Hajdú-Bihar megyében, Konyáron járunk a Kék-Kálló Vadásztársaság területén, ahol megközelítőleg 3800 hektáron gazdálkodnak a helyi vadgazdálkodók. Kulcsár Balázst, a társaság elnökét kérdeztük az apróvadas terület ez évi kihívásairól, ahol éves szinten megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak.

A mezei nyúl kártételét megelőzik Konyáron. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)

Az előző években a környék napraforgó tábláiban komoly gondot okozott a mezei nyúl károsítása, amíg nem voltak bekerítve a mezőgazdasági táblák. Az éppen kicsírázott napraforgó közkedvelt csemegéje számos vadfajnak. A Dél-Alföldön az örvösgalamb, míg náluk a mezei nyúl okozhat problémákat. Az orosz-ukrán háború a hazai vadgazdálkodókat is súlyosan terheli. Ukrajnában, – a szakértők becslései alapján – a szántóföldek 20-30 % vetetlen maradt. Nagyon sok hónap telik el bizonytalanságban, ami az árakat felfelé tolja. Így van ez Magyarországon is. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a világpiacon 400 euró az új búza tonnánkénti előjegyzési ára, a kukoricáé 340 euró, a repcéért 800 eurót adnak.

Ezek az előjegyzési számok komoly fejtörést okoznak, mivel, ha a vadkár keletkezik, azt meg kell térítenie a területileg illetékes vadásztársaságnak.

Elkerülve minden kellemetlenséget, a konyári vadgazdálkodók „előremenekültek”. A területen megközelítőleg 20-30 hektárt művelnek vadföldként, ahol pillangósok mellett, másodvetésben, zabot, somkorót, facéliát, takarmánycirkot, olajretket, repcét, zöldborsót is megtermelnek.

A területükön évről évre megközelítőleg 250 hektár napraforgót is termelnek a helyi gazdák. Törekedve a legjobb kapcsolatra, folyamatos a kommunikáció a termelőkkel. Az idény elején mindenkivel egyeztetnek. A békés egymás mellett élés a közös cél. Bár ez sok esetben igen nehéz, de mindent megtesznek azért, hogy mindenki megelégedett legyen az adott körülményekkel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi vadgazdák saját költségükön biztosítják a napraforgó táblák bekerítését, együttműködve a termelőkkel. Békés megyei dinnyésektől vettek át egy jó megoldást. Körbála hálóját húzzák ki, amit műanyagoszlopokhoz rögzítenek. Emellett két sor villanypásztor üzemel, melyhez napelemes adaptert biztosítanak, amihez szükséges egy akkumulátor is. A termelőket kérik meg arra, hogy az akkumulátor megvásárlásában segítsenek, ami az ő tulajdonukba marad a vadkár időszakának végeztével. A kerítés kihúzásakor napszámosokat fogadnak, illetve több esetben a termelők is bekapcsolódnak a munkába. A hálót le kell földelni a szélein. Az esetek többségében munka ezen részét a növénytermesztők végzik el. Azért, hogy minden teljesen világos és egyértelmű legyen, szerződést is kötnek egymással. Itt lépésről-lépésre minden feltételt ügyvéd közreműködésével rögzítenek: kinek, mi a feladata és a kötelessége. A villanypásztor használatához használati utasítást is biztosítanak, hogy a kezelése bárki számára egyértelmű legyen. Mivel külterületen a magántulajdon több esetben sérülékeny, megbeszélik azt is előre, hogy ki, mikor ellenőrzi a kerítést és az eszközöket. A páros, páratlan hetek egyértelmű feladatokat biztosítanak addig, amíg a napforgó ki nem nő a vad szájából…

A kerítés körüli gyomírtást a gazdák végzik el – a sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. Ha be van kerítve a tábla, akkor a mezei nyúl kártétele azonnal kizárható. Problémát okozhat még az örvös galamb, illetve a hegyesfarú barkó is, ami előszeretettel rágja a csíranövényt, de ez utóbbi már nem vadgazdálkodási kérdés, hanem növényvédelmi.

A sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)

Annak ellenére, hogy ez komoly költségbe kerül, és nagy munkaszervezést kíván, a kerítés megépítése a legracionálisabb választások egyike. Abban az esetben, ha nincs kerítés, előbb-utóbb elmérgesedhetne a helyzet a termelőkkel. Ez egy nagyon hosszú és költséges folyamat. A mostani gazdasági körülmények mellett, ilyen várható terményárakkal, egy társaság végét is jelentheti egy hatalmas összegű vadkár-kompenzáció. Vadkár esetében, ha jogi útra terelődik a konfliktus, Kónyáron tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek a megelőzésért. Minden levelet tértivevényesen küldnek meg a partnereknek, amivel nyomon követhető a kommunikációjuk is.

A kerítés részei azonban a jövőben is felhasználhatóak. Viszont, a napszámosok bére és az eszközök tárolási költsége a konyári vadgazdálkodókat terheli.  Ez anyagilag sokkal jobb megoldás, mint egy hosszú elhúzódó vita, sok külső szereplő bevonásával, akiket mind meg kell fizetni. Ha helyeznek ki kerítést, akkor a mezei nyúl által okozott kár megelőzhető.

A konyári megoldással, kiszámíthatóvá válik a tenyészév. Hajdú-Bihar megyében a Kék-Kálló Vadásztársaság vadkár megelőzésben úttörőnek számít. Kulcsár Balázs szerint, szemléletváltozásra van szükség. A mostani körülmények mellett a mezőgazdasági vadkár számos társaságot a szakadék szélére sodorhat, de nem szabad apróvadas területeken a mezei nyulat káros vadfajnak tekinteni. A nyúllal gazdálkodni kell, folyamatos ragadozógyérítés mellett lehet csak stabil az állománya. A termelők részéről sem szabad a vadgazdálkodókat kikiáltani bűnösnek. A kommunikációnak és az együttműködésre való törekvésnek kellene előtérbe kerülnie hazánkban – mondta lapunknak a szakember.

A vadgazdálkodók vállát számos felelősség terheli, de a növénytermesztők is sokat tehetnek a vadállomány védelme érdekében. A tavaszi kaszálások során számos apróvad, és őzgida is áldozatul eshet a kaszáknak. A szakmai szervezetek intézményi háttértudása sokat segíthetne a gazdálkodó egységek, szervezetek közötti kommunikációban és együttműködésben. Emellett azt is látni kell, hogy az aranysakál mellett, idő kérdése a nyestkutya megjelenése is, ami a skandináv példákat tekintve , várhatóan igen komoly problémák okozhat a következő években, évtizedekben – zárta beszámolóját Kulcsár Balázs, a Hajdú-Bihar megyei Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Kulcsár Balázs, a Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu