Keressen minket

Vadászat

Kitüntetettjeink 2024

Országos ágazati kitüntetéseket adtak át Lakiteleken

Közzétéve:

A lakiteleki Hungarikum Liget adott otthont augusztus 24-én az idei Országos Vadásznapnak, amelyen több országos ágazati kitüntetést vehettek át az arra érdemes személyek.

Magyar Nemzeti Vadászrend

Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a SEFAG Zrt., az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Nimród Vadászújság és a Vadcoop Bérkilövő Vadásztársaság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Zuberecz Tibor

az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi szervezetének titkára, a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza

Okleveles tanító, vadgazdálkodási szakmérnök diplomamunkáját a szürke fogoly megmentésének szentelte. Szakmai életútja is e vadfajhoz kötődik: 1998-ban kezdte fővadászi tevékenységét a Kondorosi Gazdák Vadásztársaságnál, mint az Országos Fogolyprogram koordinátora. 2005-től a vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára és a Békés vármegyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza. Mindkét érdekképviselet munkájában aktívan részt vesz, a kamara országos bizottságaiban és szakbizottságaiban (Vadvédelmi és Vadgazdálkodási-, Természetvédelmi-, Oktatási-, valamint a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottság) állandó és külsős tagként is. Mindig szívügyének tekintette a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem fontosságának hiteles bemutatását a nem vadászó közönség számára, az iskolákban és a különféle civil egyesületekben megtartott ezirányú előadásainak száma meghaladja a százat. Nevéhez fűződik jónéhány, Békés vármegyéhez kötődő jeles emlékhely kialakítása is, például dr. Sterbetz Istváné, dr. Mészáros Kálmáné, a Wenckheim családé vagy a Csákói Agarász Egyleté. Munkásságának pilléreit képezi a Kondorosi Gazdák Vadásztársaság, amelynél elnöki funkciót tölt be, valamint a több mint 1300 darabból álló vadászati szakkönyvtára, amely országos viszonylatban is egészen kivételes.

 

Kiss B. Zoltán

a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke

Önzetlensége és a fiatalok iránt tanúsított messzemenő segíteni akarása ma példátlan Magyarországon. Mindemellett évekig volt összetartó elnöke a regionálisan és országosan is példaértékűnek jellemezhető Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének. Ugyanakkor oroszlánrészt vállalt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításában, hiszen a kiemelt helyszínként funkcionáló vásárosnaményi terület kialakítása és üzemeltetése kapcsán érdemei megkérdőjelezhetetlenek. Zoltán hétköznapjait is a vadászat és a természet iránti tisztelet és tenni akarás jegyében tölti, emellett pedig sokat tesz a vadászati kultúráért. Az általa Vásárosnaményban létrehozott vadászati múzeum mellett írt már könyvet is, továbbá tavaly megjelentetett egy hiánypótló kötetet Bágyi Ferenc nemzetközileg elismert természetfotós emlékére. Kiss B. Zoltán a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.

 

Rosta Gyula

a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója

Másfél évtizede irányítja a részvénytársaság vadgazdálkodását. 2017-ben zajlott a vadászterületek ismételt megalakítása, amelyben tevékenyen részt vett. Ennek eredményeként a Zalaerdő Zrt., mint a térség meghatározó vadgazdálkodója, négy kódszámon mintegy 65 ezer hektárnyi vadászterületen folytathat vadgazdálkodást. Hangsúlyt fektet a világhírű zalai gímszarvasállomány minőségének megóvására, javítására. E szakmai munka eredménye minden évben megtekinthető a már nem csak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett, hagyományos Szentpéterföldei Trófeaszemlén. A vadászati kínálat színesítése érdekében a vezérigazgató megalapozta a részvénytársaság apróvad tenyésztését is. Fontosnak tartja, hogy a Zalaerdő Zrt. vadászterületein jól felkészült, tapasztalt hivatásos vadászok dolgozzanak. Éveken keresztül fő szervezője volt a Sohollári Vadászati Évadnyitónak, amely a 2020. évi Országos Vadásznap megvalósításában teljesedett ki. Hozzájárult a 2021-ben megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás sikeres lebonyolításához. Vezetése alatt kezdődött és napjainkban is folyik a Zalaerdő Zrt. tulajdonában lévő vadászházak korszerűsítése.

 

Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt

Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nimród Vadászújság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.

 

prof. dr. Heltai Miklós

a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója

Személyiségével, érdeklődési körével, hitvallásával kiválóan személyesíti meg a vadgazdálkodás- vadászat, valamint a természet- és vadvédelem összekapcsolódásának fontosságát, lehetőségeit, ezek közös gyökereinek megtalálását. Sok évtizedes egyetemi oktató- és nemzetközi szinten elismert kutatómunkájával, számtalan tananyagon, tudományos és szakmai publikáción, illetve médiamegjelenésen keresztül törekedett és törekszik széles körben bemutatni a természetes élőhelyek és az ott előforduló vadvilág hosszútávú megőrzésének és kezelésének lehetőségeit, az ember-vadvilág konfliktusok enyhítésének módszereit, a természeti erőforrások fenntartható használatának közös jó gyakorlatait. Egyik kedvelt, gyakran hangoztatott szófordulata az, hogy „Hiába, vadbiológusnak lenni jó!”. Prof. dr. Heltai Miklós született vadbiológus, természetszeretete mélyen a szívből jön, és sok nemzedék számtalan tanítványához, szakemberekhez és az érdeklődő lakossághoz is elér.

 

prof. dr. Jánoska Ferenc

okleveles erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója, egyetemi tanár

Az elmúlt három évtizedben oktatói-kutatói munkáját a vadgazdálkodás és a társágazatok kapcsolatának előremozdítása érdekében végezte. Szakmai elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban a számos szervezetben és munkacsoportban végzett, eredményes tevékenységénél. Magas szinten folytatott oktatómunkájából külön figyelemre méltó a vadászati kultúrtörténet és etika több száz hallgatóhoz történő eljuttatása. Kutatásai során jelentős erőfeszítéseket tesz a szürke fogoly hazai állományainak fenntartása érdekében. A kitüntetéssel oktatói és tudományos teljesítményét, a vadászati kultúra népszerűsítéséért tett erőfeszítését ismerték el.

 

Dobre-Kecsmár Csaba

az Egererdő Zrt. vezérigazgatója

Dobre-Kecsmár Csaba 1999-ben, az erdőmérnöki diploma megszerzése után az EGERERDŐ Zrt. jogelődjénél, a Mátra-nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, annak Parádfürdői Erdészeténél helyezkedett el. 2006-tól az erdészeti társaság központjában dolgozik. 2013 és 2014 között a társaság vezérigazgatója, majd vezérigazgató-helyettese és 2019-től újra a vezérigazgatói tisztséget tölti be. Szakmai munkássága során nagy figyelmet fordít a természetközeli erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás összehangolására, miközben törekszik a természetes erdőfelújítás magas arányának fenntartására, a vadkár csökkentésére és jobb minőségű trófeás nagyvad nevelésére. Támogatja a vadhatás céges kutatását, amely az évtizedekkel ezelőtt kezdődött mintakerítések monitorozásában valósul meg, ahol a vadmentes kiskerítésekben lévő újulati szint változásait vizsgálják a szakemberek. Vezérigazgatóként jó kapcsolatot ápol a helyi vadászati szervezetekkel, fontosnak tartja a velük való együttműködést, közösen elérhető eredményeket, amit a sajtómegjelenésekben is hangsúlyoz. Helyi szakmai rendezvényeken és környezeti nevelési programokban – így a vadásznapokon, erdészeti nyílt napokon is – példamutató együttműködés valósul meg a vadászati szervezetek és az általa vezetett EGERERDŐ Zrt. között. Dobre-Kecsmár Csaba, mint vezérigazgató és aktív vadász, nagy szerepet vállal a megyei vadászati közéletben. Hatékony résztvevője volt a Heves vármegyei vadászterületek kialakításának. A természetvédelemmel együttműködve a gyakorlatban is részt vállal a vármegyében előforduló nagyragadozók szakmai monitoringozásában. Emellett a Vadászkamara Heves vármegyei Területi Szervezetének Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke, illetve az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagjaként is képviseli a helyi vadgazdálkodók érdekeit.

 

A Vadászkamara Aranyérme

A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászkamara Elnöksége döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.

Soós Istvánné dr.

r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője

1984 óta dolgozik a Belügyminisztérium kötelékében. A Rendőrtiszti Főiskola után elvégezte a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát is. Miután végigjárta a ranglétrát, 2008-ban léptették elő – soron kívül – rendőr ezredessé. Pályája során a Budapesti Rendőr-főkapitányság különböző szervezeti egységeinél dolgozott, szinte kivétel nélkül igazságrendészeti területen. 2019-től az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Rendészeti Főigazgatósága Igazgatásrendészeti Főosztályát vezeti. Szintén 2019-ben az Év Rendőre Miniszteri Díjat is átvehette. A vadászati érdekképviseletek és az ORFK 2008-ban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításában Soós Istvánné dr. kiemelten fontos szerepet töltött és tölt be. Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet megkereséseire, az igazgatásrendészet témakörében felmerülő kérdésekre mindig kielégítő választ adott, az egyeztetések során nyitottsággal áll a vadgazdálkodás, vadászat képviselőinek felvetéseihez. Mindezzel egyértelműen hozzájárult ágazatunk fejlődéséhez, eredményességéhez.  Soós Istvánné dr. a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.

 

dr. Szabó Antal

az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei Területi Szervezetének elnökségi tagja, Felügyelőbizottságának elnöke

Jogászként és számvitelt értőként dolgozott több mint 40 évig az adóhivatalnál és annak jogelődjeinél, illetve saját könyvvizsgáló cégénél. A vadászathoz fiatalon kapcsolódott az állatok szeretete, valamint a környezetének hatásai révén. E szenvedélye társadalmi elfogadottságáért, megértetéséért minden tőle telhetőt megtett. A vadásztársaságok elszámolási nehézségein adózási szaktudásával és személyes kapcsolatai révén is sokat segített. Jelenleg tagja a Zala vármegyei Bagodi, a Nagylengyeli Olajbányász, valamint a dr. Nagy Endre Vadásztársaságnak, ahol intézőbizottsági tag, elnök is volt. 2013 óta az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei területi szervezetének elnökségi tagja, később Felügyelőbizottságának elnöke, emellett az országos Felügyelőbizottságnak is tagja. Lelkiismeretes hivatástudattal segíti a szervezet tevékenységét. 2017-től az Országos Vadgazdálkodási Alaphoz benyújtott pályázatok ellenőrzésével kapcsolatos többletfeladatokat is ellát.

 

Lakatos Pál

a Safari Club International (SCI) magyarországi csoportjának alelnöke és általános elnökhelyettese

Az SCI magyarországi csoportja jövő évben ünnepli alapításának 20. évfordulóját. A szervezetet megalakulása óta – az alapító elnököt, Hidvégi Béla világvadászt követően – több elnök irányította, a vezetésben a folytonosságot pedig az idén 80 éves Lakatos Pál alelnök, általános elnökhelyettes biztosította és biztosítja mind a mai napig. A klub képviseletében folyamatosan támogatja a fenntartható vadászatot, vezetésével a tagok részt vettek a Nyírerdő Zrt.-nél kezdeményezett nyírfajd telepítési programban és a Soproni Egyetemmel közösen a fogoly repatriációs kísérletekben is. Elsősorban az árvízkárosult vármegyékben anyagilag is támogatták az apróvadtelepítési programokat. Lakatos Pál a Safari Club tagjainak és barátainak évente rendszeresen szervez hazai vadászati programokat, amelyekkel a vadászatra jogosultak jelentős árbevételre tesznek szert, biztonsággal értékesítik vadászataikat.

 

Magyar Vadászatért Érdemérem

A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött.

 

Szidnai László

az Országos Trófeabíráló Bizottság nyugalmazott elnöke

1983-tól 1996-ig az Országos Trófeabíráló Bizottság élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar vadászat és vadgazdálkodás, illetőleg a vadbiológiai kutatás nemzetközi hírnevének megteremtésében, majd későbbi öregbítésében. A bizottság vezetőjeként neki köszönhetően valósult meg a világon egyedülálló, több mint egymillió adatot őrző trófeabírálati adatbázis létrehozása és kezelése. Több világrekord – köztük jónéhány Magyarországon zsákmányolt – trófea nemzetközi bírálatában vett részt, miközben folyamatosan publikált a hazai szaklapokban és számos egyetemi, főiskolai jegyzet, valamint szakkönyv fűződik a nevéhez. Szidnai László a hazai vadászat-vadgazdálkodás emblematikus alakja, akinek többévtizedes munkássága, szakmai és közéleti tevékenysége, példamutató hozzáállása, egyedülálló szakmai felkészültsége és teljesítménye joggal szolgáltatott alapot ahhoz, hogy – 90. születésnapja alkalmából – egyfajta életműdíjként átvehesse ezt a kitüntetést.

 

Baráth Béla

a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetének hivatásos vadásza

Baráth Béla évtizedes, a magyar vadgazdálkodás hírnevének öregbítését is szolgáló hivatásos vadászi munkája során jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gúthi vadászterület világhírűvé váljon. Pályafutását 1979-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál kezdte, és – a mátészalkai Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságnál töltött négyéves kitérőt követően – dolgozik jelenleg is kerületvezető vadászként a társaság jogutódja, a Nyírerdő Zrt. kötelékében. Munkába állása egybeesik a területre az 1970-es években betelepített dám vadásztatásának kezdetével, az ennek kapcsán elért kimagasló szakmai sikerek pedig nevétől elválaszthatatlanná lettek. Ő volt a kísérővadász 1991-ben az első, majd 2002-ben a második, jelenleg is világrekord dámbika elejtésénél. Baráth Béla a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Nimród Vadászérem

A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Védegylet alelnöke adta át.

 

dr. Schally Gergely

a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa

Miután Győrben elvégezte a középiskolát, a gödöllői egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén szerzett vadgazda mérnöki főiskolai, majd okleveles vadgazda mérnöki diplomát a tanszék jogutódjában, a Vadvilág Megőrzési Intézetben. Felsőfokú tanulmányai során eredményesen szerepelt két alkalommal egyetemi és egy alkalommal országos diákköri konferencián. Már felsőfokú tanulmányai alatt munkát vállalt az Intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattárban, amelynek 2007 óta munkatársa. Emellett részt vett oktatási és kutatási feladatokban is tanszéki mérnökként, később egyetemi tanársegédi, majd tudományos munkatársi állásban. 2010-ben madárgyűrűző vizsgát tett, azóta aktívan részt vesz az Országos Magyar Vadászati Védegylet által életre hívott és koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programban. Tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, valamint a Wetlands International Szalonka és Sárszalonka specialista csoportjának. Doktori értekezésének címe: „Az erdei szalonka (Scolopax rusticola Linnaeus, 1758) megfigyelési és elejtési adatainak vizsgálata Magyarországon 2009-2018 között”. Doktori oklevelét 2020-ban, summa cum laude minősítéssel szerezte meg. 2016-ban az erdők világnapja alkalmából elismerő oklevelet vehetett át a földművelésügyi minisztertől a vadgazdálkodási tájegységi tervezésben végzett munkájáért, emellett teljesítményéért két alkalommal is vehetett át egyetemi elismerést.

 

Állami elismerések

Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából több, a vadgazdálkodási-vadászati ágazatban vagy ahhoz kapcsolódó területen tevékenykedő személy vehetett át állami kitüntetést. Erről bővebben ide kattintva olvashat.

Minden kitüntetettnek ezúton is szívből gratulálunk!

 

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

 

 

Vadászat

Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vadászkamara jelenlegi választási ciklusának stratégiai terveiről is egyeztetett a szervezet elnöksége a márciusi országos tisztújítást követő első ülésén. A tanácskozáson, amelyre a köztestület hatvani székhelyén, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumban került sor május 7-én, egyebek mellett a szervezet különböző projektjeinek finanszírozásáról, a megújult bizottságok és szakbizottságok tagjairól, feladatterveiről és a 2027-es Vadászkürt Európa-bajnokság magyarországi megrendezéséről is döntés született.

Fotó: OMVK

Az ülésen dr. Jámbor László elnök mindenekelőtt köszöntötte az új elnökségi ciklus első ülésén a testület tagjait. Leszögezte, hogy a vadászati érdekképviselet többévtizedes múltra tekint vissza, amely során a vadgazdálkodást, vadászatot és mindenekelőtt a vadászokat szolgáló érdekképviseleti tevékenységet helyezte az előtérbe. Ezt a munkát kívánja folytatni a Vadászkamara, amelynek során szép számmal sorakoztak kézzelfogható eredmények. Ezek közül is kiemelkedik a vadgazdálkodást segítő pályázati rendszer (korábban az Országos Vadgazdálkodási Alap, idéntől a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer) és az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program fenntartása. Ez utóbbihoz kapcsolódó hatalmas eredmény, hogy 2026-ban már minden vármegyében működni fog a programot szolgáló, megfelelő infrastruktúrával rendelkező ifjúsági központ a kamara égisze alatt.

Feladatterv 2026-2030

Az elnök emlékeztetett: a köztestület vezetése minden választás után az egész ciklusra szóló feladattervet határoz meg, így a jelenlegi, 2026-2030-as ciklusra szóló célkitűzéseket a legelsők között tárgyalja a testület. A listában szerepel egyebek mellett

  • az ifjúsági program frissítése, fejlesztése,
  • a hivatásos vadászi szakma jövőképének kialakítása és művelőinek segítése, megbecsültségük erősítése (érintve a szakképzést is),
  • külön figyelmet érdemel a sportvadászképzés újragondolásának előmozdítása,
  • nemkülönben hangsúlyos a vadászetikai előírások – a kamara Etikai Kódexének és Etikai Szabályzatának – aktualizálása,
  • külön pont a feladattervben a vaddal, illetve a vadállománnyal összefüggésben felmerülő társadalmi igények kezelése.

Mindezeken túl az elmúlt években is adott vagy elindított feladatok sem szorulhatnak háttérbe: ilyen a közreműködés az ágazatot érintő jogszabályváltozásokban, az aktív kapcsolattartás a társszervezetekkel, a kényelmi szolgáltatások fejlesztése és az adminisztrációcsökkentés, vagy éppen a szervezet munkáját, eredményeit és a vadgazdálkodás, vadászat jelentőségégét bemutató kommunikációs tevékenység fenntartása.

A feladatterv teljes egészében elérhető ide kattintva.

Az elnökség döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak idei felosztásról és a kapcsolódó, területi szervezetek által benyújtott pályázatok támogatásáról is. Így az ifjúságnevelési programhoz kapcsolódó kezdeményezésekre a központi költségvetésből országosan 166,4 millió forintot fordít az érdekképviselet, a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra 77,2 millió forintot. Országos programokra – köztük a szeptember 5-én, Fejér megyében, a Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétumban rendezendő Országos Vadásznapra, a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyére és a CACT Vizsla Főversenyre – 34,5 millió forintot szán a kamara központja, szakmai kiadványokra – egy átfogó vadászati kinológiai kötetre és egy vadászati kiállításokat és emlékhelyeket bemutató könyvre – 15,5 milliót, kutatási programokra pedig 10 milliót.

A szervezet központja az Alapszabályban meghatározott bizottságokat is működtet. Ezek elnökeit és (néhány Alapszabályban rögzített esetben) tagjait a márciusi Küldöttközgyűlés választotta meg. Azonban a Jogi, a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság tagjairól – az ő felkérésükről – az elnökség hoz döntést. Emellett szakbizottságokat is létrehozhat, illetve – a tagok újbóli felkérését követően – tarthat fenn az országos tisztújítás után. A jelenlegi ciklusban így Fegyverügyi és Vadászlövész, Kinológiai, Oktatási, valamint Természetvédelmi Szakbizottság segítheti az Elnökség munkáját, amely egyúttal a testületek feladat- és költségtervéről is szavazott. Dr. Jámbor László elnök hangsúlyozta: a korábbiaknál komolyabb szerepet szán ezen javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó grémiumoknak a következő években. (A személyi összetételről honlapunkon olvashat.)

Az egyeztetésen döntés született arról is, hogy 2027 őszén hazánk rendezi meg a Vadászkürt Európa-bajnokságot. Erre kétévente kerül sor, és a jövő évi lesz az ötödik. Hazánk szerepvállalását – amelyet tavaly a Vadászati Kulturális Egyesület kezdeményezett – az is indokolttá teszi, hogy a Magyarországot képviselő Vadászkamara Kürtegyüttes eddig háromszor nyerte meg az EB-t. A grandiózus eseményhez, amely mintegy 400 ember részvételével zajlik, a Vadászkamara biztosíthatja a szervezési és infrastrukturális hátteret (a lebonyolítás művészi feladata a külföldi versenyirodára tartozik).

Az „Egyebek” napirendi pont keretében többen jelezték, hogy az idén indult új, az Országos Vadgazdálkodási Alapot váltó, immár vármegyei szinten bonyolított Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerrel kapcsolatban igen pozitívak a visszajelzések a vadászatra jogosultak részéről. Ezzel együtt az első pályázati év zárultával a köztestület területi szervezeteinek okvetlenül egyeztetniük kell a tapasztalataikat, és szükség esetén finomhangolni a rendszert.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Jól teljesítettek a VAV vizsgán a kutyák és vezetőik

A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.

A csapafektetést kora reggel a vadászházhoz közeli erdőben a bírók végezték el, a mesterséges vércsapa kialakítása a VAV-szabályzatban előírtak szerint történt. A csapák egymástól több mint 100 méterre kerültek kialakításra azért, hogy ne befolyásolja a kutyák munkáját a szomszédos vércsapa.

Fotó: OMVK

A versenyzők a regisztráció és adategyeztetés után a vadászház udvarában kaptak eligazítást, majd pedig közösen kimentünk a dabronyi erdőbe, ahol a vizsga zajlott. Először a fegyelmi gyakorlatok következtek: láb mellett követés, elfektetés, viselkedés lövésre. Utána egyesével indultak a kutyák és vezetőik a sorszámuk szerinti vércsapán. Itt jelezni kellett a rálövés helyét, ezt követően indult a vezetékmunka. A vércsapán több helyen, mesterségesen alakítottak ki a bírók sebágyat, melyet a kutyának és vezetőjének jelezni kellett. A vezeték munkát nehezítették a vércsapán alkalmazott ,,törések”, ami azt jelentette, hogy az egyenes vonaltól eltérő szögben folytatódott a vércsapa, ezzel imitálva a sebzett vad viselkedését. A vizsgán több fajta képviseltette magát, volt tacskókopó, szálkásszőrű tacskó és véreb is. Természetesen mindegyik fajta egészen máshogy keresett, míg a tacskók vehemensebben, a tacskókopó és a véreb megfontoltabban végezte a munkáját. Érdekes volt látni mennyire más karakter volt minden kutya. A végeredmény viszont dicséretes volt, hiszen minden kutya megtalálta a ,,lőtt vadat” így felkerült a töret a kutya nyakörvére és a vezető kalapjára egyaránt.

Fotó: OMVK

A vizsga végén a bírók elvégezték a kiértékelést, megtörtént a pontok összesítése, melynek alapján valamennyi kutya eredményes utánkeresés VAV vizsgát tett. Maróti Béla vezetőbíró ismertette az elért pontszámokat és egyesével értékelte a kutyák és vezetőik munkáját. Ahol kellett, kritikát is megfogalmazott, de minden esetben segítő szándékkal, hogy a kutya munkáján a későbbiekben tovább lehessen javítani. Köszönjük a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnak, Pap Gyula elnök úrnak, hogy biztosították a vizsga lebonyolításához a helyszínt. Köszönet Bedő Gábor fővadásznak a szervezésért, Maróti Béla és Varga Sándor VAV bíróknak a munkájáért, köszönet Szentesi Józsefnek a vizsga lebonyolításában vállalt szerepéért.

Forrás: Takács András titkár – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében

Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában. Több új, vaddisznóknál kimutatott ASP-eset után az észak-rajna–vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium elrendelte az I-es és II-es korlátozási zónák kiterjesztését a Siegen-Wittgenstein, Olpe és Hochsauerland járásokban.

Az újonnan azonosított afrikai sertéspestis-esetek miatt kibővítik a korlátozási övezeteket Észak-Rajna–Vesztfáliában. Fotó: Wild und Hund

Az intézkedés előzménye, hogy a május elsejei hosszú hétvégén Netphen-Grissenbach közelében egy elhullott vaddisznót találtak, amelynél pozitív lett az ASP-vizsgálat. A Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium most arról számolt be, hogy csütörtökön (május 7-én) további három elhullott vaddisznót is találtak Grissenbach térségében. Az arnsbergi Westfaleni Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálóhivatal (CVUA) ezeknél a tetemeknél is megerősítette az afrikai sertéspestis jelenlétét.

Intenzív tetemkeresés Siegen-Wittgenstein térségében

A Grissenbach környéki területen jelenleg intenzív keresést folytatnak további elhullott vaddisznók után. A cél az, hogy a járvány további terjedését minél korábban megakadályozzák.

A hatóságok nyomatékosan kérik a kirándulókat, vadászokat és erdőlátogatókat, hogy a megtalált elhullott vaddisznókhoz semmiképpen ne nyúljanak hozzá, hanem haladéktalanul értesítsék az illetékes járási állategészségügyi hivatalt. Az állatok begyűjtését kizárólag speciálisan képzett szakemberek végezhetik.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom