Megszűnik az Ügyfélkapu
Vadászat
Az új Vtv.-ről egyeztettek a megyei titkárok
Az OMVK megyei Területi Szervezeteinek titkárai a Medve utcában gyűltek össze június 9-én, hogy megtárgyalják az új Vadászati törvény koncepciójának sarkalatos kérdéseit. Emellett szó esett a vadászati hatóság több feladatának esetleges átvételéről, a vadászvizsga lebonyolításának egységesítéséről valamint a hivatásos vadászok számára javasolt bértábláról is. A tavalyi, tisztújító küldöttközgyűlés után rendszeresen összehívott titkári értekezletek tanácsadó és véleményező testületként működnek, lévén a titkárok ismerik a saját megyéjükben felmerülő kérdéseket, a vadászok és a vadászatra jogosultak problémáit.
Az értekezletet – amelyen részt vett dr. Jámbor László elnök és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is – Pechtol János, az OMVK főtitkára nyitotta meg. Az egyeztetés apropóját a készülő, ősszel a parlament elé kerülő és a tervek szerint 2016. január 1-jétől hatályba lépő új Vadászati törvény adta. Ennek koncepcióját május 21-én mutatta be dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára (további részletek itt). Mivel ez az anyag június végéig véleményezhető, az értekezlet lehetőséget teremtett arra, hogy az OMVK Elnöksége megismerje a titkárok többségi álláspontját, és annak tükrében tegye meg észrevételeit az FM-nek. A főtitkár kiemelte: a szaktárca nyár végéig összeállíthatja a normaszöveget. Ezt ismét társadalmi vitán lehet majd véleményezni, és végül – az érintett minisztériumokkal való egyeztetés után – az Országgyűlés az összes beérkező visszajelzést figyelembe vevő jogszabálytervezetet tárgyalhat majd. A cél, hogy karácsonyra „a fa alatt” ott legyen az új jogszabály, hiszen január 1-jétől több passzusnak már hatályba kell lépnie.
Pechtol János tájékoztatott a koncepció azon pontjairól, amelyek megítélése egyértelmű a vadászati érdekképviseletek részéről. A vad a jövőben is állami tulajdon, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötött maradhat. A bérleti ciklus az elképzelések szerint 20 éves lenne, a vadászterületek minimális nagysága pedig 3000 hektár, kijelölésük szakmai alapon történne. Ezzel kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: arra kell törekedni, hogy a jelenleg eredményesen gazdálkodó vadászatra jogosultak folytathassák a munkájukat. Ehhez érdemes jelezni a megyei, 13 fős vadgazdálkodási tanácsoknak (amelyeknek két megyét leszámítva mindenhol tagjai a megyei kamarai titkárok is), hogy az általuk kezelt terület nem hagy kívánnivalót maga után, hiszen a koncepció értelmében a megyei Kormányhivatalokban a tanácsok javaslataira húzhatják majd meg a vadászterületek határait. Amennyiben a földhasználókkal addig jó volt a viszony, jó esély lesz rá, hogy ismét ugyanannak az egyesületnek adják haszonbérbe a területet. A korábbi, eredményes gazdálkodás folytatását támogató lehetőség lehet az előhaszonbérleti jog intézménye, amely szerepelhet az új Vtv.-ben. Mindezzel együtt pedig az új jogszabály kötelezné azon földtulajdonosi közösségeket, amelyek maguk gyakorolják a vadászati jogot, hogy ehhez hozzanak létre vadásztársaságot az átláthatóság érdekében. (Az előhaszonbérlet természetesen ezen közösségeket is megilleti.)
Dr. Jámbor László a maga részéről szintén hangsúlyozta: a koncepció csak az új jogszabály szándékait mutatja, a konkrétumok a kodifikáció után lesznek ismertek, amelyben az érdekképviseletek is részt vesznek. Emlékeztetett, hogy a jogalkotó szándéka szerint a jelenlegi Vadászati törvény idejüket nem múlt, jól működő passzusait átemelik az új jogszabályba. Ez egyébként nagyban támaszkodik a vadászati érdekképviseletek által összeállított tervezetre, amely egy széleskörű egyeztetést követően született meg, és amelyet tavaly nyáron meg is kapott az FM. Az OMVK elnöke a területhatárok kijelölésével kapcsolatban leszögezte: ennek új szabályozásával végre a helyére kerülhet a földtulajdonhoz kötött vadászati jog intézménye. A gazdálkodó eldöntheti, kinek és mennyiért adja haszonbérbe a földjét, ám a vadgazdálkodási egységek kijelölése szakmai kérdés, és logikus módon szakemberek kezébe kerülhet.
Sarkalatos kérdések
A koncepció több sarokpontja azonban kérdéseket vet fel, amelyekben a titkárok állásfoglalását kérte az elnökség. Napirenden volt a koncepcióban említett tájegységi fővadász intézménye. A többségi vélemény szerint az új funkció létrehozása előremutató lenne, amennyiben ez a személy az OMVK alkalmazottjaként dolgozhatna, és – a falugazdászok mintájára – delegált hatósági jogkörökkel is megerősítenék. Hasonló rendszer sikerrel működik Ausztriában és Franciaországban is. Az új szakemberek – megyénként néhány fő – nemcsak a vadgazdálkodókat segíthetnék, hanem együttműködhetnének a mezőgazdálkodókkal is, például a zöldítés megvalósításában. Így az EU előírásainak megfelelően létrehozott ökológiai célterületek a lehető leginkább kedvezhetnének a vadállománynak is. A megyei titkárok többsége támogatta, hogy ilyen tájegységi fővadászok működjenek közre a megyék vadgazdálkodásában összekötő kapocsként a vadászatra jogosultak és a vadászati hatóság között, segítve a vadgazdálkodók munkáját.
Szintén kardinális kérdés a Települési Agrárgazdasági Bizottságok (TAB) kérdése. A koncepció szerint a jövőben a települések jegyzői helyett ezek képviselője szavazna a földtulajdonosi gyűléseken a meg nem jelent és a 30 hektárnál kisebb terület tulajdonosai helyett. A elképzelést alapvetően támogatták az egybegyűltek, de határozott állásfoglaláshoz a jelenleg ismerteknél több részletre lenne szükség.
Sok társaság esetében létkérdés a vadkár. Az érdekképviselet álláspontja, hogy leginkább a megelőzésére kell koncentrálni, illetve szükség van egy pontos és egységes módszertanra a kár felméréséhez. Az OMVK tavaly elkészíttetett egy vadkárprotokollt, amely a törvény előkészítése során meghatározó lehet. Emellett pedig alapvetés, hogy a vad mezőgazdasági területen való felbukkanása és – következésképp – károkozása nem rendellenesség, így a gazdálkodónak a kár bizonyos részét mindenképp viselnie kell, illetve közre kell működnie a megelőzésben is.
Vadászberkekben nem egyértelmű a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó, tervezett szabályozás. Eszerint nem minden megkezdett, hanem minden befejezett 3000 hektáron kellene alkalmazni egy-egy vadőrt. Az intézkedés célja, hogy kiszűrje az érdemi munkát nem végző „papírvadőröket”. Ez úgy lehet megvalósítható, ha a hatóság következetesen ellenőrzi az előírások végrehajtását. Azokra a felvetésekre pedig, amelyek szerint egyes területeken nem lesz elég egy vadőr, szintén van megoldás: a nem szigorúan véve vadgazdálkodási feladatokkal – például a lesépítéssel vagy a vadföldműveléssel – a vadászatra jogosult bízzon meg vállalkozókat, a hivatásos vadász pedig csakis a szakmájával foglalkozzon.
Szó esett a haszonbérleti díjakról is. A koncepció szerint ezek összegére a szaktárca az érdekképviseleti szervek bevonásával ajánlást tesz majd közzé. A tapasztalatok szerint ott, ahol magas a díj, gyakran drasztikusan esik a vadállomány minősége, mivel a bérlők a lehető legtöbb vadat szeretnék kivenni cserébe a pénzükért. Ezért merült fel, hogy – az ajánlások mellett – akár maximálni is lehessen a hektáronként fizetendő díjat.
Hatósági feladatok átvállalása
Az ülés 2. napirendi pontja volt a vadászati hatóság egyes feladatainak átvétele annak anyagi vonzatával együtt. A cél, amelyet alapvetően támogat a szaktárca is, a felügyelet tehermentesítése lenne, amely így nagyobb figyelmet fordíthatna a vadászatra jogosultak ellenőrzésére. A vadászati igazgatás átalakítása és a Vadászati törvény lehetőséget teremthet a különböző szolgáltatások központosítására, hogy a jövőben az OMVK átvállalhassa a hivatásos vadászokkal kapcsolatos összes teendőt (nyilvántartást, eskütétel lebonyolítását, szolgálati naplók és beírókönyvek hitelesítése), a vadászati engedélyek kiadását, a vadgazdálkodók számára szükséges eszközök (például a vadazonosító jel, avagy krotália) kiadását, és végül, de nem utolsó sorban végezhesse a trófeabírálatot. Csak ez utóbbival kapcsolatban oszlottak meg a vélemények, ugyanakkor megfelelő feltételekkel a többség ezen feladat átvételét is támogatta. Jelesül: a bírálatot a tájegységi fővadászok koordinálnák, így a megyében több helyszínen végezhetné – akárcsak a vadászvizsga esetében – egy bizottság, amelyben a vadászati hatóság is képviselteti magát. Mindennek természetesen vannak személyi és tárgyi feltételei, így egyes megyékben akár székhelyváltásra vagy beruházásokra is szükség lehet, ezzel együtt a részletkérdések nem aggasztották a titkárok többségét, akik támogatták a felsorolt feladatok átvételét.
A vadászvizsga lebonyolítása
Az országban jelenleg 30 regisztrált vadásztanfolyam-szervező működik. Az OMVK kezdeményezésére tavasszal kifejthették észrevételeiket arról, hogy a 2014 januárja óta hatályos új szabályozás alkalmazása milyen finomításokat indokol. Több vadászatszervező egyebek mellett azt is jelezte, hogy mind a lőtéri, mind pedig az elméleti vizsgáztatásnál eltérő az egyes megyék vizsgabizottságainak gyakorlata. Miután a vizsgákat a vadászkamara megyei Területi Szervezetei szervezik, a vizsgabizottságok elnökei pedig a megyei titkárok, Bíró Gabriella, mint az OMVK témáért felelős főmunkatársa ismertette a kívánatos vizsgáztatási gyakorlatot. A titkárok is éltek a javaslattétel lehetőségével, az észrevételeik leginkább a lővizsgára vonatkoztak.
A hivatásos vadászok helyzetéről
Végül, de nem utolsó sorban összeült az a szűk körű bizottság is, amely a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programtervet hivatott kidolgozni (legutóbbi, áprilisi ülésükről itt olvasható beszámoló). Ezúttal egy bértábla-javaslat összeállítása volt terítéken. A konkrét összegeket jelenleg nem lehet meghatározni, ugyanis ezekre egyebek mellett az új Vadászati törvény is hatással lehet, az viszont biztos, hogy különböző feltételek alapján, szorzókkal lesz növelhető egy fix alapbér. Erre ható tényező lesz a tervek szerint a végzettség, a kor, a munkatapasztalat, az adott vadászterület nagysága, de figyelembe kell majd venni a hétvégi és az éjszakai munkavégzést is. Bizonyos, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi megbecsülésre van szükség ahhoz, hogy az országban hosszú távon is szavatolható legyen a minőségi vadgazdálkodás, hiszen ennek a vadőrök a letéteményesei.
omvk.hu
Vadászat
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A digitális állampolgárság szerepe a vadászjegy érvényesítésében:
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kedves Vadásztársak! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2025/2026-os év vadászjegy kiadásának rendje az elmúlt évek tapasztalatai alapján módosul. Nem írunk ki időpontot a társaságoknak, hanem előre egyeztetett időpontban fogadjuk képviselőiket. Időpontot egyeztetni a kamara elérhetőségein: veszprem@omvk.hu, 88/422-298 lehet.
Kérjük, hogy az aláírt, kitöltött biztosítási nyilatkozattal, adatlappal jöjjenek vadászjegyet érvényesíteni:
Sportvadász adategyeztetési lap
Hivatásos vadász adategyeztetési lap
Biztosítási nyilatkozat
A plasztik kártyát nem kell elhozni, de érdemes ellenőrizni, hogy megvan-e, pótlásra kamaránknál van lehetőség 12.500 Ft ellenében.
A vadászjegy ára nem változik: Vadászjegy: 25.000 Ft
Kamarai tagdíj: 4.000 Ft (a 70. életévet betöltött kamarai tagok mentesülnek)
Biztosítás 3.000 Ft
összesen: 32.000 Ft / 28.000 Ft
A Vadászjegy érvényesítése online is lehetséges, ennek menete: a https://ugyfelszolgalat.omvk.hu/ weboldal
A Belügyminisztérium igényeinek megfelelően Ügyfélkapu használata (ezt a fenti weblap automatikusan lehetővé teszi, csupán az ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadása szükséges. Fontos, hogy fizetés csak online – bankkártyával – történhet.
2025. január 16-ától megszűnik az ügyfélkapu, és ez az online vadászjegyérvényesítést is érinti! további segítség:
https://omvk.hu/hir/vadaszjegyvaltas-megszunik-az-ugyfelkapu
2025. január 01-tól 2025. február 28-ig egyénileg lehet a vadászjegyet érvényesíttetni a 2025/2026 vadászati évre.
Ügyfélfogadás ezen időszakban:
Hétfő-Csütörtök 8-15 óra,
Péntek 8-12 óra között
Kamarai honlapunkon naprakész információkat talál ügyfélfogadásunkról, rendezvényeinkről.
Üdvözlettel: A Veszprém Vármegyei Vadászkamara dolgozói
Forrás: Veszprém Vármegyei Vadászkamara
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Encsi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat két férfival szemben. Az elkövetők 2023 áprilisában részt vettek a Svájcból hazánkba vándorolt, M237 -es jeladóval ellátott farkas elpusztításában és tetemének eltüntetésében.
A vádirat szerint 2023. április 1-én, délután, a egyik férfi az akkor 10 éves fia felügyeletét a másik vádlottra bízta azért, hogy vadászni menjenek Hidasnémeti település környékére. A vadászat megkezdése előtt a férfi ideiglenes használatra átadta a gyermekének a vadászlőfegyverét. Tette mindezt annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy a másik férfi – csakúgy, mint a gyermek – lőfegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik.
A gyermek Hidasnémeti külterületén – miután a vádlott átengedte részére a lövés lehetőségét – lelőtte a 250.000 forint természetvédelmi értéket képviselő, fokozottan védett állatot, amit a kilövés helyszínén hagytak.
Miután az apa értesült a történtekről, részt vett az állat tetemének felkutatásában, majd az elpusztult farkasról a 1.337.600 forint értékű jeladót levágta, és azt a tetemmel együtt az általa használt gépkocsi csomagterébe helyezte. Röviddel ezután a férfi a jeladót a Hernád folyóba dobta, majd az elpusztult állatot ismeretlen helyre szállította, amely azóta sem került elő.
A vádlott azzal, hogy a lőfegyverét használat céljából átadta részére, míg a másik férfi azzal, hogy a rábízott gyermek felügyeletére vonatkozó kötelességét súlyosan megszegte a kiskorú testi és erkölcsi fejlődését veszélyezette.
Az ügyészség a férfit természetkárosítás, lőfegyverrel visszaélés, kiskorú veszélyeztetése, valamint rongálás bűntettével, míg társát természetkárosítás és kiskorú veszélyeztetése bűntettével vádolja.
A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre, az általa elkövetett cselekményért a vadászó vádlott közvetett tettesként felelhet.
Az ügyészség a jelenleg is bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló vádlottakkal szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. Indítványt tett továbbá arra is, hogy a bíróság a vádlottakat határozott időre tiltsa el bármely olyan foglalkozástól, melynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kerülnének kapcsolatba, továbbá az apát vágleges hatállyal tiltsa el a vadászati foglalkozás gyakorlásától.
Forrás: Ügyészség
You must be logged in to post a comment Login