Keressen minket

Mezőgazdaság

A pásztorok tudása értékesebb a XXI. században, mint az hisszük – VIDEÓVAL

A világban összesen kb. 200 millió­an élnek pásztorkodásból, ebből Iránban 6, Mongóliában 2 millió pásztort tartanak számon.

A világban összesen kb. 200 millió­an élnek pásztorkodásból, ebből Iránban 6, Mongóliában 2 millió pásztort tartanak számon. Sajnos ez a hivatás visszaszorulóban van. Az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy mindezt megmentsük az utókornak. Ennek fontosságát sok helyen felismerték és kutatják is a veszendőben lévő tudást. Hazánkban dr. Molnár Zsolt és kollégái próbálják megismerni a pásztorok ökológiai tudását, és felhívni a figyelmet erre az ősi mesterségre. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával beszélgettünk erről a hihetetlenül érdekes témáról – tájékoztatott a Magyar Állattenyésztők Szövetsége-nevű internetes hírportál.

Magyar kutatók próbálják megfejteni a pászotkodás ősi mesterségét (Fotó: Pixabay)

Definíció szerint az a pásztor, aki pásztorol, vagyis aki tudatosan, a jószág érdekében cselekszik. Nem összekeverendő azzal a személlyel, aki kísérgeti a nyájat, gulyát. A pásztor, aki a körülményekhez, helyi adottságokhoz, időjáráshoz, az állatok igényeihez alkalmazkodva, tervszerűen legeltet. Célja az állatok egészségének megőrzése mellett a minél jobb gyarapodás elérése a gazdaságosság figyelembevételével, és a rendelkezésre álló biomassza optimális hasznosítása. Ez egy nem könynyű mesterség, igen széleskörű tudást feltételez. Igazodni kell az időjárás viszontagságaihoz is, ez a szakma nem a kényelemről szól, így egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára. A pásztorkodás fenntartható, körkörös gazdálkodási mód, amely védi a teremtett környezetünket és a biológiai sokféleséget.

2026 A PÁSZTOROK ÉS LEGELŐK ÉVE LEHET
Az, hogy a pásztorok léte mennyire nélkülözhetetlen a mai világban, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a FAO nemrégiben hagyta jóvá Mongólia és Irán javaslatát, miszerint a pásztorok és legelőik évének kívánja nyilvánítani a 2026-os évet. Sokan úgy vélhetik, hogy a pásztoroló állattartás idejétmúlt, azonban ez téves feltételezés: a pásztorság nem elavul, hanem alakul a kor technikai vívmányai mellett. A pásztorkodás amellett, hogy emberek millióinak megélhetési forrása, egy olyan termelési rendszer, amely a fenntartható világ táplálékának előállításában jelentős szereppel bír. E rendszerben megvalósítható az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme is.

HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS KUTATÓCSOPORT
2013-ban alakult a csoportunk a Magyar Tudományos Akadémia szárnyai alatt. Azt az ökológiai ismeretanyagot kutatjuk, amelyet az emberek nem a könyvből, nem az egyetemen tanulnak, hanem közvetlenül a természettől, a jószágtól, illetve hasonló módon tanult emberektől. Ez ugyanúgy egy tudás, mint a tudományos ökológia, csak másképp jön létre, és másképp használjuk. A kétféle tudás viszont nagyon jól alkalmazható együtt!

A PÁSZTOR FELADATA
Az ökológus a tudományos kérdések megválaszolásának céljából kutatja a növényzetet, míg a pásztor a jószágát szeretné azon a növényzeten nevelni. A pásztor több száz jószágot legeltet, és egy olyan menüt kínál számukra, ami egészségesebb és több mint az, amit az állat önmagától elfogyasztana. Vegyünk egy egyszerű példát a mindennapjainkból: egy gyermek sem azokat az ételeket választja, fogyasztja el, ami számára a legkedvezőbb, ha rábízzuk a döntést. A szülő feladata, hogy az ifjonc a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot magához vegye. Ugyanezt teszi a pásztor is jószágaival.

A VILLANYPÁSZTOR CSAK KÖRBE VESZI A JÓSZÁGOT, DE NEM PÁSZTOROL.

A villanypásztort jobban szeretjük villanykerítésnek hívni, mert épp a pásztorkodás valódi lényegét nem tudja biztosítani. A jó pásztor a hónap és időjárás figyelembevételével azt éri el, hogy egy adott napnak adott részében hol, mit és mennyit legeljen a jószág úgy, hogy a terület se túl-, se alullegelve ne legyen. A pásztor előre gondolkozik és tervez, fontos neki a gyepek megőrzése, hiszen a jövőben is szüksége lesz rá, akárcsak a téli takarmány, a széna minősége is lényeges szempont számára.

Az interjú folytatása a MÁL novemberi számában.

A cikkben említett videók az alábbi linkekre kattintva érhetők el:

Pásztorok és természetvédők (Sáfián László juhász válaszol természetvédők kérdéseire)

Pásztorok és villanypásztor (sorozat)

Forrás: MÁSZ internetes hírportál

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom