Vadászat
Aranysakálok Szabolcsban – GALÉRIÁVAL
Aranysakálokat hozott terítékre Kelemen Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tarnai Vadásztársaság területén.
Az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amit keletről Ukrajna és Románia határól egyre több vadász próbálkozik az aranysakál vadászatával. Közülük egyik ilyen vadász Kelemen Attila, aki nyilatkozott lapunknak.

A fényképen látható aranysakált Kelemen Attila hozta terítékre. (Fotó: Agro Jager News
Ukrajna irányából 2018-ban jelentkezett először az afrikai sertéspestis. A régió vaddisznóállománya az egyik pillanatról a másikra összeomlott. A Tarpai Vadásztársaság területén, amely körülbelül nyolcezer hektár nagyságú, korábban évente megközelítőleg 360 egyedet hoztak terítékre. A pestis térnyerésével napjainkra gyakorlatilag megszűnt a vaddisznó vadászata, eltűntek a megszokott vadászati lehetőségek. Eközben az aranysakál állománya egyre nagyobbra nőtt. Mennyi sakál lehet, senki nem tudja pontosan megmondani. Az első egyedeket 2017-ben hozták terítékre, majd az elejtési adatok emelkedni kezdtek.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Először sokan kételkedtek abban, hogy az aranysakál Szabolcsban is stabil populációkat alakíthat ki. Az elmúlt öt évben azonban sok minden megváltozott: a napi rutin részévé vált az aranysakál Szabolcsban is. Vélhetően a sertéspestis pusztítása miatt erősödött meg a jelenléte, mivel dögevőként jelentős mennyiségű táplálékhoz jutott.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News
Kelemen Attila, a vadásztársaság elnöke több éve vadászik a rendkívül mozaikos, elsősorban nagyvadas területen, aranysakálra. A Tarpai Vadásztársaság területén körülbelül négy-öt falka élhet. Mivel minden irányból jöhet vándorló egyed, nehéz pontosan megbecsülni az állományát. A kezdeti kudarcokat követően egyre nagyobb tapasztalatra tett szert. Felpörgetve az autodidakta tanulását, segítséget kért Horváth Mihály ismert sakálvadásztól, aki az ország másik végéből számos gyakorlati tanáccsal látta el kollégáját.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News
Aki már vadászott aranysakálra, jól tudja azt, hogy az egyik legnehezebben vadászható fajok egyike. Rendkívül gyorsan tanul. A „lefektetett szabályokat” egyik pillanatról a másikra megváltoztatja. A rutinosabb, sokat megélt egyedek, alig adnak esélyt a lövésre, és ha lebukik a vadász, azonnal eltűnnek.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News
Egy gyakorlattal rendelkező vadász ott tud könnyebben terítékre hozni aranysakált, ahol eddig még nem zaklatták a fajt. Azokon a helyeken, ahol intenzíven vadásznak rá, az esélyek rendkívül kiegyenlítettek. Ennek ellenére, ha már kitanultak az aranysakálok, még a legjobb vadászok is kevés eredményt tudnak felmutatni. Az aranysakál vadászatakor nagyon fontos a hely kiválasztása, és a várható időjárási körülmények pontos ismerete. Ha váltakozó a szélirány, érdemesebb otthon maradni, mert a sakál orra – a hazai vadfajok között – az egyik legjobb.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News
Főleg a téli hónapokban a különböző sípokkal és prédaállat hangokkal jól megtéveszthető. Az esetek többségében a sakál szereti körbejárni a területet. Bármerről is várjuk, mindig a szél irányát keresi, „szél alá kerül”. Mindig ez a fő stratégiája. Kelemen Attila több esetben azt is megfigyelte, hogy körbe járta a magaslest, kereste a hang forrását, úgy, hogy közben meggyőződött a biztonságos feltételekről. Ez egy türelemjáték, főleg az öregebb egyedekkel. Azért, hogy növelje az esélyeit, bizonyos helyeken a legolcsóbb kutyakajával szoktató etetéseket végez.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News
Egyéni vadászata során legtöbbször cserkel, vagy feltelepedve a magaslesre, hív. A csalisípokat mindig az adott helynek megfelelően választja ki, amelyben megérzéseire hallgat. A nyúlsírás mellett a kereső aranysakálhangját utánozza. A magaslesen ülve egyszer megtapasztalta a sakál szokatlan viselkedését is. Négy egyed, érzékelve a nyúlsírást, a magas fűben „vonalhajtást tartott” egymástól bizonyos távolságra.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News
Nem látták egymást, de ugatással tartották a kapcsolatot, informálva a többieket. Vadgazdaként a látvány fantasztikus volt és egyben rémisztő is, mivel a sakál megjelenése óta kopik az őz-, és nagyvadállomány is. A megyében, ahol rendszeresen vadásszák és az állománya folyamatos nyomás alatt áll, szabályozható. Vadászatához rengeteg idő, szaktudás, lőtudás kell. A megye vadászai, alulról szerveződve, folyamatosan segítik egymást tanácsokkal, trükkökkel. A kommunikáció a szakmában az egyik legfontosabb eszköz, mivel az általános problémák országos szinten mindenkit érintenek.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News
Messzemenő következtetéseket egy vadásztársaság tapasztalatai alapján még nem lehet levonni, de az aranysakál vélhetően a magyar vadgazdálkodásnak következő évek, évtizedek legnagyobb kihívása lesz– zárta beszámolóját Kelemen Attila, a Tarpai Vadásztársaság elnöke.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Kelemen Attila
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Közös közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület, a Magyar Solymászatért Alapítvány és a MIRSA Solymász Egyesület.
A Magyar Solymász Egyesület, a Magyar Solymászatért Alapítvány és a MIRSA Solymász Egyesület részéről teljes mértékben elhatárolódunk és határozottan elítéljük azokat a cselekményeket, amelyek a közelmúltban váltak ismertté, és természetkárosítás, veszélyes állat tartásával kapcsolatos jogsértés, továbbá állatkínzás gyanúját vetik fel. Még ha az információk szerint a solymászathoz szükséges engedélyekkel rendelkezett a feltételezett elkövető, az érintett cselekményeket közösségünk értékeivel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartjuk. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az elkövetők nem tagjai egyetlen solymász szervezetnek sem.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Pest Vármegyei Főügyészség közleményében leírtak sem jogi, sem morális aspektusból nem tekinthetők vadászatnak, vagy solymászatnak.
A solymászat – jogi terminológia szerint ragadozó madárral folytatott vadászat – egy rendkívül szigorúan szabályozott, több vizsgához, illetve engedélyekhez kötött, évezredes hagyományokra épülő és azokat ápoló tevékenység, amely a természet mély ismeretén és feltétlen tiszteletén alapul. Nem véletlen, hogy 2013 óta a Hungarikumok Gyűjteményének is része, mint élő emberi örökség.
Közösségünk számos tagja vesz részt aktívan a ragadozómadarak védelmében, mentésében, valamint oktatási, ismeretterjesztési és szemléletformálási programok szervezésében.
Számunkra kiemelten fontos, hogyan gondolkodnak minderről az emberek.
Reméljük, hogy a közvélemény – amelynek felháborodását most maximálisan osztjuk – egyedi, elszigetelt esetek, rendellenességek alapján nem általánosít, és továbbra is a solymászat valódi értékei alapján alkot véleményt.
További nyilatkozat: Novák Csaba MSE elnök mse@solymaszat.hu +36 20 434 6370
Forrás: Magyar Solymász Egyesület
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Szirti sassal vadászott a macskákra
A Gödöllői Járási Ügyészség számos bűncselekmény miatt vádat emelt két férfi ellen.
Szirtisassal macskákra vadásztak
A Gödöllői Járási Ügyészség vádat emelt egy férfival szemben, aki több macska pusztulását okozta, továbbá ő és társa engedély nélkül szereztek meg védett és veszélyes állatokat.

Fotó: Ügyészség
A vádirat szerint a férfi 2021 januárja és 2022 októbere között befogott két a szabadban élő vörös vércsét, továbbá egy ismeretlen személytől két szalagos álölyvet, míg a megvádolt társától egy veszélyesnek minősülő afrikai uhut vásárolt meg. A vádlott a madarak befogásához, megvásárlásához és tartásához nem rendelkezett a természetvédelmi hatóság engedélyével.
2021 augusztusában a férfi egy élve fogó csapdával befogott egy házi macskát, majd annak nyakát egy erővágóval elvágta úgy, hogy minderről videófelvételt készített.
2021 augusztusa és 2022 októbere között a férfi az engedéllyel tartott madarával, egy szirti sassal négy házi macskát fogatott el, amelyek a madár által okozta sérülések miatt elpusztultak. A macskák haláltusájáról a vádlott videófelvételeket készített.
A fenti időszakban a férfi tiltott módon vadászott úgy, hogy autóval közlekedett, melynek során Budapest X. kerületében az engedély nélkül tartott szalagos álölyvet a mozgó gépkocsiból vadászat céljából elengedte, azonban sikerrel nem járt.
A vádlott társa szintén a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül szerzett be és tartott több madarat, amelyeket az ingatlanán lefoglaltak.
A Gödöllői Járási Ügyészség a két férfit természetkárosítás bűntettével és veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésének vétségével, továbbá a macskákat elpusztító férfit még állatkínzás bűntettével és orvvadászat bűntettének kísérletével vádolja.
A vádlottak bűnösségéről a Gödöllői Járásbíróság fog dönteni.
A rendőrségi szemlefotón az engedéllyel tartott szirti sas látható.
Forrás: Ügyészség

