Keressen minket

Vadászat

Aranysakálok Szabolcsban – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

Aranysakálokat hozott terítékre Kelemen Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tarnai Vadásztársaság területén.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amit keletről Ukrajna és Románia határól egyre több vadász próbálkozik az aranysakál vadászatával. Közülük egyik ilyen vadász Kelemen Attila, aki nyilatkozott lapunknak.

A fényképen látható aranysakált Kelemen Attila hozta terítékre. (Fotó: Agro Jager News

Ukrajna irányából 2018-ban jelentkezett először az afrikai sertéspestis. A régió vaddisznóállománya az egyik pillanatról a másikra összeomlott. A Tarpai Vadásztársaság területén, amely körülbelül nyolcezer hektár nagyságú, korábban évente megközelítőleg 360 egyedet hoztak terítékre. A pestis térnyerésével napjainkra gyakorlatilag megszűnt a vaddisznó vadászata, eltűntek a megszokott vadászati lehetőségek. Eközben az aranysakál állománya egyre nagyobbra nőtt. Mennyi sakál lehet, senki nem tudja pontosan megmondani. Az első egyedeket 2017-ben hozták terítékre, majd az elejtési adatok emelkedni kezdtek.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Először sokan kételkedtek abban, hogy az aranysakál Szabolcsban is stabil populációkat alakíthat ki. Az elmúlt öt évben azonban sok minden megváltozott: a napi rutin részévé vált az aranysakál Szabolcsban is. Vélhetően a sertéspestis pusztítása miatt erősödött meg a jelenléte, mivel dögevőként jelentős mennyiségű táplálékhoz jutott.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Kelemen Attila, a vadásztársaság elnöke több éve vadászik a rendkívül mozaikos, elsősorban nagyvadas területen, aranysakálra. A Tarpai Vadásztársaság területén körülbelül négy-öt falka élhet. Mivel minden irányból jöhet vándorló egyed, nehéz pontosan megbecsülni az állományát. A kezdeti kudarcokat követően egyre nagyobb tapasztalatra tett szert. Felpörgetve az autodidakta tanulását, segítséget kért Horváth Mihály ismert sakálvadásztól, aki az ország másik végéből számos gyakorlati tanáccsal látta el kollégáját.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Aki már vadászott aranysakálra, jól tudja azt, hogy az egyik legnehezebben vadászható fajok egyike. Rendkívül gyorsan tanul. A „lefektetett szabályokat” egyik pillanatról a másikra megváltoztatja. A rutinosabb, sokat megélt egyedek, alig adnak esélyt a lövésre, és ha lebukik a vadász, azonnal eltűnnek.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Egy gyakorlattal rendelkező vadász ott tud könnyebben terítékre hozni aranysakált, ahol eddig még nem zaklatták a fajt. Azokon a helyeken, ahol intenzíven vadásznak rá, az esélyek rendkívül kiegyenlítettek. Ennek ellenére, ha már kitanultak az aranysakálok, még a legjobb vadászok is kevés eredményt tudnak felmutatni. Az aranysakál vadászatakor nagyon fontos a hely kiválasztása, és a várható időjárási körülmények pontos ismerete. Ha váltakozó a szélirány, érdemesebb otthon maradni, mert a sakál orra – a hazai vadfajok között – az egyik legjobb.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Főleg a téli hónapokban a különböző sípokkal és prédaállat hangokkal jól megtéveszthető. Az esetek többségében a sakál szereti körbejárni a területet. Bármerről is várjuk, mindig a szél irányát keresi, „szél alá kerül”. Mindig ez a fő stratégiája. Kelemen Attila több esetben azt is megfigyelte, hogy körbe járta a magaslest, kereste a hang forrását, úgy, hogy közben meggyőződött a biztonságos feltételekről. Ez egy türelemjáték, főleg az öregebb egyedekkel. Azért, hogy növelje az esélyeit, bizonyos helyeken a legolcsóbb kutyakajával szoktató etetéseket végez.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Egyéni vadászata során legtöbbször cserkel, vagy feltelepedve a magaslesre, hív. A csalisípokat mindig az adott helynek megfelelően választja ki, amelyben megérzéseire hallgat. A nyúlsírás mellett a kereső aranysakálhangját utánozza. A magaslesen ülve egyszer megtapasztalta a sakál szokatlan viselkedését is. Négy egyed, érzékelve a nyúlsírást, a magas fűben „vonalhajtást tartott” egymástól bizonyos távolságra.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Nem látták egymást, de ugatással tartották a kapcsolatot, informálva a többieket. Vadgazdaként a látvány fantasztikus volt és egyben rémisztő is, mivel a sakál megjelenése óta kopik az őz-, és nagyvadállomány is. A megyében, ahol rendszeresen vadásszák és az állománya folyamatos nyomás alatt áll, szabályozható. Vadászatához rengeteg idő, szaktudás, lőtudás kell. A megye vadászai, alulról szerveződve, folyamatosan segítik egymást tanácsokkal, trükkökkel. A kommunikáció a szakmában az egyik legfontosabb eszköz, mivel az általános problémák országos szinten mindenkit érintenek.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Messzemenő következtetéseket egy vadásztársaság tapasztalatai alapján még nem lehet levonni, de az aranysakál vélhetően a magyar vadgazdálkodásnak következő évek, évtizedek legnagyobb kihívása lesz– zárta beszámolóját Kelemen Attila, a Tarpai Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kelemen Attila

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Vadásztársaságok és a szakigazgatás számára fejlesztett vadgazdálkodási statisztikai programjával mutatkozott be Belgrádban, a Szerbiában élő Fenyvesi István. Az alapvégzettségét tekintve a programozó informatikus, de szabadidejében vadászó szakember az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy a fővárosban, Szerbia legnagyobb vadászati, horgászati és hajózási kiállításán számolhatott be a fejlesztésekről.

Fenyvesi Istvánnal a nagyközönség két éve, az újvidéki könyvvásáron találkozhatott először, ahol Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője egy standon gyűjtötte össze a tudományos szakembereket. Fenyvesi István elmondta, hogy az adatok feldolgozásának szükségességére és az eredmények statisztikai feldolgozására először a Szenttamási Vadásztársaság elnökeként figyelt fel.

Fenyvesi István Belgrádban. Fotó: Agro Jager News

1981-től informatikai mérnök és szenvedélyes vadász. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs adatszinten rögzítve, egy-egy vadászterületen belül, az elejtett vad mennyisége és annak minősége. Ez egy-egy év vonatkozásában, s egy-egy terület életében nem is jelentős, de évtizedes léptékben, úgy, hogy a társaságok vezetősége, munkásai, beosztottai cserélődnek és az információ elveszik, már jelentős veszteség.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A cél tehát az, hogy modernizáljuk a napi munkát és ne csak társasági, hanem régiós, és országos viszonylatban is átlátható adatsorokat kapjunk. Ebbe a munkába csatlakozott be Ristic professzor, aki az Újvidéki Egyetem vadászati professzoraként a trófeaelbírálásról adott ki szakkönyvet Szerbiában. Fenyvesi István ehhez csatlakozva adatbázist épített és mai nyelvezettel élve, megvalósították az interdiszciplináris kutatásokat.

Konkrétan egy trófea elbírálási alapot alkottak. Az adatokat összegyűjtve, a vad elejtésének helyétől kezdve egységesen kezelik. Ezeket az adatokat a szerbiai hiteles törvényes szabályzattal összehangban kitöltik.

Belgrád: Balról Fenyvesi István barátai társaságában. Fotó: Agro Jager News

Ezek után az adatbázisba beviszik a további mérési adatokat, amely automatikusan kitölti és kiszámolja a trófeák pontjait.

Ezzel a programmal nem kell számolni. Amikor tervezik az évi vagy a tízéves stratégia tervet, a vadászatra jogosultak, akkor ebben a táblázatban azonnal látható, hogy melyik határrészekben, milyen eredményeket értek el.

Az egységesítés miatt körzetek szerint is látni lehet, hogy miként alakul az őz állománya és terítékadatai.

Ez a tervezésre kifejezetten jó hatással bír és valós adatokkal dolgoznak. Jó lehetősége a programnak, hogy fényképeket is lehet csatolni. Ma muflonra, szarvasra, vaddisznóra és őzre készítették el a programokat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Könnyű használni, az adatok átláthatóak.

Fenyvesi István kiemelte, hogy Belgrádban különleges élménynek számított előadást tartani. Nagy megtiszteltetés, abból az aspektusból pedig különösen, hogy olyan, a vadgazdálkodásban – Szerbia szerte – elismert szakember támogatta és használja kutatásaiban a programot, mint Prof. Dr. Zoran Ristic.

Fenyvesi István előadása közben. Fotó: Agro Jager News

Szerbiában a vadászok és a lakosság is rajong a vadászatért. Sokat tesz érte a kormány, összefognak a vadászok, Vajdaságtól egészen Szerbia magashegyi vadászterületéig. A vadászok Szerbiában összetartanak és nagyon sokan ismerik egymást. Gyorsan tájékozódnak és gyorsan terjednek a hírek. Összetartó közösség, akik nemcsak vadászni szeretnek, hanem tesznek is a vadért. Ehhez a munkához lehet segítség ez a program, hogy régiós, avagy ágazati szinten is átlátható lehessen a gyakorlati munka, a gyakorlati eredmény, hiszen a hivatásos vadászok munkáit, eredményeit pontosan ellenőrizni és felügyelni kell. A gyakorlati munka irányítását a mérnökökre, a vadgazdamérnökökre kell bízni, akik meghatározzák a hosszú távú stratégiai irányokat. Ehhez a széles ismeretek mellett pontos adatsorokat kell biztosítani. Ebben a munkában lehet segítség ez a program – tájékoztatta Belgrádból az Agro Jager Newst Fenyvesi István.

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Vadászat

12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében

Print Friendly, PDF & Email

A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:

Fotó: Rendőrség

1. Lassíts❗ A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladnia. Ha lakott területen kívül 90 helyett csak 80 km/óra sebességgel mész, jóval több időd lesz reagálni egy esetlegesen hirtelen felbukkanó vadra.
2. Kapcsold be a biztonsági övet❗ Már nem lesz rá időd, mielőtt a fékre taposol.
3. Kapcsold fel a távolsági fényszórót❗ Így nagyobb területet láthatsz át. Szembejövő forgalom esetén természetesen kapcsold le a reflektort!
4. Tudj róla, hogy szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a közelben lévő vadállatokat❗ A sebesség csökkentése segíthet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

5. Tarts nagyobb követési távolságot❗ Az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.
6. Folyamatosan figyeld az út két oldalát is❗ Vezetés közben az ember hajlamos elmerengeni – különösen éjszaka egy kihalt úton.
7. Ha vadat látsz, lassíts❗ A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek.
8. Ha egy őzet vagy szarvast látottál, számíts többre is❗ Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.
9. Dudálj, ha vadállat van az úttesten❗ A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély. Vigyázz azonban, ha az állat nem az úton áll – lehet, hogy a hangtól megriad és pont a kocsi elé ugrik.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

10. Lakott területen belül is találkozhatunk őzekkel vagy más vadállatokkal. Általában sötétedés után jönnek elő, de gyakorlatilag bárhol és bármikor felbukkanhatnak, ezért legyél ezeken a területeken is nagyon körültekintő❗
11. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezz, adj hangjelzést, de ne rántsd félre a kormányt, még ha így el is ütöd az állatot❗ Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.
12. Ha elpusztult vadállatot látsz az úton, hívd a 112 segélyhívó számot❗ Ne próbáld meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot ne vidd magaddal, az lopásnak számít!

Forrás: Rendőrség
Tovább olvasom

Vadászat

A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon

Print Friendly, PDF & Email

Máté Balázs hivatásos vadász élménybeszámolója:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024 .04.13-án reggel az orgoványi vadásztársaság területén elkezdtük az idei évi őzbakvadászatot. Máté Balázs hivatásos vadász kísérte az aznapi első vendéget, aki tagtársunk, Heródek Zoltán testvére, Heródek Imre volt.

Heródek Imre születésnapi bakja. Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

Így mesélt róla:

Azon a reggelen ismert bakra mentünk ki, ami rendszeresen tartotta a helyét. Ezen a reggelen azonban nem találtuk a megfigyelt helyen, így haladtunk tovább a területen, mivel több, rendellenes agancsú bakot is számon tartottunk a területen.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

Végül is nem találkoztunk egyik kiszemelt bakkal sem, így félig-meddig el is engedtük a reggeli vadászatot. Egy utolsó esélyt adva még magunknak visszamentünk arra a helyre, ahol reggel kezdtük a vadászatot. Megérkezve a reggeli kezdés helyszínére és észleltünk egy sutát, ami gidájával legelészett a vetésen. Hirtelen felállt a keresett bak is.

 

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mivel egy nagyon nyitott területről volt szó, gyors gondolkodás után a cserkelés mellett döntöttünk. Ez utólag jó döntésnek bizonyult. Kb. 150 méter körül lehettünk a kiszemelt bakhoz, amikor a lőbotot felállítottam a vendégnek. „Ha jó a pozíció, lőjjön!” – mondtam. Ebben a pillanatban azonban a bak vissza lefeküdt a másik két tarvaddal együtt. Ekkor döntöttünk úgy, hogy közelebb cserkeltünk hozzájuk, mivel a nagy takarás miatt, nem ítéltem biztonságosnak a lövést. 70-80 méterre járhattunk mikor felállt az egyik tarvad.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

A lőbotot leraktam és mondtam Imrének „Figyeljen mert a bak fel fog állni”. Körülbelül fél perc várakozás után fel is állt a vad, melyet egy lapockalövés helyben is marasztalt. Megszokott, kötelező „cigarettaszünetet” megtartva elindultunk a bak felkereséséhez, ami megint csak nem bizonyult egyszerűnek a nagy vetésnek köszönhetően. Végül megtalálva a bakot, birtokba vette a vendég. Ezután terítéket készítettünk és elindultunk a vadászházhoz. A vendég nagyon örült, mivel 50. születésnapjára kapta az őzbakot. Élete első abnormális őzbakját lőtte meg. A bak korát 4-5 évesre becsüljük, melynek súlya 300-320 gramm körül várható. Pontos súlyát és korát a bírálat után tudjuk megmondani.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

A vadásztatást kora délután folytattam tovább, amikor is a vendég, tagtársunk Heródek Zoltán volt. Nagyon bíztam benne, hogy hasonló sikerrel jár, mint reggel a testvére. A területre kiérve nagyon gyenge őzmozgást tapasztaltunk. Nagyon sokáig őzet sem láttunk, majd este 7 óra után megélénkült a határ. Az első bak, egy öreg hatos bak volt, amit a beállt helyen meg is találtunk. Vendégem, Zoli egy jól irányzott lapockalövéssel sikeresen terítékre is hozta, 147 méter távolságról. A területen haladva tovább, megpillantottam egy másik őzbakot is. Gyors bírálat után a vendégemnek mondtam: „Jó osztott szárú bak. Elejted-e? Vendégem kiszáll a kocsiból és pontos lapockalövéssel terítékre is hozta, kb.180 méter távolságról. Terítéket elkészítve fényképeket készítettünk, majd elindultunk befele a vadászházhoz.

Osztott szárú bak korát 5-6 évesre becsüljük 350-380 grammra pedig a súlyát.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

14-én reggel újabb vendéget kísértem őzbakra, aki szintén tagtársunk, Baski Gábor volt. Aznap reggel egy általam ismert öreg, abnormális bakra néztünk rá. A területre kiérve tapasztaltuk, hogy a kiszemelt őzbak, egy fiatal barkás bakkal feküdt a magas fűben. Másodperc töredék része alatt a bak felkelt és egy többhektáros nádasba váltott be. A bak beváltás helyszínére érve, megpillantottuk a kiszemelt őzbakot kb. 80 méterre. Gyors bírálat után. – felismerve a bakot -, Gábornak engedélyt adtam az elejtésre, melyet egy nyaktőlövéssel szépen terítékre is hozott. A teríték elkészítése után fotók készültek a bakról. Bak korát 6-7 évesre,  súlyát pedig 330-350 grammra becsüljük.

Baksi Gábor által elejtett őzbak. Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

Végeredményként a négy elejtett bakból három abnormális aganccsal rendelkezett. A terület borítottsága miatt, hivatásos vadászként aggályosnak tartottam a vadászat sikerét, ezért örültem nagyon az eredménynek. Úgy gondolom, jól kezdtük a vadászidényt.

 

Írta és fényképezte:  Máté Balázs hivatásos vadász

 

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom