Mezőgazdaság
Kárpát-medencei tudástranszfer hálózat a Szent István Egyetemen
Az online térben, virtuálisan zajlott november 27-én a Szent István Egyetem Kárpát-medencei tudástranszfer hálózatának szereplőit felsorakoztató találkozó. Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem rektora a SZIE öt külhoni képzési helyszínének képviselőjével egyeztetett az Egyetem átalakulásáról, bővüléséről, s az ebben rejlő további lehetőségekről.
Az online térben, virtuálisan zajlott november 27-én a Szent István Egyetem Kárpát-medencei tudástranszfer hálózatának szereplőit felsorakoztató találkozó. Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem rektora a SZIE öt külhoni képzési helyszínének képviselőjével egyeztetett az Egyetem átalakulásáról, bővüléséről, s az ebben rejlő további lehetőségekről.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a SZIE rektora
A rektor köszöntőjében kiemelte: a Szent István Egyetem számára a közelmúltban lezajlott intézményi integráció és a folyamatban lévő átalakulás mellett a jövőben is prioritás az a küldetés, mely immáron három évtizede töretlen, a határon túli magyarság szülőföldön, anyanyelven való boldogulását szolgálva. Ehhez a minőségi oktatáson túl számtalan egyéb, hozzáadott értéket képviselő közös szakmai programmal járul hozzá az intézmény. Az Egyetem a Kárpát-medencei szerepvállalásra hálózati szemlélettel tekint, mely egy sokszereplős, folyamatosan bővülő rendszer, melynek koordinációját a SZIE rektori irányítás alatt álló Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központja látja el.

A SZIE öt külhoni képzési helyszínének képviselője vett részt a tanácskozáson
A videokonferenciás rendezvényen jelen volt a jövő évben harminc éves jubileumát ünneplő csíkszeredai képzési központot működtető Pro Agricultura Hargitae Unversitas Alapítvány, továbbá szintén az intézmény székelyföldi jelenlétét erősítő, a SZIE augusztusi intézményi átalakulása mentén értelmezett új külhoni partnerszervezet, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ. A vajdasági lábat a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány mint képzési partner, a kárpátaljait pedig a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetése képviselte. A felvidéki térség részéről az Egyetem három partnerszervezete, a komáromi Selye János Egyetem és a Pro Selye Univerzitas Közhasznú Szervezet, valamint a karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola vezetői vettek részt az egyeztetésen.
A külhoni partnerszervezetek felszólalásait követően a jövőt érintő tervekről szakmai diskurzus indult. Prof. Dr. Gyuricza Csaba záró gondolataiként kihangsúlyozta: az Egyetem vezetése az évtizedes hagyományokra, már meglévő jógyakorlatokra, kapcsolatrendszerre alapozva kívánja tovább fejleszteni az intézmény Kárpát-medencei, egyre erősödő jelenlétét, melyhez minden adottság rendelkezésre áll.
Forrás: SZIE
Mezőgazdaság
Így edzik a lovas rendőröket és társaikat
Zörgő zacskók, csörömpölő üdítősdobozok, szélben lobogó szalagok és emberbábuk között vágtázó lovak – nem filmforgatáson jártunk március 21-én Karancslapujtőn, hanem lovasrendőr-képzésen. A cél az volt, hogy ló és lovasa bármilyen helyzetben megbízható, nyugodt és összeszokott párosként teljesítsen szolgálatot – közölte az ORFK Police.hu oldalán.

Fotó: Szabó Gabriella
A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság képzése egy díjlovagláshoz hasonló gyakorlatsorral indult, különböző alakzatokat kellett végrehajtaniuk a lovaknak, hogy lekössék a figyelmüket, mentálisan elfárasszák őket, hiszen egy nyugodt, koncentrált ló sokkal jobban kezelhető a nehezebb, stresszesebb helyzetekben is.

Fotó: Szabó Gabriella
A gyakorlás következő része az életszerű feladatokra épült, amelyek már nemcsak a lovak fizikai állóképességét fejlesztette, hanem a bizalmat is erősítette a lovas és az állat között. Egy rendőrlónak olykor be kell mennie az emberek közé, akár a tömegbe is, sőt – ha a helyzet úgy kívánja – akár egy „akadályt” is át kell törnie. Most bábuk helyettesítették az embereket, ezek között kellett magabiztosan mozogniuk. A szervezők olyan környezetet teremtettek, amelyben a lovakat rengeteg inger érte: kavargó szalagok, zörgő üdítősdobozok, lengedező zsákok és mindenféle hanghatás.

Fotó: Szabó Gabriella
– Egy szélfútta nejlonszatyor vagy egy hirtelen földnek csapódó kuka is megriaszthatja a lovat, ha nem szokott hozzá. Ehhez kell fokozatosan szoktatni őket, edzeni az idegrendszerüket. Egy szolgálati ló ugyanis akkor dolgozik jól, ha nem ijed meg minden hangos zajtól vagy szokatlan látványtól – magyarázta Fekécs Ádám őrmester, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság járőrvezetője.
A talaj változása is izgalmas próbatétel volt. A lovak nem kedvelik, ha a megszokott földútról füves vagy homokos felületre kell lépniük, ezért különböző szőnyegeken gyakorolták ezt a váltást. Előfordult, hogy az állat már a műfüves szőnyegen állt, amikor hirtelen észrevette, hová lépett, és ijedtében megugrott. A víz szintén sokuknak kihívás, így a pocsolyán áthaladás is szerepelt a programban.

Fotó: Szabó Gabriella
Egy másik fontos feladatsor: dombos terepen gyakorolták a haladást.

Fotó: Szabó Gabriella
– Ha egy lejtőről jönnek le, utána a lovak sokszor automatikusan vágtázni kezdenek, ezt a reflexet kellett tudatosan lecsillapítani. A cél ennél az volt, hogy a ló ne az ösztöneit, hanem a lovasa utasításait kövesse – tette hozzá az őrmester. – Ezek a képzések nekünk is fontosak, de a lovaknak különösen, ilyenkor tanulják meg, hogy minden helyzetben ránk figyeljenek, ne a félelmeikre.
Forrás: ORFK
Írta: Rádi Mónika
Fotó: Szabó Gabriella
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
Életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések Rábapordányban:
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus jelenlétét igazolta egy rábapordányi gazdaságban április 17-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumba. A mintegy 600 állatot számláló állomány egy tehenénél 17-én reggel jelentkezett a betegség tünete a fejés során. A gyanút délutánra a Nébih laboratóriuma is megerősítette, így haladéktalanul életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések. A további korlátozás alatt álló terület újabb településekkel bővült, valamint az országos főállatorvos április 21-e éjfélig mozgatási korlátozást rendelt el a fogékony állatokra.

Fotó: Google
Április 17-én egy rábapordány tehenészetben a reggeli fejés során jelentkezett az RSZKF tünete egy tehénnél. Az állategészségügyi hatóság szakemberei egy másik tehénnél is észleltek tüneteket. A telepen haladéktalanul megfigyelési zárlatot, valamint mintavételt rendeltek el, továbbá megkezdték a kontaktkutatást. A Nébih laboratóriuma 17-én délután megerősítette a betegség jelenlétét. A 600 állatot számláló állományban soron kívül megindult a vakcinázás, valamint a tünetet mutató állatokat leölték. A többi állat leölését is a lehető leghamarabb, várhatóan 18-án reggel megkezdik annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a vírusürítés.
A hatóság a kitörés körül védő- és megfigyelési körzetet állított fel, amelyekben szigorított előírások léptek életbe. A szakemberek haladéktalanul megkezdik a cenzust, azaz a fogékony állatok számbavételét, valamint ezen állományokból mintavétel is történik.
Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a további korlátozás alatt álló terület bővítését is Vas és Veszprém vármegyék irányába. Az érintett települések listája elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/
A járványügyi nyomozás elindult. A hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják. Az eddigi információk alapján a vírus megjelenése nem vezethető vissza a korábbi kitörésekre. A tehenészetben március 11-én és 23-án, a vele kapcsolatban álló sertéstelepen április 4-én, 9-én és 10-én történt mintavétel, melyek mindegyike negatív eredményt adott.
Az RSZKF agresszív terjedését ez az újabb eset is alátámasztja. Az állattartók felelőssége óriási a saját állataik védelmében és az összes állattelep védelmében, a vírus terjedésének megállításában. Hatóságunk országszerte ellenőrzi az állattartó telepeket. Az állattartókra vonatkozó szabályok, ajánlások, valamint a betegséggel kapcsolatos egyéb tudnivalók elérhetőek a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust
Nyilatkozott Nagy István agrármiiiszter:
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust. A telepet zár alá vettük, kezdődik a felszámolása.
Forrás: AM