Vadászat
Aranysakálok Budapest belterületén
Az aranysakálok térhódítását nemcsak az emelkedő terítékadatok igazolják, de egyre gyakrabban bukkannak fel a települések közvetlen közelében. Eddig a falvak, tanyás települések környezetében figyelhettük meg őket, ahogy erről már lapunkban többször be is számoltunk. Új jelenség Magyarországon, hogy a nagyvárosok belterületein is egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Szerkesztőségünk számos olyan vadásszal készített riportot, aki szinte a falu “alatt” látott, figyelt meg egyedeket. Többen azt is elmondták, hogy a könnyű élelelemszerzés reményében, az aranysakálok célzottan indulnak a lakott települések felé.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News
Hogy pontosan mit keres az aranysakál a nagyvárosokban, még nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni. Árvai István, Budapesten a III. kerületben, a Hármashatár-hegy szomszédságában, évek óta figyeli a fajt. Látott már aranysakált a Csillaghegyen, Budakalász mindkét oldalán, Pomáz város területén. Szentendrén, a Skanzen felöli oldalon is gyakori a faj felbukkanása.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Szentendrén, az első lakossági megfigyelés körülbelül 2015-ben volt, amikor is egy “kutyafélére” hasonlító ragadozót láttak. Ezután célzottan keresni kezdték, ezt a visszatelepült ragadozót. Infrakamera segítségével gyorsan meg is találták az első egyedeket, amelyek vélhetően délről érkeztek. A nádi farkas olyan helyen is felbukkant a fővárosban és környékén, amire senki nem számított. Pomáz mellett fekszik a Mesélő-hegy, amely körbe be van építve, ennek ellenére ebben a pici zárványban is találkozhatunk aranysakállal.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A sakál a városi környezetben jóval védettebb életet él, ennek ellenére a viselkedését nem változtatta meg: rejtőzködő életmódot folytat. A faj rendkívül óvatos, ugyanúgy, mint lakott területen kívül. Budapesten és környékén az aranysakálok megtanulták azt, hogy a felszíni vízelvezető csatornahálózatban feltűnés nélkül közlekedhetnek, a vízelvezetőárkok úgy funkcionálnak, mint egy sűrű, fedett erdősáv.
Hasonlóan, mint a belterületen élő vaddisznóállomány, teljes mértékben alkalmazkodott az emberek szokásaihoz, viselkedéséhez. Ezek az állatok jól érzik itt magukat, mivel jóval koncentráltabban találnak táplálékot. A vad pontosan jól tudja azt is, hogy a város a béke szigete, itt nem kell félni az embertől.

A fényképen látható vaddisznót Izraelben, Haifán fényképezték. (Fotó: David_Rudnick – Twitter)
A vaddisznó, az ember számára jóval érzékelhetőbb károkat okoz, az aranysakál szinte mindig rejtve, éjszakánként, alig észrevehetően keresi a táplálékát. A helyi lakosság nem is ismeri ezt a fajt. Míg a falvakban a baromfiak vannak veszélyben, addig egy városban jóval sokrétűbb táplálékforrása lehet a sakálnak. Sokan azt is feltételezik, hogy a toportyán a macskákat is prédálhatja. A közösségi médiában erre példa is van.
Egy ismert videómegosztó portálon, külföldön, lakott településen, egy macskát kapott el az aranysakál, amit levideóztak. A vadászokat kivéve erre kevesen gondolnak, hiszen például egy nagyvárosban a gázolás esélye egy házi kedvenc esetében jóval nagyobb, mint az, hogy prédaállat legyen. A sakál opportunista, így bármit elfogyaszthat. Külföldi példákat is ismerünk: Tel-Avivban, a Hayarkon parkban nagyszámú aranysakál populáció él, a város szívében.
Az elmúlt években többször tudósítottak már 18 kilogrammnál nagyobb tömegű sakálokról. A hibridizáció folyamata vélhetően itt is megtörténhetett, mivel kutya és az aranysakál is a kutyafélék családjába tartozik, azaz, önálló, szaporodásra képes utódokat hozhatnak világra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes aranysakálok egyre nagyobbak az átlagnál. Minél nagyobb egy ragadozó, annál sikeresebbé válhat, mivel a prédaállatokat könnyebben fogja meg. Ha felbukkan az aranysakál, először az apróvadállományon lehet felfedezni a kártételét, majd ezt követi az őz és nagyvadállomány. Budapesten és környékén is hasonló tendenciákat fedezett fel Árvai István.
Az esetek többségében a fiatal, védtelen prédaállatokat keresik. Számszerűleg senki nem tudja megmondani, mennyi sakál élhet Budapesten és az agglomerációban, de vonyításukkal évről-évre felhívják magukra a figyelmét. Sokszor a házak mellől ordítanak, ami kora és késő esti órákban riadalmat kelthet a lakosságban.
Az állampolgároknak tisztában kell lennie avval, hogy a vadgazdálkodóknak, vadászoknak nincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy a belterületen apasszák/vadásszák az aranysakált. A településen jegyzője intézkedhet abban az esetben, ha az ott élők ezt kifejezetten kérik.
Belterületen, lakott területen, a vaddisznó, a róka és az aranysakál gyérítése, mivel ez nem vadászati tevékenység, rendkívül sok engedélyhez, többek között rendőrségi engedélyhez, önkormányzati megbízáshoz, és egyéb követelményekhez kötött: pl. a kilövést vezető személynek vadgazdálkodási végzettségű személynek kell lennie.
A sűrűn lakott településeken, főleg a vaddisznó esetében, előre vetíthető a konfliktus. A sakál esetében is volt már erre példa: két évvel ezelőtt Keszthelyen, a belvárosban, követtek kutyasétáltatókat.
Az aranysakál viselkedése alapján, nagyságrendjük a főváros egyes kerületeiben gyarapodni fog. Az ember és vad közötti interakciók száma egyre gyakoribbá válik az elkövetkező években. A belterületen élő vadállomány előbb-utóbb eléri azt a kritikus szintet, amikor a lakosság segítséget kér a vadgazdálkodási szakemberektől. – zárta beszámolóját Árvai István.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK













































