Keressen minket

Vadászat

A belterületen élő hódító hódok – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Hazánk területén egyre nagyobb számban jelennek meg az egykor őshonos, majd kihalt és visszatelepített fajok mellett,- mint az eurázsiai hód, – a más földrészről származó invazív állatok. Az elmúlt években újra felbukkant a mosómedve, nyestkutya, nutria és az amerikai nyérc. Bihari és munkatársai (2007) szerint Magyarországon a hód utolsó példányát 1854-ben, Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. A Nagyalföld területéről valószínűleg már az 1600-as évekre kipusztult.”

Fotó: Árvai István – Agro Jager News

Közben eltelt megközelítőleg 150 év. Ekkor a WWF 1996-ban elindította a hód-visszatelepítési programját. Az első egyedeket Gemencen, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén engedték szabadon. A Németországból “honosított” hódok ezután elkerültek a Hanságba, a Tisza különböző pontaira, amit követett a Szigetköz és Rába egyes szakaszai. A program elérte a célját, már 2011-ben a WWF becslései szerint több mint 900 hód élt Magyarországon.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az elmúlt években azonban számuk intenzíven növekedett, ami szemmel látható változásokat idézett elő. Az ökoszisztéma-mérnök fajok közé tartozó hód, jelentősen átalakítja a környezetetét. A “hódmocsarak” kialakulásával  új vizes élőhely születhet meg, amiben számos madár, emlős, kétéltű-,és hüllő találhatja meg a számítását. A vízvisszatartás stratégiai érdeke hazánknak, amiben a hódok aktív szereplőkké válhatnak.

A hódok elterjedése Magyarország területén. (Ábra: termeszetvedelem.hu)

A hódok tájalakító képessége nem csak a természeti területekre koncentrálódik, hanem a helyben élő  emberek életére is. Mivel a hód rágcsáló, ezért lágyszárú növények mellett különböző fákat is kidönt azért, hogy megegye a fák vékony ágrendszereit.

Ez az éjszaka aktív állat, azonban lassan, lépésről-lépésre egyre közelebb húzódott az emberekhez. A kártétele is nyilvánvalóvá vált. A faj rágási tevékenysége számos konfliktus forrása, főleg az erdő- és kerttulajdonosoknak, mert a hód szinte bármit elfogyaszthat.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News

A mezőgazdasági kulturákban is kárt okozhat, ha nem talál mást. A pillangósok mellett, szereti a kukoricát és a napraforgót is. Örömteli hír, hogy a hód az invazív fajok közül a gyalogakácot és  zöld juhart is kidönti.

A hódok, mint ökoszisztéma-mérnökök gátépítésükkel képesek megváltoztatni a egyes vízfolyások jellegét. Ez főleg a vízügyi szakembereknek okoz problémát. Árvizek idején, a hódok miatt, az árhullám lassabban vonul le, emellett a várakat és a kotorékokat gyakran gátak oldalában alakítja ki. Ahol a hódok elszaporodnak, hirtelen megváltozik a tájkép. Az addig tiszta, ligetes erdők hirtelen átalakulnak. A bedöntött fák miatt a horgászat és a csónak használata komplikáltabb lesz.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News

A hódító hódok már felbukkantak a budapest környéki településeken is. Láthatunk hódokat a Visegrádi-öbölben, Pomázon, Vácon, a Hajógyári-szigeten, Szentendrén, és az Újpesti kikötőben is. A faj aktivitása azoknak jelent főleg problémát, akik helyben élnek, erdővel rendelkeznek. A hód az élőfa mellett időnként egyéb fából készült vagyontárgyat is megrághat (csónak, horgászpad, lépcső, műemlék jellegű vízimalom). A faj nem vadászható, csak és kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével gyéríthető. 2022 előtt csak közérdekből adtak ki ilyen engedélyt a hatóságok, amely vízügyi, és árvízvédelmi szempontokat vett figyelembe. A hód ma már gazdasági érdekből is gyéríthető. A faj természetvédelmi oltalom alatt áll, de kikerült a védett fajok listájáról (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása).

Egyes helyeken a kártétele jelentős. Mivel természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a területileg illetékes vadgazdálkodókat nem lehet kötelezni a vadkár megfizetésére. A természetvédelmi szervezeteknek vélhetően nincs arra anyagi forrása, hogy kompenzációt fizessenek az okozott kárért. Akkor ki fog? A választ egyelőre senki nem tudja. Az utóbbi időben felbukkanó, szürkefarkasnak hitt,  kóbor kutyák utáni anyagi kárt a tulajdonosok viselték. A hódok jelenléte viszont országos.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News

A WWF a következőt ajánlja a hódok kártételének csökkentése érdekében: “A hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított. Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.”

Hazánkban több helyen csirkehálóval védekeztek a hódok ellen. Ez a megoldás azonban nem vált be.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News

A hód populációjának szabályozásában megoldás lenne a kilövési és gyérítési engedélyeztetés gyorsítása. A kilövési kvóta bevezetésével állományát olyan szintre lehetne csökkenteni, amivel kezelhető.

Mivel a faj állományát a vadászat érdemben csökkentheti, vélhetően egyre több ilyen engedélyt ad ki a természetvédelmi hatóság – zárta beszámolóját Árvai István.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek forrása: Árvai István

Felhasznált irodalom:

Juhász Erika et al. (2020): Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében II.: táplálkozás, építés, élőhelyválasztás, ismeretterjesztés. Természetvédelmi Közlemények 26, pp. 138–166, 2020 

Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

Dúvadgyérítési hét Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK: A helyi adottságoknak köszönhetően Heves vármegye déli területein, a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Mátra-alja-dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tiszatavi vadgazdálkodási tájegységben az apróvadállományok védelme kiemelt jelentőséggel bír. Az apróvad (emellett védett és fokozottan védett fajok) egyedszámát csökkentő vadfajok vadászata – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett – egész évben végzendő feladat, de ezen belül is vannak olyan időszakok, amikor intenzív tevékenységgel jó eredmények érhetőek el.

Fotó: OMVK

Ezzel összefüggésben az itt gazdálkodó vadászatra jogosultak közül számos részt vett a 2023. januárjában a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési héten is.

A március közepére eső időszakban a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság – Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében – újabb, ezúttal helyi szintű dúvadgyérítési hetet hirdetett meg a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére. A 2023. 03. 19-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. (Jászkisér).

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 2 aranysakál és 35 róka mellett 13 borz, 1 dolmányos varjú, valamint 3 szarka is feküdt. A legeredményesebb a Pélyi Tiszatáj Vt. volt összesen 19 vaddal, de a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett közös munka volt.

Fotó: OMVK

A gyérítésben szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti! Vona Dénes, a vendéglátó vadásztársaság elnöke, valamint Nagy Szabolcs vadászmester köszöntői után a megjelentek a teríték melletti tiszteletadást követően közös vacsorával zárták az eredményes hetet.

Forrás: Kovács Imre tájegységi fővadász, Mátra-alja-dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Fotó: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az adott területekre. Ez a művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat fogja tájékoztatni a lakosságot, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat.

Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: Nébih

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy ötvenkilencezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. Sajnos tavaly Magyarországon is jelentősen megváltozott a veszettséghelyzet. 2022 szeptembere óta ugyanis öt igazolt eset is volt: négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

A fentiek rámutatnak a hazai állategészségügyi védekező intézkedések (vadon élő rókák vakcinázása, ebek kötelező vakcinázása, veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé) fenntartásának fontosságára. A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Vadászat

Drága parfümöket és lőfegyvert is loptak

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a legszigorúbb kényszerintézkedést rendelte el egy 34 éves férfival szemben, aki nemcsak pszichoaktív anyagokat árult, de társaival autókat megrongálva azokból nagy értékű tárgyakat is lopott.

Fotó: Ügyészség

A nyomozás eddigi adatai alapján a férfi több nógrádi településen követett el bűncselekményeket:

2023. február 1-jén társaival egy Nagylócon, a tulajdonos háza előtt parkoló autó vezető oldali ablakát egy kővel betörték, abból a sértett pénztárcáját, annak személyi okmányaival, bankkártyájával és 5.000 forint készpénzzel együtt elvitték.

Február 5-én Hollókőn két parkoló személygépkocsit is feltörtek, melyekből nap- és olvasószemüvegeket, márkás parfümöket, készpénzt, sminkkészletet és töltőkábelt is zsákmányoltak.

Másnap este ugyanezen településen egy családi ház udvarán parkoló autóból elvittek egy hőkamerát, egy keresőtávcsövet és egy elemlámpát is.

Pár nappal később visszatértek Hollókőre, ahol egy közterületen álló autóból elvitték a benne talált búvárszivattyút, aprópénzt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, hivatalos iratokat, egy pénztárcát, valamint egy többfunkciós kést is.

Utolsóként február 8-án Alsótoldon törték be egy autó hátsó ablaküvegét, és ellopták az abban elhelyezett vadászlőfegyvert, valamint egy céltávcsövet és lőszereket is.

A lopásokkal összesen 2.335.000 forint, a járművek megrongálásával további 100.000 forint kárt okoztak a sértetteknek.

A férfival szemben más bűncselekmény miatt is folyamatban van büntetőeljárás, a rendelkezésre álló információk szerint N-etil-norpentedron nevű új pszichoaktív anyagot szerzett be és adott el többek közt kiskorú személyek részére is.

A gyanúsított által elkövetett bűncselekmények súlyára és a büntetett előéletére figyelemmel a nyomozó hatóság előterjesztést tett a letartóztatására, melyet az ügyészség indítványozott, a Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája pedig a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében el is rendelt.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom