Vadászat
Szürke farkast hoztak terítékre Kelet-Szerbiában
2022. szeptember 22-én, Boris Zivkovic egyéni vadászatra indult a Zvezdani Fácán vadásztársaság területén. Az egyik kedvenc magaslesére szeretett volna felülni, napok óta úton volt és lesről, lesre járt: hiszen farkas járta a revírjüket. A Kelet-Szerbiában fekvő település, a román – bulgár határhoz viszonylag közel helyezkedik el. A szürke farkas állománya itt ugyan nem jelentős, de időnként váltóvadként fel-felbukkan, majd kis idő múlva el is tűnik.

Kelet-Szerbia, közel a román-bulgár határhoz. (Fotó: Boris Zivkovic – Agro Jager News)
Nem tudja senki, hogy merről jönnek és merre tartanak. Ezt a jelenséget sokszor megfigyelték már Szerbiában. Egy-egy vadban bővelkedő társaság területére azonban, kifejezetten a téli hónapokban, a farkasok elhúzódnak, és ilyenkor veszélybe kerülnek a pásztorok szabadtartású nyájai is. Az éhség miatt jóval mozgékonyabbak, fürgék, egészen magas kerítéseket is képesek átugrani. A szerbiai vadászok úgy tartják, hogy az igazán méretes, kapitális példányok Romániából és Bulgáriából húzódnak fel Szerbiáig.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Boris vadkamerái szeptemberben egy nagytestű szürke farkast fényképeztek. Az elmúlt 10 napban, amikor csak tehette, folyamatosan a területen volt és leste a farkast. “Aki nem elég türelmes, bele se fogjon a farkas vadászatába” – mesélte az Agro Jagernek Boris. Szerbia egyes vidékein, a farkasokat a téli hónapokban célzottan etetik, mert tetemes károkat okoznak mind a házi, mind pedig a vadon élő állatok között. Aki valaha látott farkasokat vérengzeni, sohasem felejti el. Sokszor nem elég a préda, továbbbi állatokat is leölnek. A falka szabályszerűen pusztít. Zvezdan vadászterülete azonban nehezen járható, ahhoz, hogy egyáltalán találkozzanak, óriási szerencse is kell. Nehezítette a helyzetet, hogy szórók ezen a vadászterületen nincsenek.

A fényképen látható szürke farkast Boris Zivkovic hozta terítékre. (Fotó: Boris Zivkovic – Agro Jager News)
A tizedik napon, úgy öt óra előtt nem sokkal ért ki a magasleséhez. Az előtte nyújtózkodó erdő és a rét csendes volt, de bízott abban, hogy most szerencsével járhat. Boris 33 éves és eddig csak egyszer találkozott szürke farkassal. Miután megszerezte a vadászvizsgáját 18 évesen kiment cserkelni és tőle alig 15 méterre váltott át egy szürke farkas. Megdöbbentő élmény volt, amitől annyira meglepődött, hogy élete első vadászatán a lövést el is hibázta – mesélte őszintén lapuknak a szerbiai vadász. A mai napig nem érti, hogyan kerülhettek egymáshoz ilyen közel, és miért nem vette észre „időben” a szürke farkas.
Azonban most másképp alakultak a körülmények. A magaslesen ülve, tőle balról, mozgásra lett figyelmes és megjelent egy nagytestű farkas! A farkas éppen előtte haladt át az erdő irányába. Boris a 8×57-es kaliberű fegyverével megcélozta a kan szürke farkast. A jól hallható becsapódást követően és a 12,7 grammos lövedék, miatt azonnal tűzben rogyott. A lesen még várt néhány percig, nem ment azonnal a nagyragadozóhoz. Persze nehezen múltak a percek, emlékezett vissza lapunknak.
A kutyafélék családjába tartozó ragadozó viselkedését a helyi vadászok jól ismerik. Jobb az óvatosság, főleg az utánkereséseknél, ahol csak a legbátrabb, legtapasztaltabb vadászok mernek a sebzett vad után kutatni. Miután meggyőződött arról, hogy a farkas nem mozdul,lemászott és birtokba vette élete első szürke farkasát, melynek teljes hossza elérte a két métert! A súlya úgy 50 kilogramm volt. Az elmúlt 10 évben Zvazdánban nem ejtettek el szürke farkast, de most megtört a jég – összegezte élményeit a szerencsés szerbiai vadász.
Szürke farkasra szeretne vadászni? Itt jelentkezzen: Ivica Radulović, president. TEL: +38162449933

Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Boris Zivkovic
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






