Mezőgazdaság
Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?
A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amilyenről korábban nem is álmodhattak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amilyenről korábban nem is álmodhattak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Európai Unió Bírósága szerint a CRISPR/Cas9 technológiával létrehozott növényfajták a genetikailag módosított organizmusokról (GMO) szóló jogi szabályozás hatálya alá tartoznak. (Kép: Pixabay)
A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Természetes módon merül fel, hogy a molekuláris ollónak nevezett eljárást a növénynemesítésben is alkalmazni lehetne, ahol kiválthatna más, sokkal kevésbé hatékony génmódosító módszereket, illetve a hagyományos nemesítést is felgyorsíthatná. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között. Az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.
Két évvel ezelőtt az Európai Unió Bírósága a mezőgazdasági génszerkesztésről hozott ítéletében úgy határozott, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával létrehozott növényfajták a genetikailag módosított organizmusokról (GMO) szóló jogi szabályozás hatálya alá tartoznak. Vagyis az Unió területén nagyon korlátozottak a felhasználási lehetőségeik. A döntést a genetikai módosítás minden formáját elutasítók örömmel fogadták, míg a terület kutatói – kevés kivétellel – bírálták a döntést, hangsúlyozva, hogy a bíróság olyan technológiákat vett egy kalap alá, amelyek sem eljárásukban, sem eredményüket tekintve nem azonosak.
Tudományos bizonyítékok és következtetések:
A bírósági döntés semmiképpen sem csitította el a mezőgazdasági génszerkesztés körüli tudományos vitát, ezért is nagyon időszerű az ALLEA-jelentés, amely összefoglalja a terület jelenleg elérhető tudományos bizonyítékait, és a belőlük levonható következtetéseket. Egyúttal keresi annak módját is, hogy hogyan lehetne az európai uniós szabályozást harmonizálni a legújabb felfedezésekkel (mivel, ez a jelentés sorai közül kiolvasható, a jelenlegi jogszabályok nem felelnek meg teljes mértékben a tudományos adatok alapján levonható konklúzióknak). A jelentés szerzői azt is kiemelik, hogy a tudományos ismeretek mellett az európai szabályozásra legalább olyan erősen hatnak a társadalmi és az etikai tényezők.
Egy évvel ezelőtt Brüsszelben az ALLEA és a Flamand Királyi Tudományos és Művészeti Akadémia szervezésében szimpóziumot tartottak „Génszerkesztés a terményfejlesztésért” címmel. „A terményfejlesztési célú génszerkesztésről szóló társadalmi vita kiterjesztése a tudományos közösség, benne az európai akadémiák kulcsfontosságú felelőssége. Miközben ezek az új technológiák izgalmas új lehetőségeket kínálnak, továbbra is fontos, hogy a tágabb összefüggéseket is szemléljük, és a közvéleményt, illetve a kulturális különbségeket is figyelembe vegyük” – jelentette ki Antonio Loprieno, az ALLEA elnöke.
Minden szakértő fontosnak tartja, hogy a génszerkesztést külön kezeljék a „klasszikus” génmódosítástól minden szinten, tehát a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is. Ennek oka, hogy a CRISPR/Cas9 technológia (amelyet gyakran neveznek molekuláris ollónak is) szinte semmiben sem hasonlít azokhoz a génmódosító eljárásokhoz, amelyeket az európaiak többsége ellenez (az egy másik jelentés témája lehet, hogy ez az ellenzés megalapozott-e, vagy sem). Fontos a növénynemesítéshez kevésbé értők számára is nyilvánvalóvá tenni a bíróság által azonos kategóriába sorolt módszerek különbségeit.
A Magyar Tudományos Akadémia a kérdésben már 2017-ben
a jelentés megállapításaival szoros összhangban lévő állásfoglalást tett közzé. Az állásfoglalás kifejtette, hogy „a 21. század biológiájának egyik legjelentősebb felfedezése a genomszerkesztési technikák kifejlesztése, amelyekkel egy kiválasztott célgén DNS-ét megtervezetten lehet elvágni, illetve módosítani, és így tetszés szerinti mutációt előidézni. Ez a lehetőség forradalmasította a kutatást, és jelentősen előmozdítja a biológiai funkciók megismerését.”
A génszerkesztés és a korábban is alkalmazott génmódosító eljárások közötti alapvető különbség a pontosságban van. A CRISPR/Cas9 segítségével egészen nagy biztonsággal lehet célozni, elméletileg a rendszer csak azokat a nukleotidokat vágja ki (és cseréli le kívánság szerint valami másra) a genomban, amelyeket a kutatók szeretnének. A hagyományos GMO-k génállományát jórészt véletlenszerűen beépülő génekkel változtatták meg, esetenként más élőlényekből származó gének beültetésével – ez utóbbi körülmény sem jellemző a génszerkesztésre. Fontos tudni, hogy a klasszikusnak tekintett (tehát nem génmódosításnak tartott) nemesítési eljárások is megváltoztatják a növények génállományát. Ráadásul ehhez igen invazív technológiákat, például besugárzást használnak.
A jelentés tudatosítja, hogy „az Európai Unió Bíróságának 2018-as döntését nagyrészt zavarodottság és csalódás fogadta a terület kutatóinak körében”.
A kutatók ugyanis attól tartanak, hogy a döntés megbénítja az európai kutatást, és ezzel az európai kutatók jelentős hátrányba kerülnek azon kollégáikkal szemben, akik kevésbé korlátozó szabályozású országokban dolgoznak. Minden arra mutat tehát, hogy soha nem volt fontosabb
a döntéshozók elé tárni a tudományos adatokat, hogy ők felelősségteljesen tudják meghatározni az európai kutatás kereteit.
A jelentés a téma minden aspektusát érinti, a genomszerkesztett növények biztonságosságától a bennük rejlő lehetőségekig, amelyek megoldást jelenthetnek a mezőgazdaság előtt tornyosuló problémákra. Ha egyszer széles körben elterjednek e termények, a hatásuk az élelmiszer-termelés és
a kereskedelem szinte minden részterületén tetten érhető lesz (függetlenül attól, hogy ez a hatás pozitív vagy negatív). Megváltoztathatják a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem rendszerét, a nemesített növényeket illető szellemi tulajdonjogok rendszerét, de a növényvédelem bevett eljárásait is.
A jelentés szerzői kiemelik, hogy a kutatóknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a közvélemény reakcióit, ösztöneit, előítéleteit, informáltságát sem. Sok kutató meg van győződve arról, hogy az EU Bírósága döntésének hátterében alapvetően a nem megfelelő tájékozottság áll.
Mindezeket figyelembe véve a jelentés fő konklúziói a következők:
Az európai szabályozásnak inkább a konkrét növény tulajdonságait kellene figyelembe vennie, semmint a technológiát, amellyel létrehozták. Így elkerülhető lenne, hogy egyértelműen veszélytelen, sőt előnyös tulajdonságú növények kerüljenek a de facto tilalom hatálya alá.
Azok a célzott génszerkesztő beavatkozások, amelyek nem visznek be idegen géneket, semmivel sem jelentenek nagyobb egészségügyi vagy környezeti veszélyt, mint a klasszikus nemesítéssel létrehozott fajták. Ez egyben azt is jelenti, hogy adott esetben a megszokott (és így a közvélemény számára
a biztonság látszatát keltő) nemesítési technikák sem mentesek a kockázatoktól.
Ha továbbra is ilyen korlátozó marad az európai szabályozás, akkor ellehetetlenítheti azokat a törekvéseket, amelyek éppen a környezetvédelmi megfontolások alapján előnyösebbnek tartott (a klímaváltozással szemben ellenállóbb, genetikailag diverzebb és termékenyebb) fajták megtalálását célozzák.
Ahhoz, hogy biztosítsuk az európai mezőgazdaság fenntartható működését,
és csökkentsük a növényvédő vegyszerek használatát, illetve a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát, a kutatóknak elemi szükségük van a legmodernebb tudományos technológiákhoz való hozzáférésre és arra, hogy az így létrehozott növények gazdaságilag is hasznosulhassanak. A termelt növényfajták sokszínűségének fenntartásához egyre hatékonyabb és gyorsabb nemesítési eljárásokra van szükség, ami a klasszikus módszerekkel már egyre kevésbé oldható meg.
Mindezek miatt mindannyiunk – az európai kutatók, döntéshozók és fogyasztók – érdeke, hogy a mezőgazdasági génszerkesztés kérdése és jogi szabályozása szigorúan a tudományos bizonyítékokon és az objektív vizsgálati eredményeken alapuljon, és sikerüljön megszabadulni a párbeszédet szinte ellehetetlenítő és a nem elégséges tudományos ismeretekből származó, alaptalan előítéletektől.
Forrás: MTA
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.
Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.
Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
