A rektor köszöntőjében kiemelte: a Szent István Egyetem számára a közelmúltban lezajlott intézményi integráció és a folyamatban lévő átalakulás mellett a jövőben is prioritás az a küldetés, mely immáron három évtizede töretlen, a határon túli magyarság szülőföldön, anyanyelven való boldogulását szolgálva. Ehhez a minőségi oktatáson túl számtalan egyéb, hozzáadott értéket képviselő közös szakmai programmal járul hozzá az intézmény. Az Egyetem a Kárpát-medencei szerepvállalásra hálózati szemlélettel tekint, mely egy sokszereplős, folyamatosan bővülő rendszer, melynek koordinációját a SZIE rektori irányítás alatt álló Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központja látja el.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk jó kapcsolatot ápol szakmai és agrárpolitikai szinten is Franciaországgal. A magyar és a francia gazdák érdeke egybeesik, ezért számunkra mindig nagyon fontos támpontot jelent a francia vélemény.
Fotó: Fekete István
A miniszter kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború kezdetekor zár alá kerültek az ukrán kikötők, ezért az ukrán gabona hagyományos útvonalán, a hagyományos piacaira nem tudott eljutni, ezért jött létre a szolidaritási folyosó, ami viszont nem az eredeti céljának megfelelően működik. A szárazföldi szállítás sokkal drágább, mint a vízi, ezért a gabona a határ menti országokban ragadt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar gabonánál az ukrán mezőgazdasági termékeket lényegesen olcsóbban lehet megvenni, ami miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, a gazdák pedig ellehetetlenülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU távolabbi részein ez nem érezhető annyira, mert a magas szállítási költségek miatt ott már nem jelentkezik árelőny. Ukrajna termelési körülményei eltérőek, a termelőknek más követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodóknak. Ha ezeket a termékeket kontroll nélkül beengedi az európai közösség a piacaira, akkor az alapjaiban alakítja át a teljes agrárgazdaságot. Hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni – tette hozzá. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítása érdekében. Kifejtette, európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Brüsszel, bár tett lépéseket, de a probléma nem az érintett tagállamoknak adott támogatással oldható meg. Az EU-nak olyan rendszert lenne szükséges kialakítania, és ahhoz forrást biztosítania, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termények elhagyhassák a frontországokat és eljuthassanak a hagyományos felvevőpiacokra.
A megbeszélés keretében szóba kerültek még a szőlő és a bor tekintetében a mezőgazdasági és élelmiszeripari földrajzi árujelzők, az agrárszakképzés terén az együttműködés erősítésének lehetősége, valamint a növényvédőszer-használat kérdése is. A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyetért azzal, hogy uniós szinten csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de a döntéshez szükséges tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetni az élelmiszerekért. Az Európai Bizottság fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó csökkentési javaslata nem vette figyelembe az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Nagy István a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásaival kapcsolatban elmondta, szem előtt kellene tartani, hogy az Unióban csak olyan import termékek kerülhessenek forgalomba, amelyeknek az előállítási szabályai és feltételei megegyeznek az EU-s előírásokkal és követelményekkel.
Forrás: AM
