Vadászat
Kiváló vadállományunk Európa minden részéről vonzza a vendégvadászokat
Jelentős összeggel járulnak hozzá a világszínvonalú magyar vadgazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez a külföldről érkezett vendégvadászok. A földművelésügyi tárca adatai szerint az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint folyt be a bérvadásztatásból, s akkor még nem beszéltünk a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételekről. Mindemellett a hazai vadhús leglelkesebb felvevőpiacai is változatlanul külföldön vannak.
Lapunk hasábjain számtalanszor körbejártuk már a vadászat különböző aspektusait: írtunk róla mint a felelős környezetgazdálkodás egyik formájáról és mint a múlt hagyományaiból táplálkozó, természethez kötött életformáról. Kétségtelen azonban, hogy van üzleti oldala is, amely egyébként nem válik el élesen az előbbiektől, viszont kevesebb szó esik róla, és a laikusok gyakran „pénzért árult öldöklésként” fogják fel.
A valóság természetesen nagyon távol esik ettől a tévképzettől, hiszen a bérvadászok sem lődözhetnek vaktában – az egyes területek vadeltartó képességének, az állomány fenntarthatóságának figyelembevételével megállapított hatósági kvóták alól nincs kibúvó. A fizető vendégek pedig nemcsak a vadászatra jogosultak, hanem az egész ország vagyonát gyarapítják, és messzire viszik hazánk hírét, amivel jelentős szerepet vállalnak a magyarokról kialakult kép formálásában.
A Földművelésügyi Minisztériumtól tudjuk, hogy az utóbbi időben meglehetősen stabil a külföldi vendégvadászok száma. Évről évre nagyjából huszonötezren érkeznek, tehát körülbelül esztergomnyi embert vonz a magyar táj szépsége és a hazai vad minősége. A tárca kimutatásai szerint – ahogy arra fentebb utaltunk – a hazánkba érkező vendégvadászok közvetlen árbevételeket generálnak a vadgazdálkodási ágazatnak. Idesorolható a bérvadásztatás díja, amely az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint volt.
Ennél azonban jóval többet költenek a külföldiek, hiszen a vad listaára mellett a szállásért, a különböző szolgáltatásokért, étkezésért egyaránt fizetnek. A minisztérium arra is rámutatott, hogy a bevételeket tovább növeli, ha a fizető vendég többedmagával érkezik hazánkba. És ez mostanában szokássá vált. A jogosultaktól érkező visszajelzések alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a külföldi vadászok a családjukat is magukkal hozzák, s amíg ők az erdőt járják, az asszony és a gyerekek a környező települések felfedezésére indulnak. Ott megtekintik a helyi nevezetességeket, a kézművesvásárokat, a piacokat, és minden elköltött forinttal kicsit hozzájárulnak a vidék fejlődéséhez.
A külföldről érkező vadászok tehát kifejezetten jótékonyan hatnak a turizmus-vendéglátás ágazatra. A szaktárca szerint a luxusturizmus tekintetében a fajlagosan legtöbb befolyó bevételt a vadászattal összefüggésbe hozható szolgáltatások hozták. Itt érdemes megjegyezni, hogy a télen Magyarországra járó vadászvendégek és a nyáron turistaként érkező pihenni vágyók között jelentősebb személyi átfedés nincsen, azaz a vadászok ritkán térnek vissza csak azért, hogy a Balaton partján süttessék a hasukat, ennek ellenére kétségtelenül szerepük van abban, hogy hazánk mint potenciális úti cél felkerüljön nem vadászó honfitársaik térképére.
A vadásztársaságok között természetesen nagy a verseny a vendégekért, ami meglátszik a szolgáltatásaik színvonalán. Talán ennek is köszönhető, hogy sok olyan külföldi puskaforgató van, aki több évtizede évről évre visszatér, s az otthon elmesélt pozitív élményei másokat is arra ösztönöznek, hogy Magyarországra látogassanak.
A külföldi vadászvendégek derékhada hagyományosan a német nyelvterületről érkezik, de szép számmal jönnek látogatók a skandináv és a mediterrán országokból. Németországon, Ausztrián és Svájcon kívül tehát vannak svéd, norvég, dán, illetve olasz, spanyol, portugál vendégek, valamint egyre többen érkeznek a Balkánról: Horvátországból, Bulgáriából, Görög- és Törökországból, és néha Máltáról, Ciprusról is.
A Földművelésügyi Minisztériumnál elmondták, különbség tapasztalható vadászati szokások és igények tekintetében az eltérő területről, kultúrkörből érkezők között. A német ajkúaknak a magyar kínálat teljes vertikuma vonzó. A skandináv területről jövő vendégek inkább egy-egy, hazájukban nehezebben hozzáférhető, jó trófeás vad miatt jönnek. A mediterrán vendégek a nagyterítékű apróvadvadászatra vevők. Kiemelendő még az orosz és ukrán, valamint az arab vendégkör, amelynek tagjai a bérvadásztatás szempontjából kifejezetten hálásak. Az orosz és ukrán vadászok tulajdonképpen minden lehetőségre nyitottak, legyen szó társas apróvad- vagy egyéni nagyvadvadászatról.
nak.hu
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login