A világban összesen kb. 200 millió­an élnek pásztorkodásból, ebből Iránban 6, Mongóliában 2 millió pásztort tartanak számon. Sajnos ez a hivatás visszaszorulóban van. Az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy mindezt megmentsük az utókornak. Ennek fontosságát sok helyen felismerték és kutatják is a veszendőben lévő tudást. Hazánkban dr. Molnár Zsolt és kollégái próbálják megismerni a pásztorok ökológiai tudását, és felhívni a figyelmet erre az ősi mesterségre. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával beszélgettünk erről a hihetetlenül érdekes témáról – tájékoztatott a Magyar Állattenyésztők Szövetsége-nevű internetes hírportál.

Magyar kutatók próbálják megfejteni a pászotkodás ősi mesterségét (Fotó: Pixabay)

Definíció szerint az a pásztor, aki pásztorol, vagyis aki tudatosan, a jószág érdekében cselekszik. Nem összekeverendő azzal a személlyel, aki kísérgeti a nyájat, gulyát. A pásztor, aki a körülményekhez, helyi adottságokhoz, időjáráshoz, az állatok igényeihez alkalmazkodva, tervszerűen legeltet. Célja az állatok egészségének megőrzése mellett a minél jobb gyarapodás elérése a gazdaságosság figyelembevételével, és a rendelkezésre álló biomassza optimális hasznosítása. Ez egy nem könynyű mesterség, igen széleskörű tudást feltételez. Igazodni kell az időjárás viszontagságaihoz is, ez a szakma nem a kényelemről szól, így egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára. A pásztorkodás fenntartható, körkörös gazdálkodási mód, amely védi a teremtett környezetünket és a biológiai sokféleséget.

2026 A PÁSZTOROK ÉS LEGELŐK ÉVE LEHET
Az, hogy a pásztorok léte mennyire nélkülözhetetlen a mai világban, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a FAO nemrégiben hagyta jóvá Mongólia és Irán javaslatát, miszerint a pásztorok és legelőik évének kívánja nyilvánítani a 2026-os évet. Sokan úgy vélhetik, hogy a pásztoroló állattartás idejétmúlt, azonban ez téves feltételezés: a pásztorság nem elavul, hanem alakul a kor technikai vívmányai mellett. A pásztorkodás amellett, hogy emberek millióinak megélhetési forrása, egy olyan termelési rendszer, amely a fenntartható világ táplálékának előállításában jelentős szereppel bír. E rendszerben megvalósítható az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme is.

HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS KUTATÓCSOPORT
2013-ban alakult a csoportunk a Magyar Tudományos Akadémia szárnyai alatt. Azt az ökológiai ismeretanyagot kutatjuk, amelyet az emberek nem a könyvből, nem az egyetemen tanulnak, hanem közvetlenül a természettől, a jószágtól, illetve hasonló módon tanult emberektől. Ez ugyanúgy egy tudás, mint a tudományos ökológia, csak másképp jön létre, és másképp használjuk. A kétféle tudás viszont nagyon jól alkalmazható együtt!

A PÁSZTOR FELADATA
Az ökológus a tudományos kérdések megválaszolásának céljából kutatja a növényzetet, míg a pásztor a jószágát szeretné azon a növényzeten nevelni. A pásztor több száz jószágot legeltet, és egy olyan menüt kínál számukra, ami egészségesebb és több mint az, amit az állat önmagától elfogyasztana. Vegyünk egy egyszerű példát a mindennapjainkból: egy gyermek sem azokat az ételeket választja, fogyasztja el, ami számára a legkedvezőbb, ha rábízzuk a döntést. A szülő feladata, hogy az ifjonc a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot magához vegye. Ugyanezt teszi a pásztor is jószágaival.

A VILLANYPÁSZTOR CSAK KÖRBE VESZI A JÓSZÁGOT, DE NEM PÁSZTOROL.

A villanypásztort jobban szeretjük villanykerítésnek hívni, mert épp a pásztorkodás valódi lényegét nem tudja biztosítani. A jó pásztor a hónap és időjárás figyelembevételével azt éri el, hogy egy adott napnak adott részében hol, mit és mennyit legeljen a jószág úgy, hogy a terület se túl-, se alullegelve ne legyen. A pásztor előre gondolkozik és tervez, fontos neki a gyepek megőrzése, hiszen a jövőben is szüksége lesz rá, akárcsak a téli takarmány, a széna minősége is lényeges szempont számára.

Az interjú folytatása a MÁL novemberi számában.

A cikkben említett videók az alábbi linkekre kattintva érhetők el:

• Máté János gulyás a legelőn (3 óra 38 perc, angol felirattal): https://www.youtube.com/watch?v=rX-KyKxW9z0
• IPBES Magyar pásztorok ökológiai tudása (17 perc): https://www.youtube.com/watch?v=2Dq_U-yCBfI
• IPBES Magyar pásztorok ökológiai tudása (38 perc): https://www.youtube.com/watch?v=dj5iLAuWoJg&t=11s
• Egy élet kevés hozzá (pásztorok tudásátadása): https://www.youtube.com/watch?v=QRpoC6KV2yk&t=22s
• FAO (köszöntő): https://youtu.be/w2mTAeDhgSw

Pásztorok és természetvédők (Sáfián László juhász válaszol természetvédők kérdéseire)

• Első rész (a természet változása): https://www.youtube.com/watch?v=YYTndDaf5Uo&t=6s
• Második rész (jószáglétszám, túllegeltetés):  https://www.youtube.com/watch?v=aLfR-QIzcK4
• Harmadik rész (fák, bokrok szerepe, erdőlegeltetés): https://www.youtube.com/watch?v=Y-dECGjj0pA
• Negyedik rész (mocsarak legeltetése): https://www.youtube.com/watch?v=TP-vTM4xRwg
• Ötödik rész (természetvédelem és legeltetés): https://www.youtube.com/watch?v=KGAnC0E26dc
• Hatodik rész (kolompok, kutyák, család): https://www.youtube.com/watch?v=o8Gy9qHgJwk
• Hetedik rész (a pásztortudás és jövője): https://www.youtube.com/watch?v=FOykjEplqS8&t=7s

Pásztorok és villanypásztor (sorozat)

• Első rész (Kun Péter előadása): https://www.youtube.com/watch?v=csZ-4KbV3-4
• Második rész (Molnár Zsolt előadása): https://www.youtube.com/watch?v=1BA7gPu3XD0
• Harmadik rész (Tihanyi Gábor előadása): https://www.youtube.com/watch?v=vKrDyBcdzd8&t=3s
• Negyedik rész (pásztorok hozzászólásai): https://www.youtube.com/watch?v=gnXKZTokzXo&t=3s
• Ötödik rész (előadások utáni vita): https://www.youtube.com/watch?v=zkSefGDisUg&t=11s
• Hatodik (pásztorok összegzése): https://www.youtube.com/watch?v=GNeDhfruUME&t=8s

Forrás: MÁSZ internetes hírportál