Vadászat
Nagyot zuhant a vadhús ára a piacokon: vajon mit hoz a 2021-es vadászati idény?
Szinte alig kezdődött el 2020 márciusában a vadászszezon, amikor a vírus berobbanása miatt mondhatni az egész ország leállt. A határok le-, az éttermek bezárása és a kijárási korlátozások mély nyomot hagytak az ágazatban, amely kapcsán az Országos Magyar Vadászkamara Békés és Csongrád-Csanád megyei szervezetei is megszólaltak.
Egyik megyei szervezetet képviselő titkár sem igyekezett elbagatellizálni a tényt, hogy a COVID-19 vírussal terhelt 2020-as év bizony, a vadásztársadalom körében is okozott nehézségeket. Az ágazat bevételeinek jelentős részét a vadászturizmus adja, amely a határok időszakos lezárásával számottevően bezuhant az előző évek átlagaihoz képest.
Az alföldi vadásztársaságok bevételeinek gerincét az őzbakvadásztatás adja. A tavaszi korlátozások az őzbak vadászati idényének kezdetén a külföldi bérvadászok távol maradását jelentette. A májusi enyhítésekkel valamennyire beindult a vadászati turizmus, de sokkal kevesebben érkeztek hazánkba a spanyol, olasz, osztrák és német vendégvadászok. Az augusztusi üzekedésre a kedvező viszonyok miatt fellendült a vadászati turizmus, ezzel javult valamennyit a bevételkiesés miatti anyagi helyzet. Összességében elmondható, hogy az őzbakokból származó bevétel jelentősen elmaradt a megszokottól, darabszámra sikerült a korábbi évekhez hasonló terítéket produkálni, azonban a csökkenő kereslet miatt árengedményeket kellett tenni, így a bevétel cca. harmadával (van, ahol jobban) csökkent – szolgált a vadásztársaságok helyzetét pontosan leíró adatokkal a Csongrád-Csanád megyei szervezet titkára, Hevér Zsolt.
Hosszú évek távlatában mi éves szinten körülbelül ezer vadászati engedélyt szoktunk kiadni, ami a tavalyi évben 267-re redukálódott, tehát mintegy egynegyedére zsugorodott – ezt már a Békés megyei szervezet titkára árulta el a HelloVidéknek. Zuberecz Tibor azt is hozzátette, a külföldi vadászokat többen igyekeztek magyar bérvadászokkal helyettesíteni, de mivel az ő számuk is véges, emellett a megfertőződéstől való félelem miatt az idősebb korosztály nem szívesen ragadott puskát, így ezt a fajta hiányt is csak mérsékelni voltak képesek.
A megyei szervezet titkára kiemelte, mivel a bérvadászat adja bevételeik megközelítőleg 40%-át, ezért a kormányzat részéről nyújtott engedmények, például a szociális hozzájárulási adó elengedése vagy a járulékfizetési kedvezmény csak enyhíteni tudták a kár mértékét, így a tavalyi szezon igencsak zsebbe nyúlós évnek számított. Ennek ellenére szerencsére egy vadásztársaság működése sem lehetetlenedett el a megyében, viszont a pénzhiány okozott a tagok közt a társasági életben kisebb-nagyobb békétlenségeket.
Csongrád-Csanád megye képviseletében Hevér Zsolt hangsúlyozta, a vadásztársaságok egyik fő feladata a vadállomány minőségi és mennyiségi szinten tartása, ami egyes vadfajoknál, például a mezei nyúl és a fácán esetében az állomány fejlesztését, míg másoknál, így a vaddisznónál az egyedszám csökkentését célozta meg. Mivel utóbbi csak váltóvadként van jelen a térségben, nem okozott túlzott problémát az ASP miatti állományritkítás, azonban az értékesítésben adódott fennakadások miatt az apróvadak terén adódtak nehézségeik, amely az őzbakvadásztatás mellett bevételek másik fő gerincét adják. E téren negatívum, hogy a kereslet csökkenésével árengedményt kellett tenniük a jogosultaknak, hogy értékesíteni tudják az apróvadvadászatokat, másrészt pozitívum, hogy az élőnyúl-befogási idény jól sikerült, amely egyes társaságoknál anyagi tartalékok felhalmozódásával járt.
Zuberecz Tibor az apróvadállomány, főként a mezei nyúl gyarapodásában is igyekszik a pozitívumot látni, mert ez a megújuló természeti erőforrás az, amely a nyitást követően ismét visszacsalogathatja a tavaly kényszerűen távol maradt vadászokat. Mindazonáltal azt is kiemelte, mivel Békés megye exportjának nagy részét teszi ki az élőnyúlbefogás, amit tavaly csak nyomott áron tudtak értékesíteni, ez szintén rossz hatással volt a vadásztársadalomra.
A COVID-on túllépve a madárinfluenza nem okozott már károkat a térségi vadállományban. A megyei szervezet titkára szerint tavaly tavasszal voltak még észlelések főként a galamb- és gerlefajoknál, de azóta egy ezirányú bejelentést sem kaptak. Noha a megye közvetlen szomszédja Románia, ahonnan betört az országba az ASP, Zuberecz Tibor megnyugtatásul közölte, hiába vannak a határ túloldalán még kisebb vírusgóc-fellángolások, náluk fél éve nem jelentettek pozitív esetet.
Szintén nem volt szerencsés csillagállás az egekbe szökő takarmányárak és a vadhús nyomott piaci ára közt. Noha valóban úgy tűnik, hogy mind inkább csitul az ASP jelenléte az országban, sok felvásárló mégsem vette át a vaddisznóhúst, a COVID miatti határok lezárása és az éttermek bezárása miatt pedig a külföldi (főként német, olasz és francia) felvevőpiacok miatt az árak egyszerűen bezuhantak.
Nagy készletek halmozódtak föl, ami árcsökkenésben mutatkozott meg. A felvásárlási árak durván egyharmaddal csökkentek, de volt, ahol ennél jelentősebben, akár a felére is visszaesett. Az őz viszonylag tartotta az árát, de a vaddisznó vagy a gímszarvas ára lefeleződött – részletezte Zuberecz Tibor. A mindenkori piaci árakkal kapcsolatban Csongrád-Csanád megye képviseletében Hevér Zsolt megemlítette, hogy negatív ASP mintával szerencsére már ismét feldolgozható és exportálható a vaddisznó húsa, így érzékelhetően kezd kilábalni az ország a negatív spirálból, viszont a vadhús ára csak lassan kezd visszakúszni a vírus előtti szintre.
A korábban felsorolt negatívumok számát figyelembe véve esélytelen elmaszatolni azok jelentőségét, azonban ugyanolyan, ha nem fontosabb, górcső alá venni a pozitívumokat, amelyek a gazdasági recesszió és az állandó feszültség ellenére is akadtak. Békés megye vonatkozásában Zuberecz Tibor kiemelte, a nehéz idők sokaknál előidéztek egyfajta szemléletváltást, ami azt eredményezte, hogy már nem a kormányzati támogatásoktól várták a megoldást, hanem proaktívan, akár egymással összefogva keresték az új utakat és lehetőségeket. Ugyancsak biztató, hogy az április közepén indult őzbakvadászati szezonra már most több külföldi bérvadász jelentkezett be, mint amennyien tavaly járták a békési vadászmezőket, az átoltottság növekedésével pedig remélik, hogy ez a jelenleg a kívánatostól még mindig elmaradozó szám idővel tovább javul majd.
Hevér Zsolt szerint fontos megemlíteni, hogy a vadászok mellett sok nem szakmabeli újra felfedezte a természetben rejlő szépséget, nyugalmat, ezért szárnyra kaptak a különböző rekreációs tevékenységek, és felértékelődtek a lakóhelyek közelében található zöld területek. A Csongrád-Csanád megyei szervezet titkára továbbá hozzátette, a bevételkényszer miatt mindent meg fognak tenni, hogy a védelmi intézkedések betartása mellett megtarthassák a vendégvadászatokat, és a megváltozott, nehéz körülmények közt is igyekeznek bölcsen és előrelátóan gazdálkodni a vadállománnyal, amely a hosszú távú fenntartható fejlődés záloga.
hellovidek.hu
Vadászat
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén
Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.
Fotó: AM
A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.
Fotó: AM
Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.
Forrás: AM
Vadászat
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról
A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.
Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:
- Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
- A hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
- A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
- Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.
Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)
Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.
Forrás: OMVK
Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Madár-megfigyelés Görögországban
Őzet gázoltak Székkutas határában
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
