Vadászat
Kotorékebek, trófeák, íjak – minden, ami vadászat
Íjászat, solymászbemutató, vadászkutyák – az I. Hatvani Vadászati Nyílt Napon számos programmal várták az érdeklődőket. Előadások és Hubertus mise is volt, emellett felavatták a műkotorékpályát.
A mai napon kiköltözött a vadászati múzeum a Grassalkovich-kastély udvarára, agancsok, trófeák díszítették a szökőkút környékét. Az I. Hatvani Vadászati Nyílt Napon a résztvevők megismerkedhettek a vadászattal, valamint a vadgazdálkodással is. Horváth Richárd polgármester a megnyitón kiemelte a vadászati múzeum fontosságát, melynek létrehozásával Hatvan jelképét, a kastélyt töltötték meg tartalommal. Ehhez az eredményhez gratulált Dr. Jung László, az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója is. Véleménye szerint egy ilyen impozáns épületet, ilyen jelentős tárlatokkal megtölteni már önmagában becsülendő. Éppen ezért is vállalt a társaságuk nagy szerepet a hatvani vadászati múzeum nyílt napjának lebonyolításában.
A vadászat kedvelőit szakmai előadásokra invitálták a kastély dísztermébe, ahol egyebek mellett szó esett a Hatvanban kialakított állatparkról, valamint a vadgazdálkodás helyzetéről is. Mindeközben a kastély kertjében is zajlottak a programok. A kézműves vásáron különféle terméket lehetett vásárolni az aszalt gyümölcsöktől kezdve, a szappanokon át, egészen a csontból készült ékszerekig. Emellett az erdészeti bemutató is számos érdekességgel szolgált, egyebek mellett vadászebeket is bemutattak. Az öt esztendős Szimat gazdája azt mondja, öntörvényű kutyája van, mindig azt csinálja, amit ő akar – Gyakorlatilag nem lehet vele bírni, ha egyszer nekiiramodik, nem lehet megállítani. Viszont nagyon jó a szaglása, éppen ezért is találja meg hamar a vaddisznó nyomát – mesélte Viktor Róbert.
Az íjászati bemutató keretében szemléltették a vadászatot, megmutatták, hogy lehet elrejtőzni a vad elől. A szakembereknek még télre is külön ruházatuk van, amelynek segítségével könnyen beleolvadnak a hóval borított tájba. A solymászbemutatón pedig bepillantást nyerhettek a jelenlévők, hogy miként ejti el zsákmányát a sólyom, ezúttal az áldozat egy műnyúl volt, akit pillanatok alatt ért utol a ragadozó madár.
Az I. Hatvani Vadászati Nyílt Nap keretében avatták fel az újonnan épített műkotorékpályát is, melyben a rókák és kotorékebek találkozását mutatták meg a közönségnek. A földalatti lyukban ráccsal választották szét az állatokat, így azok nem bánthatták egymást. A kutyáknak mindössze pár másodperc elég volt ahhoz, hogy rátaláljanak a vörös bundájú ragadozókra. A lyukban történteket a beszerelt kamerák felvételein követhették a jelenlévők.
A kisebbeket gyerekfoglalkoztató várta, a játék és arcfestés közben a vadászgörény bemutatót is megtekinthette a fiatalabb korosztály. Aki pedig a sok program között megéhezett, vadételeket kóstolhatott. A szakács, Zám István elmondta, hogy már negyven éve készít vadételeket, amelyeknek mindig különleges ízük van. – Két bográcsban főztünk a mai napon, az egyikben szarvasborjú, a másikban pedig vaddisznópörköltöt készítettünk vargányagombával. Ezeknek az ételeknek maga a vad adja meg a különlegességét, kevés zsír van rajtuk, így nagyon egészségesek – mondta.
A vadászati nyílt napon Bokros Levente atya celebrálta a Hubertus misét, melyen a zenét a Vadászkamara Kürtegyüttes szolgáltatta.
A nyílt nap alkalmából a vadászati múzeumot is ingyenesen nézhették meg a látogatók, így sokan látogattak el az első alkalommal megtartott vadászati rendezvényre. – Az unokám miatt jöttünk el a nyílt napra, hiszen ő nagy kutyabarát, és nagyon szerette volna megnézni a vadászkutyákat – mesélte Csitári Tiborné. Gonda Józsefné két unokájával ment ki a nyílt napra. – Még sem a gyerekek, sem én nem voltunk a múzeumban, így nagyon örültünk a lehetőségnek, hogy a nyílt napon ingyenesen látogathatók a tárlatok, emellett a gyerekeknek nagyon jó kikapcsolódás ez a program – mondta.
A nyílt napon Valaszkai Erzsébet festménykiállítását is megnézhették az érdeklődők. A művész munkáit gyakran állítják ki erdészeti, vadászati rendezvényeken, hiszen műveiben a természet szeretete köszön vissza.
hatvanonline.hu
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség pénzbüntetést indítványozott a tavaly történt vadászbaleset ügyében.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki egy vadászaton gondatlanul járt el a fegyver használata során – számolt be róla szerdán a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a vádlott és a sértett külföldi állampolgárok, barátok, rendszeresen járnak Magyarországra vadászni. Meghívás alapján 2024. december 16-án Sáp település külterületén apróvad vadászaton vettek részt, a délutáni órákban történt meg a baj.

A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook oldala
Mindketten rendelkeztek engedéllyel a vadászaton való részvételhez és engedéllyel tartották a félautomata sörétes lőfegyverüket.
Mezei nyúlra lőtt a vadász, de részben embert talált
A vadászaton résztvevő személyek a fenti napon 14 óra körüli időben indultak el úgy, hogy valamennyien egy vonalban haladtak. A vadászterületen fák nem voltak, csak térdig érő füves aljnövényzet. 15 óra körüli időben a vádlott közelében előugrott egy mezei nyúl és feléjük futott, ekkor a vádlott lövést adott le a nyúlra célozva, azonban nem járt el kellő gondossággal annak során.
A lőfegyverből kilőtt sörétek részben a sértettet is eltalálták, aki a kezén, az alkarján, a combján, a mellkasán és a hasán 8 napon túl gyógyuló lőtt sérüléseket szenvedett.
A sértett egészségügyi ellátása során a testéből a lövedékeket eltávolították. A vádlott magatartásával megszegte a vadászlőfegyver használatára vonatkozó előírásokat, amelynek következtében a sértettnek sérülései keletkeztek. Az ügyben a nyomozást a Püspökladányi Rendőrkapitányság folytatta le.
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Püspökladányi Járásbíróságra. A büntetővégzés meghozatalát célzó vádiratban indítványozta, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: HAON
Fotó: Országos Mentőszolgálat



You must be logged in to post a comment Login