.29.) AM rendelet).

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Védelmi státusza megváltozott, ez teszi lehetővé a nem “közérdekből” való gyérítést. Továbbra is TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM alatt áll, de már nem szerepel a hazai védett fajok listáján (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása). Természetvédelmi szempontból jelentős faj, azaz közösségi jelentőségű faj az Európai Unióban (Élőhelyvédelmi Irányelv, II. és IV. függelék), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy uniós jogszabály biztosítja a védelmét. A hód pénzben kifejezett természetvédelmi értéke továbbra is 50.000 Ft.

Fotó: Juhász Erika – Ökológiai Kutatóközpont

A gátak, várak bontásához is szükséges a TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLY. Kitétel a 20/2022-es rendeletben: „A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszint különbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra (a továbbiakban: hódgát) elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek. Az engedélyezés során mérlegelni kell a vízvisszatartásra alkalmas hódgát környező területek vízellátottságára gyakorolt hatásait, és a bontás vadon élő őshonos szervezetekre, valamint a víztestek morfológiai állapotára gyakorolt esetleges negatív hatásait.”

KITEKINTÉS Mivel nem mindenki látott hódmocsarat, ezért pár szóban jellemezném ezeket az élőhelyeket: Néhány tíz négyzetméteres vagy akár sokhektáros vizesélőhelyek, melyek kiemelkedően értékes szaporodóhelyet jelentenek a kétéltűeknek és vízimadaraknak, számos védett és fokozottan védett fajnak, valamint vízlelőhelyet, dagonyázóhelyet és vadregényes búvóhelyet a vadászható emlősfajoknak. Bár egyre több ilyen vizesélőhely jön létre itthon, sajnos szinte mindegyiküket veszélyezteti valamilyen átgondolatlan emberi beavatkozás vagy erre irányuló szándék (útépítés, vasútépítés, ipari park, lakópark, napelempark, horgásztó-létesítés). Ilyen helyeken a hód általi tájátalakításba való beavatkozás a természeti értékekre súlyos negatív hatást gyakorol és a vadállománynak sem kedvez. Minden hódmocsár egy hódgáttal kezdődik…

A hódmocsarak nem mindig a hód megjelenésének első néhány évében keletkeznek, nagyon fontos, hogy a vadászok és a természetvédők is meglássák a potenciált a hód hosszútávú munkájával elönthető, mélyfekvésű, nem lakott, nem ipari területekben.

Az alábbi cikkekben bővebb információkat olvashatnak a hódokkal kapcsolatos konfliktusokról, valamint a természetvédelmi szempontból pozitív és negatív hatásokról. A történetszál mindig az élőhelyek ember általi megváltoztatásával kezdődik.

https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/vizgazdalkodas-eurazsiai-hod-kartetel-54679-001?fbclid=IwAR0qNd7Vg9TWLlUr2P73sstHf_n-LFBY-jbSk5RysyDrxjg_Y1UvKFA6-H0

https://telex.hu/tudomany/2022/05/13/hod-elterjedes-magyarorszag-juhasz-erika-kutato-okologia-tapio-vizgazdalkodas

HÓDSTRATÉGIÁRA lenne szükség. Hazai kutatási és monitorozási eredményeink egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre ennek kidolgozásához. Reméljük, hogy a közeljövőben meghallgatásra találunk. A hazai hódállománnyal felelősen és átgondoltan kell terveznünk, ami magában foglalja egyes hatások és élőhelyek következetes védelmét, más esetekben gyérítési lehetőség alkalmazását, egyes súlyosan problémás esetekben (töltésmegfúrás, arborétum károsítása) pedig gördülékeny konfliktuskezelést, azonnali beavatkozást.

Gyakran felmerülő témakörök még a KOMPENZÁCIÓ és a TÁMOGATÁS: Ezekről az állam rendelkezhet, kifejezetten erre a feladatra kapott pénzügyi keret nélkül a természetvédelem helyi képviselői nem tudnak anyagi segítséget biztosítani. Egyes konfliktushelyzetek kezelését (tavak töltésének, mesterséges gátjainak védőrácsozása, speciális átereszek hódgátba való beépítése, útmenti fák védelme) szerintem érdemes lenne állami forrásból finanszírozni. Hogy pontosan mit és milyen mértékben, ennek megtervezése is része lehet egy hódstratégiának.”

A hódokkal foglalkozó kutatók adataikat főként terepen dolgozva gyűjtik. Monitorozási munkájukat azonban Önök is segíthetik azzal, ha a fajjal kapcsolatos megfigyeléseiket feltöltik a www.hodterkep.hu weboldalra.

Írta: Juhász Erika, hódkutató, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa

Fényképek forrása: Juhász Erika és Szendőfi Balázs

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Következő cikk

A pásztorok tudása helyi, de alapelveik globálisak

Ne hagyd ki

A belterületen élő hódító hódok – GALÉRIÁVAL

Tovább olvasom

Természetvédelem

Énekes hattyút figyeltek meg Négyes határában

Ha hattyúról beszélünk, akkor majdnem mindenkinek először a bütykös hattyú (Cygnus olor) jut eszébe, pedig rajta kívül más hattyúfajok is előfordulnak nálunk. Ezen fajok közé tartozik az énekes hattyú (Cygnus cygnus) is, amelynek egy példánya néhány napot a Négyes menti szántókon töltött.

Published

6 óra

2023.04.01.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)

Az énekes és a bütykös hattyú között a leglátványosabb különbség, hogy míg a bütykös csőre narancssárga fekete folttal a csúcsán, addig az énekesé citromsárga és közel a fele fekete színű. Természetesen a bütykösnek van egy „bütyke” is a homlokán, az énekesnél ez hiányzik, viszont egyedülálló „éneke” van

Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)

Ám az mindkét fajra igaz, hogy a nagy folyószabályozásokig költöttek Magyarországon, ám a XIX. század második felére kipusztultak hazánkból. Míg a bütykös hattyú az 1970-es évekre visszatelepült hozzánk, addig az énekes hattyú újabb fészkelésére 2005-ig kellett várnunk, és azóta is mindössze egy pár neveli fiókáit az Ipoly mentén.
A Négyes határában, valószínűleg vonulás közben megpihenő madár egy 25 példányos bütykös hattyú csapathoz csatlakozott, és azokkal együtt táplálkozott a búzavetésen. Bízunk benne, hogy egyszer nemcsak, mint ritka vendég fog megjelenni a Borsodi-Mezőségen, hanem költő fajként is a fauna tagja lesz.
Az énekes hattyú Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 ezer Ft.

Írta: Balázsi Péter természetvédelmi őr (Dél-Borsodi Tájegység) – Bükki Nemzeti Park Facebook oldala
Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)

Tovább olvasom

Természetvédelem

Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében

BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..

Published

5 nap

2023.03.28.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Fotó: Papp Ferenc természetvédelmi őr, Nógrádi Tájegység (BNPI)

A két Duna-ág átúszása után egy állattartótelep szélére kidobott, már oszlásnak indult két kecsketetemből evett. Március 20-án, egy éjjel alatt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet központi tömbjéig jutott, valószínűleg sehol sem állt meg útközben. A Tepke-hegy erdeiben töltött rövid pihenő után északnyugatnak vette az irányt, és a Zagyva-völgyén kereste az átjárót.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Kisterenye település és a vadvédő kerítéssel lezárt 21-es főút állta útját, melyet így meg kellett kerülnie, majd a Mátraszele feletti erdőkben nappalozott. Szerdán – március 22-én – este a Bárna-patak völgyében már a helyi farkascsalád ismert csapáját követve eljutott Heves vármegyébe.

Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 km, ami a valóságban közel 100 km négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapákat.

Forrás: Bükki Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával

Published

5 nap

2023.03.27.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Nagykanizsa közigazgatási területén belül, Szabados István természetfotós rétisasokat fényképezett. Annak ellenére, hogy egy fokozottan védett fajról beszélünk, a rétisas is lassan, de elkezdett “városiasodni”.