Vadászat
Erdészeti és vadászati szervezetekkel kötött szövetséget Fazekas Sándor
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 26 stratégiai partnerségi megállapodást adott át többek között a kertészet, a vetőmag, a méhészet, a növényvédelem, az állatgyógyászat, a hús- és élelmiszeripar, az édességipar, a haltermelés, a vadászat, az erdészet, a gabona-feldolgozás, a takarmánygyártás, valamint a fiatal gazdák érdekképviseletének területén működő civil, illetve szakmaközi szervezet képviselői számára.
A miniszter elmondta, a szaktárca az új kormányzati ciklusban is folytatni kívánja azt a közös munkát, amelyet még 2012-ben indított el. Ezt a törekvést szolgálja az is, hogy a tárca eddig 28 szervezettel kötött ilyen jellegű megállapodást, amelyek között 3 szervezet (Magyar Solymász Egyesület, Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete, Pro Silva Hungaria Egyesület) újonnan csatlakozott az Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnereihez.
Ezek az egyezmények minden eddiginél szorosabb együttműködéseket tesznek lehetővé az ágazatokat érintő jogszabályok előkészítésében, az átfogó programok és stratégiai dokumentumok megalkotásában. A hatékony együttműködés alapja a partnerek valamint a minisztérium közötti kölcsönös információcsere, a rendszeres egyeztetések és konzultációk.
A stratégiai partnerek az agrárium, az élelmiszeripar súlyponti ágazatait képviselik, valamint komoly szerepet vállalnak a magyar vidék és a nemzet értékeinek megőrzésében is.
A szaktárca agrárpolitikájában központi helyet foglalnak el azok a fejlesztések, amelyek új munkahelyeket hoznak létre és egyre több családnak biztosítanak tisztes megélhetést. A hatékonyan működő társadalmi szervezetek a vidék és az ország gazdaságának fontos mozgatórugói. Ennek jegyében születtek a stratégiai partnerségi megállapodások, amelyek a civil szervezetek által őrzött értékeket közvetlenül be tudják kapacsolni a jogalkotás folyamatába.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy minden lehetséges eszközzel segíteni fogja stratégiai partnereit annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetek szellemi tőkéje erősítse a vidék és az ország gazdaságát.
A 26 társadalmi szervezet az alábbi:
– Baromfi Termék Tanács és Szakmai Szervezet
– Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ)
– Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA)
– Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB)
– Ipartestületek Országos Szövetsége
– Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ)
– Magyar Akvakultúra Szövetség
– Magyar Állatorvosi Kamra
– Magyar Állattenyésztők Szövetsége
– Magyar Díszkertészek Szövetsége
– Magyar Édességgyártók Szövetsége
– Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetsége
– Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége
– Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége
– Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
– Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ)
– Magyar Solymász Egyesület
– Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete
– Országos Erdészeti Egyesület
– Országos Magyar Méhészeti Egyesület
– Országos Magyar Vadászati Védegylet
– Országos Magyar Vadászkamara
– Pro Silva Hungaria Egyesület
– Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
– Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
– Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
(FM Sajtóiroda)
erdo-mezo.hu
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


You must be logged in to post a comment Login