Hubert
MESE: 1. rész – Gyilkos bika a Bükkhát Erdőrezervátumban
Lent a Drávamentén, Kóróson, a magtárnál a gazda elcsendesedett. Még világolt bent a szobában a fény, amikor a ház ereszcsatornájának dőlve Valter, a kórósi erdészmanó nagy pipájára rágyújtott. Hubert félve pillantott körbe, mert egy akkora gyufaszállal gyújtotta meg a jó előre megtömködött pipáját, hogy annak a fényét bizonyosan még Harkányban is láthatták. Persze, régi erdésztrükk, de inkább betyártrükk volt az: ha Arthur ezt meglátja, nyugodtan elindulhat az erdőből, át a réten, a magtár irányába. A Hold ekkor emelkedett az erdő fölé és lent a réten, az esti harmat miatt ezüstösen csillogott minden fűszál…
Vadászok a Bükkhát Erdőrezervátumban, Ormánság Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hubert szólni sem mert, ugyanis Valter bácsi alig-alig beszélt délután, hát idekint meg bizonyára meg sem pisszen. Ilyenkor messzire hallik a szó s még erre felgyújtogatja itt a pipáját! Persze az erdősarkán erre várt már egy ideje Arthur bácsi, talán ott volt már a délután is, mert Valter ki-kinézett ahhoz a vén tölgyfához. Ki tudja, lehet, hogy jeleztek egymásnak?! Eközben Arthur bácsi szemközt, egyenest neki a rétnek, egyenest a magtárnak tartott. Így beszélték meg s tartották magukat ehhez…szó nem lehetett, hogy valaki eltér attól, amiben megegyeztek vagy éppen, amit megígértek egymásnak!
Különös ősz volt: A szarvasbőgés csak nehezen indult meg és a nagy nyári, aszályos forróság szinte megült az erdők alján, lent a Berekben és egy egész hetes, rendes eső is alig volt elég ahhoz, hogy átáztassa a száraz avarokat, feltöltse a régi dagonyákat, a régi bőgőhelyeket vízzel. Aggódtak is a szárazság miatt eleget az erdészek, de hát még a manók! Amennyit csak tudtak kint voltak az erdőn, lesték a tüzet, nehogy fellobbanjon véletlenül. A sötétben egyszer csak megszólal valaki.
- A nyáron nem tudtál pipázni! – ismerte meg Arthur bácsikája hangját Hubert!
- De nem ám, vén lókötő. Hát mi van veled régi cimborám!? – ölelte meg bácsikáját Valter, az öreg erdész, aki most hirtelen olyan beszédes lett, mint egy kisiskolás fruska – döbbent meg Hubert!
- Trinidadi! Megéreztem már az erdő alatt!
- Ne irigykedj, hagytam neked is egy paklival!
Rettentő jókedvűen, szokásuktól eltérően hangoskodtak az udvaron és ez behallatszott a házba is. Belülről neszezés hallatszott ki és a három manó, olyan gyorsan eltűnt a titkos ajtón keresztül, hogy mire Endre, a gazda kinézett, csak a bajor hegyi vérebének méla ábrázatát látta, aki hosszakat pislogott a felkapcsolt lámpafényben. Persze alig bírta komolysággal, hogy el ne nevesse magát. Ám mivel a kutya nyugodt volt, Endre is teljes nyugalommal vonult vissza – Biztos, csak a falu felől hozta erre a szél a hangot – gondolkodott el egy kissé, hiszen a szél ilyen huncutságokra is képes. Csak most nem ez történt!
Valtert, az öreg erdészt persze sokkal jobban érdekelte az, hogy miként szervezte meg Arthur barátja a szökést! Sőt, még a gyerekkel a puskáját is le tudta hozatni a kastélyból! Az ám a valami! Arthur bácsi persze minden titkot nem árult el, mert, ha Valter egyszer találkozik Malvinkával, bizonyosan ki fogja beszélni, mert hát azért mégiscsak unokatestvérek!
Egy biztos, hogy amikor reggel Malvinka felébred, csak a hűlt helyét találja Arthur bácsikának. Lesz abból még nemulass!
- Te Valter! Ez a víz olyan erős, hogy úgy voltam vele, ha egy percig is tovább maradok benne, el fogok estére aludni!
- Arthurkám! Hát mit gondoltál, hogy Harkányban a csapból töltjük fel a medencét? Persze, hogy gyógyvíz! Nem is csodálom, hogy Malvinka olyan hamar elaludt. Pedig tudhatta volna, hogy mekkora lókötő vagy!
A manók aztán még egy kicsit beszélgettek, de abban maradtak, hogy a bőgés végén csak nézzenek körül, hogy mi lehet a területen, mert most annyi vendég jött mindenhonnan és a bikák is nagyon csattogtatták az agancsokat, hogy jó lesz körülnézni! Ellenőrizni a területet, bármi lehet, bármi történhetett: cserkeljünk egyet!
Hubert sohasem volt még az Ormánságban és ahogy elnézte, itt is reformátusféle emberek lakhatnak. A szobájában talált egy könyvet, ami a faluról szól és azt kezdte el olvasni. A szomszéd szobában aztán először Valter bácsi horkantott fel, aztán Arthur bácsi reflektált, így bajos lesz az elalvás. De mit szólhat az itteni gazda? Tanakodott magában Hubert. Bezzeg ő, mint a lepke járja a házat Peszere-pusztán, itt meg csak úgy zeng a ház a horkolástól!
A templomról, a kórósi református templomról aztán csudaszép rajzokat, kazettás, faberakásos mennyezetű képeket talált. Lenyűgözte, hiszen a Tiszántúlon ilyet, alig-alig lehet találni. Mondjuk Zsadányban éppen famennyezet van, de az is csak azért, mert az esperes, az Ottó, a Zemplénből jött és arrafelé az a szokás! Amúgy tiszta fehér a fal. A tornyon főleg csillag vagy kakas ül, mint a körösnagyharsányi templom tornyán!
Könyvvel az arcára borulva ébredt. Odakintről csörgés, kávé és tea illata kúszott be. Elaludtam! Ugrik fel az ágyból Hubert. Rögtön veszi a ruháját. Itt a szobában külön szekrénye volt, abból a puskáját kapja elő és már kanyarítja is a vadásztáskáját a nyakába!
Mire kiér, addigra már Arthur bácsi is kilépett az ajtón, amely tárva-nyitva. Zúdul be a hideg, nedves, párás levegő és hozzáteszi:
- Az utolsó zárja a házat!
Azt se tudja Hubert, hogy hova kapjon! Fogalma sem volt arról, mit kell becsukni, hogy tegye be a sparheltet és iszkolt kifelé, mint a veres hasú nyúl! Persze Valter bácsi a bajusza alatt majd megpukkadt, úgy nevette az ifjú Hubertet, miközben Arthur bácsikája kint az udvaron kacagott.
Elég volt ránézni nagybátyjára s akkor jött rá, hogy a két öreg erdész ugratja! Persze felismerte ő ezt, hiszen apja is erdész volt, Arthur bácsi és Valter bácsi is. Ó, na, majd! Na, majd – fogadkozott Hubert!
A sötétben nyílegyenesen vezetett az útjuk. Elől Valter bácsi pipájával és a vállán egy boch büschsel. Felül egy 6.5X57R, alul egy 12/70-es sörétes csővel. Nahát, igazán lehetne már egy új puskája Valter bácsinak is, mondjuk egy 12/76-os, de most Arthur bácsi köhintett egyet és ahogy megemelte a vállát, igazított egyet a puskáján, a 9,3×62-es dupla golyósán. Hubert el is mosolyodott, hogy az egyik pipázik, a másik köhög és az Országos Erdészeti Egyesület Manógyűlésén mégis ők kapták a legjobb erdésznek járó címet 2022-ben. El sem hiszem, de igaz és szeretettel nézte a két öreg erdészt maga előtt. Már csak apám hiányzik innen, de az le nem jön a Pádisról – megmondta!
Ahogy Kórósról kiértek, a legelőnek egyszer csak vége szakadt és Valter bácsi megállt.
- Na, ez itt a falu határa. ott lent Adorjás, aztán Sámod.
Arthur bácsi nem szólt semmit, pedig de jó lett volna valamit kérdezni – gondolta Hubert.
- Töltsetek be, a puskát zárjátok el. Hárman cserkelünk, kicsit most nehezebb lesz. Hubert, neked mondom, ahová Arthur lép, odalépj te is, mert akkor, ami száraz ágra rálép, akkor már nem fogsz nagyobb zajt csinálni, mint ő!
Arthur bácsi csak neveti öreg barátját, aki eközben gondosan kiütögeti a pipáját, eltisztogatja s mikor végzett, megköszörüli a torkát és annyit mond.
- Most már egy pisszenést se halljak!
Hubert szeretett volna mondani valamit, hogy alig pár órája még horkoltak, hogy olyan füsttel jöttek, mint egy gőzhajó, hogy Arthur végig köhögte az utat, de Valter bácsi folytatja:
- Itt átvágunk. Északra fordulunk és addig megyünk, míg el nem érjük a Konica-patakot. Annak a gátjára felérve már látjuk a Bükkhát Erdőrezervátumot. Oda akarok bemenni a 105-ös körzetbe. Egy bikát keresünk, helyesebben kettőt. Meglátjuk, hogy mi vár ránk az erdőben!
Több szó nem esett és Hubert oldalát majdnem kifúrta a kíváncsiság, de ezek az öreg hétpróbás erdészek nem akartak többet beszélni és Arthur bácsi sem kérdezett semmit. Ballagott utánuk és kerülgette a sárosabb részeket, meg a csalánokat, mert itt akkorák voltak, hogy Hubert kalapját is leverték. Azt hitte, sose keverednek ki ebből az erdőből. Persze könnyű Valter bácsinak, mert ismeri az erdőt és a vendéggel így bánni!! De aztán eszébe jutott, hogy alapvetően ő nem is vendég, hanem Arthur bácsi az, ő csak a puskáját hozta nagybátyának, mert az a világért sem tudott volna két hétig a Harkányi Termálfürdőben Malvinka nénivel üdülni. Aztán nagy nehezen eszébe jutott az alku: télen magával viszi majd hajtásra a Hargitára, ha most az egyszer még kimenti ebből a két heti üdülésből! Mi lesz ennek a vége?
Mikor ez eszébe jutott, hamar elérték a gátat s annak a tetejéről már látszott a Bükkhát Erdőrezervátum félelmetes nagy tömbje!
Erről az erdőről Hubert már hallott. Az erdőben állva elszáradt és fekvő, kidőlt holtfákat is megtartottak az erdészek, hogy az erdei rovaroknak is legyen menedéke és egyben tápláléka a harkályoknak, zöldküllőknek és sok más erdei madárnak. A rovaregyüttesek, a lékvágásos gazdálkodás, amikor csak nagyon kevés fát vágnak ki, öreg, régi, amolyan háborítatlan erdei hangulatot alakított ki és amikor beléptek a 30 méter magasságot is meghaladó erdőbe, akkor mind a hárman megálltak. Olyan magasak ott a fák, hogy a tízemeletes házakat is el tudná rejteni!
A lélegzete is eláll ilyen helyt az embernek, de még a manónak is! Tiszteletteljes öreg fák, amelyek innen bentről nézve, szinte az eget tartják maguk felett. Aztán Valter bácsi megszólal, de csak szinte leheli, mert sem erdőben, és sem templomban nem szabad hangosan beszélni:
A Dráva-mente egyik legnagyobb összefüggő erdőtömbje a Bükkháti Erdőrezervátum. Több, mint 50 éve úgy kezelik az erdészek, hogy alig-alig nyúlnak hozzá. Fele a fáknak tölgy, de van még kőris és gyertyán is, aztán itt-ott vénic és mezei szilek is akadnak. 2007. óta erdőrezervátum…
Aztán Valter megfordul és elindul. Egyre jobban mennek befelé, mindinkább csak a központi rész felé, mert ott a 105-ös körzet közepén van egy magasles és feltehetően a bika, amit keresnek, ott fog átváltani! Öreg váltó az!
Még sötét van, amolyan kékes pára leng az erdőben és egy pillanatra megáll előttük Valter. Előre mutat Arthur bácsinak, az Hubertnek szól és egy nagy menekülő borzot lát maga előtt, amely a kukoricától meghízva iszkol előlük. Jó kövér és a nyiladék dagonyáitól szinte teljesen sáros a lelógó hasa. Egy pillanatra a távolban megáll, visszanéz. Ej, micsoda pillanat volt ez, de csendes az erdő és a bőgés után nem szeretnék felverni a Bükkhát erdőrezervátumát, hiszen hajnalodik és minél hamarabb el kell érjék a lest!
A les időközben már előttük magasodik. Jobbról egy sarjerdő, balról egy tölgyes és az út közepén erdei csiperkegombák. Hubert fejében megfordul valami, de Arthur bácsi jól ismerve unokaöccsét, hátrafordul és megcsóválja a fejét: majd visszafelé!
Persze, persze, úgyse erre jövünk, ismerem már az ilyet és megérezte Hubert, hogy a boszorkánykörben fehérlő gombákból egy falatot sem fog enni.
Magasles a Drávamentén Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A lesre nagy nehezen mind a hárman felmásznak. A létrák fogai a manóknak meglehetősen távol voltak, hiszen azokat nem manó, hanem ember építette. Mikor felmásztak, Valter bácsi két mozgó szeget kihúzott és a les oldaláról először szembe, majd mind a két oldalán egy-egy deszkát csendesen leemelt.
- Tökéletes – dicsérte meg magát Valter, amire Arthur bácsi csak mosolygott!
Aztán rájuk szakadt a Bükkhát Erdőrezervátum végtelen csendje. De olyan csend volt a hajnali, ködös erdőben, hogy amikor a fekete dió egyik termése, keményen koppant az alatta eldőlt, odvas fa kidőlt törzsén, az akkorát szólt, hogy Hubert majd felugrott a helyéről!
- Érik a fekete dió – szólal meg Arthur bácsi. – Nálunk, a Tiszántúlon nem igen van. Itt elég gyakori. Zajos lesz tőle az erdő.
Mikor ott ülnek és lassan megvirradva, mozgásra lesznek figyelmesek. A távolban még egy öreg kereső bika, meg-megböffen, de ez már a tényleg a bőgés vége. Hamarosan beköszönt az igazi ősz. Csak a hollók lármáznak a magasban. Nagyon hangosak ma reggel és páran, amott a fenti sarokban köröznek. Rossz jel…
Valter bácsi fel-felveszi a távcsövét és arra is néz, majd emerre is, de amikor látja, hogy egy-egy holló levág a levegőből, indulót fúj.
Viszonylag gyorsan összepakolnak, deszkákat a helyére visszapászítják és lemásznak. Valter szokatlanul furcsán viselkedik, mert egyik irányba éppen elindulna, aztán mégiscsak visszakanyarodik.
Gyere utánam Arthur. Erre picit hosszabb, de nem tudunk átvágni, mert keresztben van egy ér és az most annyira mocsarassá tette az erdőt, hogy csak ott kínlódnánk, mire átvergődünk. Így a nyiladékon körbe. Persze nem a gombák felé, – bosszankodott Hubert, hanem emerről. Elindultak. A sarjasba nem lehet semmit látni, hiába is állnak meg hallgatózni. Az erdőrészlet sarkánál aztán elfordulnak és mindinkább közelebb és közelebb lopakodnak, ahhoz a helyhez, ahol a hollók járnak.
Se Arthur, se Valter egy szót sem szól. A kezükben a fegyverük, úgy bújnak előrébb és előrébb. A nyiladékon itt már elég sok nyom van. A sáros föld árulkodik az éjszaka eseményeiről. hol egy borjú, hol a hajnalban elugrott borz nyomát pillantják meg. Aztán az ér is lassan-lassan előttük lesz.
Egy bika botladozik odabent. A manók letérdelnek és a távcsöveikkel alaposan szemügyre veszik. Öreg, hatalmas koronákkal, vastag rózsákkal, vastag nyakkal, egy gímbika áll előttük.
- Látod?
- Látom – feleli Arthur és Hubert csak nézi a nagy bikát.
A szarvasbőgés véget ért, az erdő újra csendes. A harcok, a nagy csaták elmúltak. Megküzdöttek egymással a legerősebb bikák.
- Ezt nem gondoltam volna, Arthur.
- Nem, nagyon rossz bőrben van – mondta Valternek öreg barátja.
A bika horpasza sűrűn járt, kapkodta a levegőt. Sovány volt és bizony, itt is ott is barna foltok voltak a szőrén. A gyilkos bika! Hát mégiscsak igaza volt Hermannak, hogy ügyeljünk, mert a Mecsekből délre látták kiváltani a korona nélküli, hegyesre fent agancsú bikát.
- Itt van akkor nálatok… – mondta Arthur.
- Itt – engedte le szomorúan a távcsövét, de tudták, hogy ezt a bikát nem hagyhatják tovább szenvedni. A sok döféstől nagyon beteg volt, nem, hogy napjai, órái is alig voltak már…
A gyilkos bika agancsán ugyanis nincsenek ágak és így az ilyen fejdísz akadály nélkül tovább szalad az ellenfele ágasbogas agancsán és akár milyen erős is a másik szarvasbika, ellenfele a nyakát könnyedén megszúrja. Később rájön erre a különös előnyére és előfordul, hogy oldalról is neki megy az ellenfeleinek. Végtére esélye sincs egyetlen egy szarvasnak sem ellene.
Hubert a két öreg erdész mögött csak hallgat és mikor Valter fegyvere eldördült, több holló is felrebbent körülöttük a fáról. Mást nem tehettek. Igen szomorúak és most mindannyian hallgatagok voltak. Már hazafelé félúton lehettek és agancstól is nehezülve, egyikőjük sem akart szólni, amikor a Konica-patak gátjáról lefordultak. Valter megáll és így mind a hármuknak meg kellett állni, mert a nagy trófeát ketten már nem igen tudták volna tovább vinni.
Lassan megvirrad az Ormánságban Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Valter egy zsilipre letelepedett, ott aztán sebtében leterítette a táskából előkerített konyhakendőt. Arra aztán szalonnát, kenyeret, meg lilahagymát tett ki. Arthur bácsi meg almát és Harkányból jövet frissen szedett szőlőt húzott elő. Aztán nekiláttak megreggelizni: früstökölni, mert ezek a sváb manók így is mondják errefelé a reggelit. Na, németesen!
Valter bácsi egyszer csak a távolba nézett és megszólalt.
- Arthur! Van kedved megkeresni a gyilkos bikát?
- Valter! Ismerjük egymást az erdészeti óta, hogy kérdezhetsz ilyet?
- Ne félj semmit! Malvinkával majd én beszélek, a gyereket, Hubertet meg kiültetjük ide a Bükkháti Erdőrezervátumba. Estére már lesz rajta annyi sakál, hogy még válogatni is tud!
Hubert csak nézett előre és szinte sértésnek érezte, hogy csak úgy legyerekezik, mert neki már saját lakása, saját háza van, amit éppen úgy őriz, mint Valter, Endre házát, de ez a sok sakál, meg a válogatás szó eltérítette attól, hogy megsértődjön!
- Valter, ha valami baja lesz! – morgott Arthur bácsikája.
- Hogy lenne? Itt van az új Franchi .243-as golyósa, táras! Ráadásul már nem is olyan, mint a mi régi, egylövetű erdészpuskáink!
- Ez igaz, de a mi időnkben nem is volt ennyi sakál!
- Nem volt, nem volt, de nekünk se fogta senki a kezünket! Hubertnek is fel kell nőni! Nem pesztrálhatod, Arthur!
Hubert csak hallgatta, mit diskurálnak felette az öreg erdészek, nagybátyja, meg ez az igen furcsa Valter. Valter kicsit haragos is volt, dühös is volt, de mind a hárman tudták, hogy egy ilyen bika az erdőben éppen olyan nagy baj, mint, hogy a sakálok, akik szépen lassan mindenfelé szétterjednek. Ez a szigorú német, sváb erdész tegnap alig akart megszólalni, most meg minden szava ül. Minden szava vág és olyan precíz, mintha a katedráról lépett volna le. Hubert arra gondolt, ha Arthur megengedi, akkor bizonyosan lő egy-két sakált.
Jaj, de jó is lenne! – vágyakozott Hubert. Egyedül vadászni a Bükkháti Erdőrezervátumban – sóhajtott, de sokat nem tudott álmodozni, mert miután összecsomagoltak, elindultak Kórós felé, Valter trófeájával, amelyet még aznap ki szerettek volna főzni és bizony már nagyon nehéz is volt. Igyekezniük kellett a manóknak, mert ahhoz, hogy az esti les jól kezdődjön, délután négy órakor már újra a Konica-patak gátján kell lenniük.
Arról azonban fogalmuk sem volt, hogy Malvinka milyen tervet talált ki, hogy fülön csípje Arthur bácsit, aki megszökött a harkányi gyógyvizes üdülésről, hogy barátjával Valterrel együtt vadászhasson.
Folytatjuk….
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hubert
Ottokárral találkozhattak a dorozsmai óvodások
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Kiskundorozsmai Fiókkönyvtárában találkozhattak a kiskundorozsmai óvodások Ottokárral, a német vizslával, aki élő főhőse a Hubert ifjúsági mesesorozatnak. Az író, Dr. Szilágyi Bay Péter kiemelte, hogy a könyvtár szervezésében és meghívására sokadik alkalommal tartott interaktív órát a kicsiknek, akik két csoportban, mintegy 65 fővel érkeztek a könyvtárba.
Történelmi helyszínek veszik körül a Kiskundorozsmai Könyvtérat, amely egyben fontos helyszíne a Hubert Kiskundorozsmán c. regénynek! Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Dr. Szilágyi Bay Péter, a Hubert ifjúsági regények szerzője és a mesesorozat megálmodója kiemelte, hogy a kiskundorozsmai könyvtár sok generáció számára biztos és stabil pont. Történelmi helyszínek veszik körül, a Keresztelő Szent János templom mellett, az Orczy István Általános Iskola szomszédságában áll, ami miatt remek helyszíne lett az ifjúsági regény második kötetének.
Kiksundorozsmán kifejezetten a gyermekek számára alakítottak ki mesekuckót! Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A valós helyszínek, az ismert parkok, épületek, valamint az élő vadászkutya, Ottokár, a német vizsla rendkívül jó alapot adnak arra, hogy a regényen keresztül megértsék a legkisebbek, mennyire fontos komolyan venni a világunkat, mennyire fontos a természetvédelem és vele egyben a vadgazdálkodás. Szinte egyszerre kiabálta minden gyermek, hogy amikor hazaér az óvodából, akkor leginkább azt szeretné, ha valami finomat kaphatna vacsorára. Arra a kérdésre pedig, régen hogyan ettek az emberek, döntő többségük azt válaszolta, hogy vadásztak és horgásztak.
A vadászmanó alakjával, Huberttel szívesen azonosulnak a legkisebbek is. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Dr. Szilágyi Bay Péter elmondta, hogy a kötet legizgalmasabb részét mesélte el a gyerekeknek, amit nem könyvből olvasva, hanem saját maga mesélve adott elő, miközben meg-megálltak, hogy megbeszéljék szabad volt-e például elszökni a gyerekeknek, úgy, hogy nem szóltak sem a szüleiknek, sem a tanároknak. Madarakat és állatokat figyelni a legjobb szórakozás, különösen, ha van egy-egy távcsövünk, de még akkor sem szabad egyedül elindulni a határba.
Ottokár, a Hubert Kiskundorozsmán c. ifjúsági regény élő főhőse. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Hubert alakja és a területeket, tájakat ismerő híres vadászmanó szerepe, aki emberen és állaton egyaránt képes segíteni, a gyerekek szemében egy mesebeli hős formál meg. Hubert korán kell, tanul, szedi a szemetet és segít minden bajba jutott gyermeken. Bár csak a képzeletünkben létezik, a kicsik azért latolgatták, hogy vajon mekkora is lehet?
Ottokárt, a mese főhősét olyan gyermek is meg merte simogatni, aki korábban óvatosabban közelítette meg a kutyákat. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A könyvtári foglalkozás nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy már a legkisebbek is látogatói legyenek a könyvtáraknak, az óra alatt megismerhették a két könyvtáros,t a dorozsmai születésű Ádám bácsit és az új kollégáját, Kriszta nénit is.
Kattints a képre és rendeld meg az Agro Jager webshopjából a Hubert a Kiskundorozsmán c. ifjúsági regényt!
Dr. Szilágyi Bay Péter kiemelte, hogy ámulva hallgatták a gyerekek, hogy a legújabb mesék könyvváltozatban is elérhetőek s nemcsak ő, hanem a könyvtár dolgozói, és látogatói is elámultak, amikor kórusban elszámoltak a gyerekek 28-ig, pontosan addig, ameddig egy könyvet ki lehet kölcsönözni.
Az író Ottokár kutyájával, a Hubert Kiskundorozsmán c. ifjúsági regény főhősével, akit a dorozsmai gyerekek simogatnak. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A program egyik legérdekesebb része azonban az volt, amikor kiderült, hogy a templom, a parókia, az iskola és a könyvtár között alagutak találhatóak, amelyeket Hubert rendszeresen használ is. Az óra végén így Ádám bácsinak meg kellett mutatnia, hogy merre lehet a titkos manóajtó, hiszen egyszer egy lexikont nem sikerült a manónak visszatenni a helyére és így fény derült a titokra. Ennek a titkos ajtónak a kérdése még biztosan sok kérdést felvet s már azon gondolkoztak az ovisok, hogy vajon, miért nem lehet megtalálni és mennyire lehet titkos?
Mind a két óvodából érkezett csoport egyértelmű választ adott arra, hogy régen vadásztak és horgásztak az emberek, mert másképpen nem lehetett enni. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Dr. Szilágyi Bay Péter kiemelte, hogy a Kiskundorozsmai Fiókkönyvtár gyermekrészlegét kifejezetten a kicsikk számára alakítottak ki, ahová csak zokniba léphettek be. Egyedi falfestés mellett rendkívül sok és színes mesegyűjteménnyel bír a könyvtár.
Az óra végére Ottokár nagyon elfáradt. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A program végén meg lehetett simogatni Ottokárt, a bátor német vizslát, aki halált megvető bátorsággal kereste az égő nádasban az eltűnt gyerekeket és egymást megtapsolva köszöntötték a gyerekek azokat a pajtásaikat, akik korábban féltek megsimogatni a kutyákat.
Az interaktív óra kürtszóval zárult. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Dr. Szilágyi Bay Péter hangsúlyozta, hogy a programsorozat a könyvtár támogatásával tovább folytatódik. Nyár elején a Béke Utcai Általános iskola egyik osztálya egy egész napra érkezik Kiskundorozsmára kirándulni, akik szintén találkoznak Ottokárral és ismerkedhetnek a Hubert Kiskundorozsmán című ifjúsági regény helyszíneivel. Az író azt is elárulta, hogy a regény mellé most készítenek egy térképet is, amellyel a könyvben szereplő összes helyszínt meg lehet találni s akár már a nyári szünetben felkeresni.
Dr. Szilágyi Gergely PhD.
főszerkesztő
Hubert
Hubert nap Kiskundorozsmán
Hubert napot szervezett Dr. Szilágyi Bay Péter, a Hubert ifjúsági regények írója, Kiskundorozsmán, amelyen a szegedi Béke Utcai Általános Iskola két osztálya vehetett részt. Összesen 57 gyermek látogatott ki a programra, amelynek központi helyszínét a Dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Somogyi Városi és Megyei Könyvtár Dorozsmai Fiókkönyvtára biztosította.
Hubert napot szervezett Dr. Szilágyi Bay Péter, a Hubert ifjúsági regények írója, Kiskundorozsmán, amelyen a szegedi Béke Utcai Általános Iskola két osztálya vehetett részt. Összesen 57 gyermek látogatott ki a programra, amelynek központi helyszínét a Dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Somogyi Városi és Megyei Könyvtár Dorozsmai Fiókkönyvtára biztosította. Dr. Szilágyi Bay Péter kiemelte, hogy a szervezésbe és a lebonyolításba bekapcsolódott Kalcsevics Csaba vadászékszerész, Miklós Zsolt, a kiskundorozsmai Szélmalom Vendéglő tulajdonosa, a Daru Csaba, a sándorfalvi Déli Farkasok Íjász Egyesület alelnöke, Ruzsa Roland önkormányzati képviselő, valamint az író családja.
Szeged belvárosából 57 kisiskolást köszöntött Dr. Szilágyi Bay Péter és Kalcsevics Csaba Kiskundorozsmán, a Hubert napon. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Dr. Szilágyi Bay Péter kiemelte, hogy a szegedi Béke Utcai Általános Iskola két negyedikes – Varga Valéria és Scherer Mária tanítónők – osztályában olyan érdeklődés mutatkozott az egész éves rendhagyó irodalom órák során, hogy arra senki nem számított. A gyerekek rajzokkal, olvasó naplókkal készültek óráról órára és a lelkesedés egész évben kitartott.
Kalcsevics Csaba, országosan ismert vadászékszerész szabadidejét áldozta fel, hogy a Hubert napon akadálypályát építsen a kicsiknek. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Az ötlet, hogy a gyerekekkel a természetben is megfigyelik az állatokat, már korán megfogalmazódott Varga Valéria és Scherer Mária tanárnőkben és ehhez keresték a megfelelő helyszínt.
Diákjai gyűrűjében: balról Scherer Mária, a Béke Utcai Általános Iskola tanítónője, aki Lévainé Jakus Edinával, a Dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójával beszélget. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
A vadászati szereplők, a vadgazdálkodás, országosan igyekszik bemutatni, hogy mit is jelent vadásznak lenni, de megértetni a mai, technológiával teli világunkban, lássuk be, igazán nem könnyű feladat – mondta az író. Azonban Huberttel azonosulva a gyerekek megérthetik, hogy vadásznak lenni kötelesség, hiszen látva magunk körül zajló világot, segítenünk kell a bajba jutott állatoknak, még az olyan veszedelmes ellenségnek is, mint az Apát-nyara-klán fejének, a félelmetes borznak.
A Hubert napon a Petőfi Sándor Művelődési Ház udvarán a Béke Utcai Általános Iskola tanítónői. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
A helyszín tehát kérdéses volt, amikor jött az ötlet, hogy a Hubert, a vadászmanó folytatásaként megjelent kötet helyszínén, Kiskundorozsmán találkozzanak az íróval és a második kötet főszereplőjével Ottokárral, a német vizslával.
A Hubert napon balról, Lévainé Jakus Edina, a Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatója mutatja be a tevékenységüket Kiskundorozsmán Varga Valériának, a Béke Utcai Általános Iskola tanárnőjének. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Az ifjúsági regény második könyve is valós helyszíneken, valós eseményeken alapul és minden, a kötetben szereplő épületet, utcát, iskolát, a könyvtárat meg lehet benne találni. Innen visszatekintve egyenesnek tűnt az út, mert a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház támogatta a rendezvényt és térítésmentesen biztosította a helyszínt. A Dorozsmai Fiókkönyvtár is tárt karokkal várta a gyerekeket, akiknek rendhagyó könyvtárhasználati órát tartottak, amelyen kiderült, hogy egész nyáron, minden szerdán, kézműves foglalkozásokat tartanak a könyvtárosok. Erre sok kicsi szeme felcsillant, arról nem is beszélve, hogy az is kiderült, hogy a Művelődési Ház folyamatosan tart foglalkozásokat, amelyre olyan sok jelentkező volt, hogy Lévainé Jakus Edina igazgató az Agro Jagert arról tájékoztatta, hogy létszámlimitet kellett húzni, mert fizikailag sem tudták volna végigvinni a nyári programot.
Hubert napon Kiskundorozsmán: Ottokárral jó játszani, míg Molly a magyar vizsla éppen most érkezik. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
A Hubert nap két szakaszból állt. Míg az egyik osztály bejárta a kiskundorozsmai Hősök ligetet, ahol a második kötetben Hubert megismerkedik Ottokárral, addig a másik osztály a Déli Farkasok alelnökével, Daru Csabával és tagtársával kipróbálhatták, mit is jelent íjászkodni.
Eközben Kalcsevics Csaba vadászékszerész, aki korábban élsportolóként, Európa- és világbajnokságokon mérte össze erejét a tatamin, irányításával ügyességi pályát építettek az Agro Jager News csapatával, hogy a gyerekek sorversenyen mérhessék össze erejüket és ügyességüket. Az évtizedekig élsportoló ikerpár idősebbek tagja kijelentette, hogy a sport, a csapattagok szurkolása óriási adrenalint ad a gyerekeknek és hihetetlen energiákat szabadít fel bennük, amikor is megtanulhatják, hogy nemcsak magunkért kell küzdeni, hanem a csapatért, a másik emberért is.
A Hubert második része, a Hubert, Kiskundorozsmán című kötet azonban nemcsak a helyi általános iskoláról, a híres templomról és a könyvtárról szól, hanem a Szélmalom vendéglőről is, így Miklós Zsolt, a Szélmalom Vendéglő tulajdonosa úgy döntött, hogy vendégül látja a két osztályt és támogatva a rendezvényt, kedvezményesen biztosítja a kicsiknek a déli ebédet. A Szélmalom vendéglő történelmi falai bizonyosan sokat tudnának mesélni, hogy miként érezte magát Kossuth Lajos itt, de az biztos, hogy a kicsik fergeteges hangulatot kerekítettek s míg feltálalták az ebédet, ők különféle énekekkel szórakoztatták egymást, tanáraikat és természetesen a Szélmalom Vendéglő minden munkatársát, valamint az ebédelő közönséget.
A Déli Farkasok alelnöke tartja az íjász oktatást. A képen Daru Csaba alelnök a Béke Utcai Általános Iskola diákjaival. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Dr. Szilágyi Bay Péter kiemelte, hogy véleménye szerint várakozásaikon felül sikerült a nap, amelyben rengetegen vettek részt és rengetegen tettek azért, hogy eredményes lehessen ez a rendezvény. Hozzátette, hogy egész évben, az irodalom órák hatalmas élményt jelentettek számára, mert ahogyan a gyerekek komolyan vették Hubertet, neki is éppen olyan komolyan kellett venni a kicsiket, akik ezt óriási érdeklődéssel hálálták meg.
A Szélmalom Vendéglő tulajdonosai a Miklós család, akik 1960. óta foglalkoznak vedéglátással. A képen Miklós Zsolt édesapja, aki óriás rakott palacsintával várta a Béke Utcai Általános Iskola diákjait. Hajnal négykor keltek, hogy elkészüljön a csemege, amelyet többek között fügelekvárral készítettek. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Az egész éves foglalkozáson a gyerekek megismerhették milyen egy német vizsla, Ottokár és milyen különbségek vannak egy magyar vizsla, Molly között, amely vadászbarátja, Kalcsevics Csaba kutyájaként szintén több alkalommal elkísérte őket. A gyerekek azonban láthatták, hogy egy tacskó, mint Ottokár legjobb barátja Gusztáv, már más alkat és hagyni kell időt arra, hogy elfogadja az érdeklődő gyerekek közeledését. Megtanulták, hogyan kell megfigyelni az állatokat és egyáltalán hogyan kell viselkedni a természetben.
Kiskundorozsma szívében található, a könyvtárral és a művelődési házzal szemközt a méltán híres Szélmalom Vendéglő, ahol már Miklós Zsolt tulajdonos várta a kicsiket. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Azonban a tanári kar, a Béke Utca Általános Iskola munkatársai, a pedagógusok nyitottsága is kellett ahhoz, hogy nemcsak ez a két osztály, hanem a szünetekben mondhatni az egész iskola érdeklődjön például Ottokár iránt. Nem cél, hogy mindenki vadász legyen. A cél az, hogy nyitott, az információkat mérlegelni képes, tájékozott ifjúsággal gazdagodjon a társadalom, akik majd eldöntik, hogy mit szeretnének választani. A vadászat nem jó vagy rossz. A vadászat végigkísért bennünket történelmünk során és el kell tudni helyezni a mai világunkban is. Nekünk most ez a feladatunk és ebben Hubert, Arthur bácsi, Malvinka manó és az újabb kötetben Ottokár, fontos szerepet kapott.
A Hubert napon így köszönték meg a Béke Utcai Általános Iskola diákjai a Szélmalom Vendéglőnek az óriás rakott palacsintát.
Dr. Szilágyi Bay Péter hozzátette, hogy a napokban átadott geszti Tisza-kastélyban játszódó regény második kötete már Kiskundorozsmát mutatja be, de Hubert a harmadik kötetben újra visszatér a Kis-Sárrétbe, Nagyszalonta alá, Gesztre, ahol a kastély felújítása alatt Hubert, a vadászmanó, Malvinka manó és Arthur, majd a Sófalváról megérkező erdélyi rokonság újabb kalandokba keveredik, mikor is meg kell menteni a kastély kincsét. A kaland mellett azért jut idő a vadászatokra is, amelyekben újabb településen bukkan fel Hubert, mint a Sebes-Körös menti Komádiban, ahol Hubert további barátait lehet majd megismerni. A kötet előkészítése már zajlik, de Dr. Szilágyi Bay Péter annyit még elárult, hogy a borítót Csavajda Dóra már elkészítette.
Hubert napon Kiskundorozsmán a Béke Utcai Általános Iskola kisdiákjai, Ottokárral, a Hubert Kiskundorzsmán című kötet főhősével. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik munkájukkal és szabadidejükkel támogatták a Hubert nap sikeres lebonyolítását:
a Dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Háznak,
a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Dorozsmai Fiókkönyvtárának,
a kiskundorozsmai Szélmalom Vendéglőnek és a Miklós családnak,
a sándorfalvi Déli Farkasok Íjász Egyesületnek,
Kalcsevics Csaba vadászékszerésznek,
Ruzsa Roland önkormányzati képviselőnek,
és végül, de nem utolsó sorban Varga Valéria és Scherer Mária tanárnőknek és a Béke Utcai Általános Iskola munkatársainak.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely PhD, főszerkesztő
Fotó: Agro Jager News
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Hubert
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
A végéhez közeledik a tanév és lassan befejeződik a Hubert, a vadászmanó című kötethez kapcsolódó rendhagyó irodalmi órák sorozata, amelyet a Béke Utcai Általános Iskolában szerveztek meg a 2023/2024-es tanévben Szegeden – erről Dr. Szilágyi Bay Péter író, a Hubert ifjúsági regények megálmodója számolt be.
A végéhez közeledik a tanév és lassan befejeződik a Hubert, a vadászmanó című kötethez kapcsolódó rendhagyó irodalmi órák sorozata, amelyet a Béke Utcai Általános Iskolában szerveztek meg a 2023/2024-es tanévben Szegeden – erről Dr. Szilágyi Bay Péter író, a Hubert ifjúsági regények megálmodója számolt be.
A Béke Utcai Általános Iskola 2/B osztálya. Az első sorban jobbról, Dr. Szilágyi Bay Péter író német vizslájával, Ottokárral és a család kedvencével Gusztávval, a tacskóval. Mellette jobbról, vadászbarátja, Kalcsevics Csaba világ-és európa bajnok birkózó, aki Molly hívónevű magyar vizslájával egész évben, ingyenesen segítette a programot.
A 2023/2024-es tanévben a szegedi Béke Utcai Általános Iskolában két negyedik osztályban, választható olvasmánynak javasolták a „Hubert, a vadászmanó” című ifjúsági regényt, ami óriási megtiszteltetés, hiszen a kiválasztása előtt alig két évvel jelent meg. Ezek után további alsótagozatos osztályok is érdeklődtek a könyv iránt, így került arra sor, hogy a szerző és vadásztársai, Ottokár, a német vizsla és Gusztáv, a törpe fekete tacskó rendhagyó irodalom órát tartottak az iskolában.
„Természetesen igent mondtunk, – tájékoztatott a szerző -, hiszen a Béke Utcai Általános Iskola két negyedikes osztálya egész évi rendhagyó órái után hatalmas kihívásnak számít, hogy második osztályos gyerekekkel is beszélgessünk. Ilyen kicsi gyerekekkel már találkoztunk a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Francia utcai Fiókkönyvtárában, ahol a Rókus II. Általános Iskola másodikosaival találkoztunk és olvastunk közösen részleteket a könyvből. Míg a negyedikesek már komoly szakmai kérdéseket tesznek fel és ez a korosztály már meglehetősen kritikus szemmel tekint a világra, azért a legkisebbeket sem szabad figyelmen kívül hagyni és a miértekre nekik is válaszokat kell adni.
Az ember természetétől fogva vadászik és az ember társa, – még ha az egy kedvtelésből tartott városi kutya is, az ösztöneit nem tudja letagadni. Séták alkalmával láthatjuk, hogy a kis társállat is megkergeti a galambokat, megugatja a macskákat.
Bemutató a Honvéd téren. Vadat áll Ottokár, a német vizsla.
A városban, ha nyitott szemmel járunk, észrevesszük, hogy madarak fészkelnek a fákon, hogy megannyi cserjét, fákat gondoznak a városi emberek is és még egy olyan forgalmas parkban is, mint a szegedi Honvéd tér, megfigyelhetjük a vadonélő állatokat. Sőt sokkal közelebbről is tanulmányozhatjuk őket, mivel a városban élő állatok hozzászoktak az ember jelenlétéhez. Láthatjuk, hogy a köztéri kutak víztócsái mennyire fontosak a városainkat elfoglaló, urbanizálódott állatoknak és a vízhez érkező madarak példáján keresztül könnyen megértik a kicsik, mit jelent, mennyire fontos a víz.
Az ifjúsági sorozatban Hubert alakja ezt a korosztályt varázsolja el, akik szeretik a környezetüket megfigyelni. A gyerekek a vadászmanóval azonosulhatnak és még azok a gyerekek is felfigyelnek a kalandjaira, akiknek nincs lehetősége a városi környezet miatt annyit a szabadban lenni, mint egy vidéken élő gyereknek. A kicsik olvasás közben megtalálják a vadászmanóban azt, amiben szimpatizálnak vele, hiszen valaki a madarak iránt rajong, van, aki evezni szeret, vagy éppen érdeklődik a főzés iránt. Komoly kérdéseket vetnek fel Hubert választásai. A jó és a rossz, az élet, a természet megbecsülése, a gyengék megsegítése, mind karakteres válaszokat vár a gyerekektől.
Dr. Szilágyi Bay Péter kiemelte, hogy mindazokat a fogásokat, ami a csúzli készítéshez kell, vagy ahhoz, miként kell főzni, gyógynövényeket gyűjteni, összeszedte. Jól ismer és kipróbált mindent, ami a könyvekben szerepel. Általános iskolás éveit ugyan Szeged belvárosában, az akkori Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1.sz. Gyakorló Általános Iskolájában töltötte, miközben nagyszülei, különösen anyai nagyanyja, a körösnagyharsányi származású, szigorú, de gyerekszerető nagymamája mellett megismerhette, mit is jelent a vidéki lét egy városi gyerek életében.
Megjelent a Hubert, a vadászmanó c. folytatása, a Hubert Kiskundorozsmán c. ifjúsági regény. A képre kattintva lehet megrendelni.
Játszani minden gyerek szeret, de egy vidéki gyerek sokkal közelebb kerül a természethez és azt sokkal könnyebben értheti meg. Tanulás nélkül azonban nem lehet beilleszkedni, nem lehet segítséget nyújtani és mai szóhasználattal élve, fenntartani a környezetünket. Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk lévő természetet, jó segítséget nyújt Hubert, a vadászmanó alakja, aki nemcsak a falu ügyes-bajos dolgait simítja el, hanem mindig segít a bajba jutott állatoknak is.
A kötetekben minden egyes esetben élesen elkülönül a jó és a rossz és Hubert alakjával azt is megérthetjük, hogy nincs alku: a rosszal nem lehet alkudozni, a rossz mellé nem lehet beállni. Akkor sem, ha az pillanatnyilag nyerő pozícióban van, mert az egyetemes emberi értékek, a becsület, a tisztesség, a kitartó munka, a példamutató élet, a végén mindig győzedelmeskedik. A kötetben fejezetről fejezetre együtt járják Huberttel a legkisebbek Peszere-puszta vadregényes tájait, a szíki pusztát, a tavakat, a Fekete Hántás komor erdőrengetegét, megismerik Hubert faluvégi öreg házát is, valamint az ott élő állatokat.
A sorozat folytatásaként már megjelent a Hubert Kiskundorozsmán c. könyv, amelyben már feltűnik Ottokár, a német vizsla is, akinek a segítségével kalandos úton mentik meg a bajba került gyerekeket a település körüli tűzvészből.
„Az irodalmi órák alatt minden alkalommal elkísér bennünket Ottokár, a német vizsla is – folytatta az író. A kutya maximális pontszámmal teljesítette a Vadászati Alkalmassági Vizsgát, fegyelmezett és pontosan teljesíti az utasításokat. Kiképzése során – a vadászati feladatain túl – felkészítettem arra is, hogy bemutassa a gyerekeknek, milyen szerepe van a munkakutyáknak és a vadászkutyáknak a mai felgyorsult világban. Például a vadászkutyákat bevetik drogkeresésre, de az eltűnt személyek felkutatása, katasztrófák után a túlélők megtalálásához is szükség van a különleges képességű, kifinomult a szaglású munkakutyákra. Ottokár lelkesen keresi elő az iskolaudvaron, vagy a parkban a gyerekek által eldugott plüssjátékokat, lobogó fülekkel vesz részt az élőnyúl-befogásban és töretlenül tűri a sok kis kéz simogatását. Gusztáv, a tacsi már egy más jellem. Nem marad el a barátjától, kis kurta lábával folyamatosan követi, de simogatni nem hagyja magát.
A városi ivókutakon keresztül is megértették a kicsik, hogy minden állat számára milyen fontos a víz. A képen Dr. Szilágyi Bay Péter író és kutyái Ottokár, a német vizsla és Gusztáv a fekete színű tacskó.
Dr. Szilágyi Bay Péter hangsúlyozta, hogy nem az a cél, hogy még több vadász legyen, hanem az, hogy a társadalom egyensúlyban maradjon, hogy a természetvédelem és a vadgazdálkodás egymás lehetőségeit kihasználva szélesedjen, de ne váljon sem egyik, sem a másik irány szélsőségessé. Ehhez azonban olyan felkészült pedagógusokra van szükség, akik felvállalják a gyerekek érdeklődésével együtt járó többletfeladatokat, hogy másokkal szemben elfogadó, magával szemben kritikus, visszafogott felnőtteket neveljenek. Mint ahogy teszik ezt a Béke utcai Általános Iskolában. A tanári kar mellé felzárkózott egy együttműködő, támogató szülői közösség is, akik hozzájárulnak a közös célok megvalósításához.
Dr. Szilágyi Bay Péter bejelentette azt is, hogy az utolsó simításokat végzik a Kastélylakók című újabb köteten, amely a sorozat harmadik részeként érkezik meg. A kötetben újabb kalandokban vehetnek részt a gyerekek. Természetesen lesz benne vadászat, a kislányok kedvéért sütés-főzés. Hubert Kiskundorozsma után visszatér a Tiszántúlra, a Kis-Sárrétben kalandozik. A Sebes-Körös völgye vízi világában újabb természeti értékeket ismerhetünk meg, miközben a manónemzetség összefogásával megmentik a geszti kastély kincsét a rablók és tolvajok elől…
Az író kiemelte, hogy Kiskundorozsmán, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Dorozsmai Fiókkönyvtárában több ingyenes nyári program, tábor várja a gyerekeket – a könyvtár oldalát itt lehet elérni. Ezek között június 18-án és június 26-án vele és Ottokárral is lehet találkozni. Akiknek nincs lehetősége beszerezni a könyvet, azok kikölcsönözhetik a Dóm téren, illetve a Dorozsmai Fiókkönyvtárban is, ahol emelt kötetszámmal állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az Agro Jager News jóvoltából pedig a HUBERT rovatban további, mintegy 24 mese érhető el, amelyeket ide kattintva lehet elérni.
További programokról, hírekről pedig itt, a Hubert, a vadászmanó oldalon lehet tájékozódni – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Szilágyi Bay Péter író.
Agro Jager News
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Tovább nőtt a Magyar Vidéki Paktumban résztvevők száma
Jól teljesítettek a VAV vizsgán a kutyák és vezetőik
Mobilgazda kézikönyv került megjelentetésre
Cseh fekete gólyát és Tunéziát is megjárt kanalasgémet fotóztak a sándorfalvi tavakon
DEBRECEN: Green Law és agrárjog a gyakorlatban – nemzetközi hallgatók a Hortobágyon
KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében
Ne bántsuk, inkább óvjuk az óriás tőrösdarazsakat! – Nem veszélyesek!
Messziről jött kanalasgémek is költenek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain
Ismét remekeltek
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
