Vadászat
Kiváló vadállományunk Európa minden részéről vonzza a vendégvadászokat
Jelentős összeggel járulnak hozzá a világszínvonalú magyar vadgazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez a külföldről érkezett vendégvadászok. A földművelésügyi tárca adatai szerint az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint folyt be a bérvadásztatásból, s akkor még nem beszéltünk a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételekről. Mindemellett a hazai vadhús leglelkesebb felvevőpiacai is változatlanul külföldön vannak.
Lapunk hasábjain számtalanszor körbejártuk már a vadászat különböző aspektusait: írtunk róla mint a felelős környezetgazdálkodás egyik formájáról és mint a múlt hagyományaiból táplálkozó, természethez kötött életformáról. Kétségtelen azonban, hogy van üzleti oldala is, amely egyébként nem válik el élesen az előbbiektől, viszont kevesebb szó esik róla, és a laikusok gyakran „pénzért árult öldöklésként” fogják fel.
A valóság természetesen nagyon távol esik ettől a tévképzettől, hiszen a bérvadászok sem lődözhetnek vaktában – az egyes területek vadeltartó képességének, az állomány fenntarthatóságának figyelembevételével megállapított hatósági kvóták alól nincs kibúvó. A fizető vendégek pedig nemcsak a vadászatra jogosultak, hanem az egész ország vagyonát gyarapítják, és messzire viszik hazánk hírét, amivel jelentős szerepet vállalnak a magyarokról kialakult kép formálásában.
A Földművelésügyi Minisztériumtól tudjuk, hogy az utóbbi időben meglehetősen stabil a külföldi vendégvadászok száma. Évről évre nagyjából huszonötezren érkeznek, tehát körülbelül esztergomnyi embert vonz a magyar táj szépsége és a hazai vad minősége. A tárca kimutatásai szerint – ahogy arra fentebb utaltunk – a hazánkba érkező vendégvadászok közvetlen árbevételeket generálnak a vadgazdálkodási ágazatnak. Idesorolható a bérvadásztatás díja, amely az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint volt.
Ennél azonban jóval többet költenek a külföldiek, hiszen a vad listaára mellett a szállásért, a különböző szolgáltatásokért, étkezésért egyaránt fizetnek. A minisztérium arra is rámutatott, hogy a bevételeket tovább növeli, ha a fizető vendég többedmagával érkezik hazánkba. És ez mostanában szokássá vált. A jogosultaktól érkező visszajelzések alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a külföldi vadászok a családjukat is magukkal hozzák, s amíg ők az erdőt járják, az asszony és a gyerekek a környező települések felfedezésére indulnak. Ott megtekintik a helyi nevezetességeket, a kézművesvásárokat, a piacokat, és minden elköltött forinttal kicsit hozzájárulnak a vidék fejlődéséhez.
A külföldről érkező vadászok tehát kifejezetten jótékonyan hatnak a turizmus-vendéglátás ágazatra. A szaktárca szerint a luxusturizmus tekintetében a fajlagosan legtöbb befolyó bevételt a vadászattal összefüggésbe hozható szolgáltatások hozták. Itt érdemes megjegyezni, hogy a télen Magyarországra járó vadászvendégek és a nyáron turistaként érkező pihenni vágyók között jelentősebb személyi átfedés nincsen, azaz a vadászok ritkán térnek vissza csak azért, hogy a Balaton partján süttessék a hasukat, ennek ellenére kétségtelenül szerepük van abban, hogy hazánk mint potenciális úti cél felkerüljön nem vadászó honfitársaik térképére.
A vadásztársaságok között természetesen nagy a verseny a vendégekért, ami meglátszik a szolgáltatásaik színvonalán. Talán ennek is köszönhető, hogy sok olyan külföldi puskaforgató van, aki több évtizede évről évre visszatér, s az otthon elmesélt pozitív élményei másokat is arra ösztönöznek, hogy Magyarországra látogassanak.
A külföldi vadászvendégek derékhada hagyományosan a német nyelvterületről érkezik, de szép számmal jönnek látogatók a skandináv és a mediterrán országokból. Németországon, Ausztrián és Svájcon kívül tehát vannak svéd, norvég, dán, illetve olasz, spanyol, portugál vendégek, valamint egyre többen érkeznek a Balkánról: Horvátországból, Bulgáriából, Görög- és Törökországból, és néha Máltáról, Ciprusról is.
A Földművelésügyi Minisztériumnál elmondták, különbség tapasztalható vadászati szokások és igények tekintetében az eltérő területről, kultúrkörből érkezők között. A német ajkúaknak a magyar kínálat teljes vertikuma vonzó. A skandináv területről jövő vendégek inkább egy-egy, hazájukban nehezebben hozzáférhető, jó trófeás vad miatt jönnek. A mediterrán vendégek a nagyterítékű apróvadvadászatra vevők. Kiemelendő még az orosz és ukrán, valamint az arab vendégkör, amelynek tagjai a bérvadásztatás szempontjából kifejezetten hálásak. Az orosz és ukrán vadászok tulajdonképpen minden lehetőségre nyitottak, legyen szó társas apróvad- vagy egyéni nagyvadvadászatról.
nak.hu
Vadászfegyvert és pénzt lopott egy 35 éves gyanúsított. A szentendrei rendőrök elfogták. A gyanú szerint február 7-én hajnalban F. Roland befeszítette egy pomázi ház elektromos kapuját. Lopási szándékkal ment be az udvarra, azonban a mozgásérzékelős lámpák felkapcsoltak, ezért eliszkolt a helyszínről.

Fotó: Rendőrség
Két nappal később négy autót tört fel. Hármat egy hotel parkolójában, amikből iratokat és egy táskát vitt el. A negyedik kocsi egy pomázi ház előtt állt. Betörte az ablakát, és ellopta a benne lévő vadászfegyvert. De ez nem volt elég, betört a városban egy családi házba is, ahonnan bőrtáskát, okiratokat és céges papírokat vitt el. A táskában több mint 4 millió forint volt.
A bejelentés után a rendőrök azonnal tanúkat hallgattak ki, adatokat gyűjtöttek és elemeztek. Ennek köszönhetően február 11-én délelőtt már kattant is a bilincs a tolvaj kezén. Előállították és őrizetbe vétele mellett hallgatták ki a lopások, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt. Kezdeményezték a letartóztatását, amit a bíróság elrendelt.
A nyomozók az elvitt iratok és tárgyak maradványait elégetve találták meg Pomázon.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Egy vadász tett bejelentést a rendőrségre, hogy február 7-én a beleznai erdőben talált egy hurkot, benne egy elejtett szarvasborjúval, amit ismeretlenek tettek ki. Ezért az erdészet vadkamerát szerelt fel, hogy lebuktassa a rabsicokat. Nem kellett sokat várni, egy óra múlva már meg is jelent a felvételen az orvvadász.

Fotó: Rendőrség
A rendőrök aznap este el is fogták a 60 éves helyi férfit, és kihallgatták. Kutatást tartottak a lakásán, ahol a hurok készítéséhez szükséges sodronykötéldarabokat foglaltak le.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Bulgária – Stefan Sotirov farkasra indult
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Melegedett az idő, elbújt a hold és leereszkedett a köd: eljött az ideje a farkasvadászatnak. Napnyugtától napkeltéig figyeltem az éjszakát és egy életre szóló élménnyel gazdagodtam, amikor megláttam a sötétben a farkast – tájékoztatta Stefan Sotirov az Agro Jager Newst Bulgáriából.

Stefan Sotirov bulgáriai farkasa. Fotó: Stefan Sotirov
Itt-ott köd áradt szét, majd enyhe délnyugati szél terelte arrébb, mint egy nyájat a juhász és a farkas lassan, mintha a semmiből bukkant volna elő. Pontosan hajnali három óra volt. Rendkívül óvatosan érkezett, megállt néhány másodpercre és hallgatózott.
Amikor megláttam, úgy döntöttem – részben kíváncsiságból -, hogy adok neki egy esélyt, hogy elérje a les előtti tetemet, de sajnos valami miatt mégis elugrott. Ellenkező irányba rohant és körülbelül 160 méterrel arébb megállt és megfordult. Nem haboztam és elsütöttem a puskámat.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A farkast eltaláltam és a lövésre egy másik, kisebb farkast pillantottam meg, ami elugrott. Érdekes helyzet volt, mert addig nem láttam és ugyan szaladt, de később egy dűlő útra leült és abba az irányba nézett, amerre az első farkas elesett.
Néhány percig ült, azután keservesen üvölteni kezdett. Úgy másfél óráig tartott. A köd pedig, a déli széltől elűzve hol szétterült, hol feloszlott.
Ültem a lesen. A dermesztő üvöltés a végső búcsú lehetett, de nem lőttem újra. Hallgattam az éjszakát. Tudtam, hogy erősen kötődnek egymáshoz.
Lőhettem volna, hogy elűzzem vagy elejtsem, mert azok a pillanatok, a farkasüvöltés vérfagyasztó volt. Elkezdett hatni a pszichémre és a gondolataimra. Egyedül lenni a semmi közepén fáradtan, de hagytam, hogy befejezze – valami felébresztette bennem az érzést, hogy tartozom neki ezzel a gesztussal.

Hatalmas farkasával Stefan Sotirov. Fotó: Stefan Sotirov
És így másfél óra telt el, mire a kisebb farkas elindult lefelé a lejtőn, ahol egyszer csak eltűnt a szemem elől. A köd tovább terjeszkedett és majdcsak a első napsugarak hajtották szét. Lemásztam a lesről és birtokba vettem a farkasomat. Sohasem felejtem el azt az éjszakát.
Stefan Sotirov, Bulgária
You must be logged in to post a comment Login