Keressen minket

Mezőgazdaság

Elhunyt Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja

Print Friendly, PDF & Email

Életének 72. évében, 2023. május 9-én elhunyt Németh Tamás agrokémikus

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Életének 72. évében, 2023. május 9-én elhunyt Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia volt főtitkára. A pályatársak nevében Rajkai Kálmán akadémikus búcsúzik tőle.

FOtó: MTA

Németh Tamás akadémikus, egyetemi tanár életútja, tevékenysége évtizedek óta meghatározó a magyar tudományosság, azon belül az agrárium működésére. Szombathelyen született 1952-ben. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem agrárkémiai szakán szerzett kitüntetéses agrármérnöki, valamint növényvédelmi szakképesítésű diplomát.

A NEVIKI Mezőgazdaság Kemizálása Szolgálatnál, a MÉM NAK Tápanyag-gazdálkodási Osztályán, majd a Zala Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd főmunkatársként és mezőgazdasági kemizálási munkakörben csoportvezetői beosztásban. Indulása a kötelező talajvizsgálati rendszer kiépítésének, az üzemi szakemberek felkészítésének és az egységes szaktanácsadói rendszer kidolgozásának az időszakára esett. 1981 februárjától egy évet töltött farmgyakorlaton az Egyesült Államok Oregon államában.

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében (MTA TAKI) 1983 januárjától dolgozott. Ott készítette el „A nitrogénellátottság szerepe az őszi káposztarepce termesztésében” című kandidátusi értekezését 1989-ben. „Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma” című értekezésével az MTA doktora tudományos címet 1997-ben szerezte meg. Az MTA TAKI tudományos igazgatóhelyettese és az Agrokémiai és Növénytáplálási Osztály vezetője volt 1991 májusától, majd 1997. január 1-től igazgatója. Haláláig kutatóprofesszorként dolgozott.

Az MTA levelező tagjává 2001-ben, rendes tagjává 2007-ben választották.

Tudományszervezési tevékenysége hazai és nemzetközi testületekben: közgyűlési doktor képviselő volt 1995–2001 között; 2001-től az MTA Élettudományi Kuratórium elnökhelyettese egy ciklusban; az MTA Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese 2002-től, majd elnöke 2014-től két cikluson át. 1990-től tagja az MTA Talajtani és Agrokémiai, majd a jogutód Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságnak. Elnöke volt az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának 2008-tól. Tagja volt az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának, és alapító tagja az MTA Nemzeti Víztudományi Bizottságának is.

2008-ban az MTA főtitkárává választották, tisztségében 2011-ben megerősítették, amit 2014-ig töltött be.

A nemzetközi tudományos szervezeti tevékenységei közül kiemelendő az 1992–1997 közötti CIEC ügyvezető főtitkári, majd 1997-től megválasztott főtitkári megbízatása. Az Agricultural Water Management Board tagja, az OECD nemzeti képviselője, a Nemzetközi Talajtani Társaság (ISSS, majd 1998-tól IUSS) tagja, valamint a társaság Magyar Nemzeti Bizottságának tagja. Alapító tagja az Alpok–Adria tudományos együttműködésnek. Aktív résztvevője volt a hazai agrár-felsőoktatásnak, a szaktanácsadásnak, a tudományos és doktori képzésnek. Címzetes egyetemi tanár 1992-től, habilitált doktor a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen 1998-tól. A hazai agráregyetemeken, így Gödöllőn, Gyöngyösön, Debrecenben és Kaposváron, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kutatóprofesszorként, elsősorban a környezettudományi képzéseken oktatott. Számos külföldi egyetem (Riverside, USA; Gent, Belgium; Pretoria, Dél-afrikai Köztársaság; Palermo, Olaszország) nappali és doktori képzéseiben is oktatott, illetve vállalt témavezetést.

Jelentős hazai (OTKA, OMFB, FVM, KTM, NKFP, JEDLIK) és nemzetközi (USDA-PSTC, INCO-COPERNICUS, EU FP6, FP7) kutatási témák vezetője és közreműködője, illetve irányítója. Aktív szerepet vállalt hazai és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztésében. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Agrokémia és Talajtan folyóiratnak, a European Journal of Soil Science-nek és az Agricultural Water Managementnek. Főszerkesztője a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Környezetvédelmi Program Kiadványoknak és a Scientia et Securitas tudományos folyóiratnak.

Tudományos elismerései: Westsik Vilmos-díj (1998); a Svéd Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia külső tagja (1998); a Debreceni Egyetem (2002), a Veszprémi Egyetem (2003) és a Corvinus Egyetem (2009). díszdoktora; FAO-emlékérem (2010); Széchenyi-díj (2010); Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) (2022).

Pintér Sándor belügyminiszter 2022-ben elismerésben részesítette a Belügyi Tudományos Tanács munkáját segítő kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Publikációs teljesítménye is kiemelkedő szakterületén: az MTMT 738 közleményét tartja nyilván, melyek közül 43 könyv és könyvrészlet. Közleményeinek 2738 hivatkozása dokumentált.

A tudományos közösség nagyrabecsüléssel búcsúzik Németh Tamástól, és tisztelettel adózik emlékének. Nyugodjék békében!

Forrás: Rajkai Kálmán, az MTA rendes tagja

Mezőgazdaság

Még egy fagyos reggel

Print Friendly, PDF & Email

A hőmérséklet alakulása április 25-én:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Még ma sem kímélte a hideg reggel a növényeket, sőt a korán útnak indulókat sem. Több helyen kellett kaparni az autók szélvédőjéről a ráfagyott párát.

Fotó: Időkép

A mára virradóan átvonult front mögött felszakadozott a felhőzet, a derűs, szélcsendes idő pedig rásegített a lehűlésre.

Fotó: Időkép

Holnap hasonlóan a derült, szélcsendes tájakon számíthatunk nulla fok körüli értékekre, gyenge fagyra pedig az Északi-középhegység, az Alpokalja, a Bakony fagyzugos és magasabb részein.

Forrás: Időkép

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás

Print Friendly, PDF & Email

Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.

2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület

1. példa

A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).

2. példa

Forrás: MVH  

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom