Vadászat
Vadkármegelőzés Konyáron – GALÉRIÁVAL
Hajdú-Bihar megyében, Konyáron járunk a Kék-Kálló Vadásztársaság területén, ahol megközelítőleg 3800 hektáron gazdálkodnak a helyi vadgazdálkodók. Kulcsár Balázst, a társaság elnökét kérdeztük az apróvadas terület ez évi kihívásairól, ahol éves szinten megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak.
Az előző években a környék napraforgó tábláiban komoly gondot okozott a mezei nyúl károsítása, amíg nem voltak bekerítve a mezőgazdasági táblák. Az éppen kicsírázott napraforgó közkedvelt csemegéje számos vadfajnak. A Dél-Alföldön az örvösgalamb, míg náluk a mezei nyúl okozhat problémákat. Az orosz-ukrán háború a hazai vadgazdálkodókat is súlyosan terheli. Ukrajnában, – a szakértők becslései alapján – a szántóföldek 20-30 % vetetlen maradt. Nagyon sok hónap telik el bizonytalanságban, ami az árakat felfelé tolja. Így van ez Magyarországon is. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a világpiacon 400 euró az új búza tonnánkénti előjegyzési ára, a kukoricáé 340 euró, a repcéért 800 eurót adnak.
Ezek az előjegyzési számok komoly fejtörést okoznak, mivel, ha a vadkár keletkezik, azt meg kell térítenie a területileg illetékes vadásztársaságnak.
Elkerülve minden kellemetlenséget, a konyári vadgazdálkodók „előremenekültek”. A területen megközelítőleg 20-30 hektárt művelnek vadföldként, ahol pillangósok mellett, másodvetésben, zabot, somkorót, facéliát, takarmánycirkot, olajretket, repcét, zöldborsót is megtermelnek.
A területükön évről évre megközelítőleg 250 hektár napraforgót is termelnek a helyi gazdák. Törekedve a legjobb kapcsolatra, folyamatos a kommunikáció a termelőkkel. Az idény elején mindenkivel egyeztetnek. A békés egymás mellett élés a közös cél. Bár ez sok esetben igen nehéz, de mindent megtesznek azért, hogy mindenki megelégedett legyen az adott körülményekkel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi vadgazdák saját költségükön biztosítják a napraforgó táblák bekerítését, együttműködve a termelőkkel. Békés megyei dinnyésektől vettek át egy jó megoldást. Körbála hálóját húzzák ki, amit műanyagoszlopokhoz rögzítenek. Emellett két sor villanypásztor üzemel, melyhez napelemes adaptert biztosítanak, amihez szükséges egy akkumulátor is. A termelőket kérik meg arra, hogy az akkumulátor megvásárlásában segítsenek, ami az ő tulajdonukba marad a vadkár időszakának végeztével. A kerítés kihúzásakor napszámosokat fogadnak, illetve több esetben a termelők is bekapcsolódnak a munkába. A hálót le kell földelni a szélein. Az esetek többségében munka ezen részét a növénytermesztők végzik el. Azért, hogy minden teljesen világos és egyértelmű legyen, szerződést is kötnek egymással. Itt lépésről-lépésre minden feltételt ügyvéd közreműködésével rögzítenek: kinek, mi a feladata és a kötelessége. A villanypásztor használatához használati utasítást is biztosítanak, hogy a kezelése bárki számára egyértelmű legyen. Mivel külterületen a magántulajdon több esetben sérülékeny, megbeszélik azt is előre, hogy ki, mikor ellenőrzi a kerítést és az eszközöket. A páros, páratlan hetek egyértelmű feladatokat biztosítanak addig, amíg a napforgó ki nem nő a vad szájából…
A kerítés körüli gyomírtást a gazdák végzik el – a sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. Ha be van kerítve a tábla, akkor a mezei nyúl kártétele azonnal kizárható. Problémát okozhat még az örvös galamb, illetve a hegyesfarú barkó is, ami előszeretettel rágja a csíranövényt, de ez utóbbi már nem vadgazdálkodási kérdés, hanem növényvédelmi.
Annak ellenére, hogy ez komoly költségbe kerül, és nagy munkaszervezést kíván, a kerítés megépítése a legracionálisabb választások egyike. Abban az esetben, ha nincs kerítés, előbb-utóbb elmérgesedhetne a helyzet a termelőkkel. Ez egy nagyon hosszú és költséges folyamat. A mostani gazdasági körülmények mellett, ilyen várható terményárakkal, egy társaság végét is jelentheti egy hatalmas összegű vadkár-kompenzáció. Vadkár esetében, ha jogi útra terelődik a konfliktus, Kónyáron tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek a megelőzésért. Minden levelet tértivevényesen küldnek meg a partnereknek, amivel nyomon követhető a kommunikációjuk is.
A kerítés részei azonban a jövőben is felhasználhatóak. Viszont, a napszámosok bére és az eszközök tárolási költsége a konyári vadgazdálkodókat terheli. Ez anyagilag sokkal jobb megoldás, mint egy hosszú elhúzódó vita, sok külső szereplő bevonásával, akiket mind meg kell fizetni. Ha helyeznek ki kerítést, akkor a mezei nyúl által okozott kár megelőzhető.
A konyári megoldással, kiszámíthatóvá válik a tenyészév. Hajdú-Bihar megyében a Kék-Kálló Vadásztársaság vadkár megelőzésben úttörőnek számít. Kulcsár Balázs szerint, szemléletváltozásra van szükség. A mostani körülmények mellett a mezőgazdasági vadkár számos társaságot a szakadék szélére sodorhat, de nem szabad apróvadas területeken a mezei nyulat káros vadfajnak tekinteni. A nyúllal gazdálkodni kell, folyamatos ragadozógyérítés mellett lehet csak stabil az állománya. A termelők részéről sem szabad a vadgazdálkodókat kikiáltani bűnösnek. A kommunikációnak és az együttműködésre való törekvésnek kellene előtérbe kerülnie hazánkban – mondta lapunknak a szakember.
A vadgazdálkodók vállát számos felelősség terheli, de a növénytermesztők is sokat tehetnek a vadállomány védelme érdekében. A tavaszi kaszálások során számos apróvad, és őzgida is áldozatul eshet a kaszáknak. A szakmai szervezetek intézményi háttértudása sokat segíthetne a gazdálkodó egységek, szervezetek közötti kommunikációban és együttműködésben. Emellett azt is látni kell, hogy az aranysakál mellett, idő kérdése a nyestkutya megjelenése is, ami a skandináv példákat tekintve , várhatóan igen komoly problémák okozhat a következő években, évtizedekben – zárta beszámolóját Kulcsár Balázs, a Hajdú-Bihar megyei Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Kulcsár Balázs, a Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31