Vadászat
Az új Vtv.-ről egyeztettek a megyei titkárok
Az OMVK megyei Területi Szervezeteinek titkárai a Medve utcában gyűltek össze június 9-én, hogy megtárgyalják az új Vadászati törvény koncepciójának sarkalatos kérdéseit. Emellett szó esett a vadászati hatóság több feladatának esetleges átvételéről, a vadászvizsga lebonyolításának egységesítéséről valamint a hivatásos vadászok számára javasolt bértábláról is. A tavalyi, tisztújító küldöttközgyűlés után rendszeresen összehívott titkári értekezletek tanácsadó és véleményező testületként működnek, lévén a titkárok ismerik a saját megyéjükben felmerülő kérdéseket, a vadászok és a vadászatra jogosultak problémáit.
Az értekezletet – amelyen részt vett dr. Jámbor László elnök és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is – Pechtol János, az OMVK főtitkára nyitotta meg. Az egyeztetés apropóját a készülő, ősszel a parlament elé kerülő és a tervek szerint 2016. január 1-jétől hatályba lépő új Vadászati törvény adta. Ennek koncepcióját május 21-én mutatta be dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára (további részletek itt). Mivel ez az anyag június végéig véleményezhető, az értekezlet lehetőséget teremtett arra, hogy az OMVK Elnöksége megismerje a titkárok többségi álláspontját, és annak tükrében tegye meg észrevételeit az FM-nek. A főtitkár kiemelte: a szaktárca nyár végéig összeállíthatja a normaszöveget. Ezt ismét társadalmi vitán lehet majd véleményezni, és végül – az érintett minisztériumokkal való egyeztetés után – az Országgyűlés az összes beérkező visszajelzést figyelembe vevő jogszabálytervezetet tárgyalhat majd. A cél, hogy karácsonyra „a fa alatt” ott legyen az új jogszabály, hiszen január 1-jétől több passzusnak már hatályba kell lépnie.
Pechtol János tájékoztatott a koncepció azon pontjairól, amelyek megítélése egyértelmű a vadászati érdekképviseletek részéről. A vad a jövőben is állami tulajdon, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötött maradhat. A bérleti ciklus az elképzelések szerint 20 éves lenne, a vadászterületek minimális nagysága pedig 3000 hektár, kijelölésük szakmai alapon történne. Ezzel kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: arra kell törekedni, hogy a jelenleg eredményesen gazdálkodó vadászatra jogosultak folytathassák a munkájukat. Ehhez érdemes jelezni a megyei, 13 fős vadgazdálkodási tanácsoknak (amelyeknek két megyét leszámítva mindenhol tagjai a megyei kamarai titkárok is), hogy az általuk kezelt terület nem hagy kívánnivalót maga után, hiszen a koncepció értelmében a megyei Kormányhivatalokban a tanácsok javaslataira húzhatják majd meg a vadászterületek határait. Amennyiben a földhasználókkal addig jó volt a viszony, jó esély lesz rá, hogy ismét ugyanannak az egyesületnek adják haszonbérbe a területet. A korábbi, eredményes gazdálkodás folytatását támogató lehetőség lehet az előhaszonbérleti jog intézménye, amely szerepelhet az új Vtv.-ben. Mindezzel együtt pedig az új jogszabály kötelezné azon földtulajdonosi közösségeket, amelyek maguk gyakorolják a vadászati jogot, hogy ehhez hozzanak létre vadásztársaságot az átláthatóság érdekében. (Az előhaszonbérlet természetesen ezen közösségeket is megilleti.)
Dr. Jámbor László a maga részéről szintén hangsúlyozta: a koncepció csak az új jogszabály szándékait mutatja, a konkrétumok a kodifikáció után lesznek ismertek, amelyben az érdekképviseletek is részt vesznek. Emlékeztetett, hogy a jogalkotó szándéka szerint a jelenlegi Vadászati törvény idejüket nem múlt, jól működő passzusait átemelik az új jogszabályba. Ez egyébként nagyban támaszkodik a vadászati érdekképviseletek által összeállított tervezetre, amely egy széleskörű egyeztetést követően született meg, és amelyet tavaly nyáron meg is kapott az FM. Az OMVK elnöke a területhatárok kijelölésével kapcsolatban leszögezte: ennek új szabályozásával végre a helyére kerülhet a földtulajdonhoz kötött vadászati jog intézménye. A gazdálkodó eldöntheti, kinek és mennyiért adja haszonbérbe a földjét, ám a vadgazdálkodási egységek kijelölése szakmai kérdés, és logikus módon szakemberek kezébe kerülhet.
Sarkalatos kérdések
A koncepció több sarokpontja azonban kérdéseket vet fel, amelyekben a titkárok állásfoglalását kérte az elnökség. Napirenden volt a koncepcióban említett tájegységi fővadász intézménye. A többségi vélemény szerint az új funkció létrehozása előremutató lenne, amennyiben ez a személy az OMVK alkalmazottjaként dolgozhatna, és – a falugazdászok mintájára – delegált hatósági jogkörökkel is megerősítenék. Hasonló rendszer sikerrel működik Ausztriában és Franciaországban is. Az új szakemberek – megyénként néhány fő – nemcsak a vadgazdálkodókat segíthetnék, hanem együttműködhetnének a mezőgazdálkodókkal is, például a zöldítés megvalósításában. Így az EU előírásainak megfelelően létrehozott ökológiai célterületek a lehető leginkább kedvezhetnének a vadállománynak is. A megyei titkárok többsége támogatta, hogy ilyen tájegységi fővadászok működjenek közre a megyék vadgazdálkodásában összekötő kapocsként a vadászatra jogosultak és a vadászati hatóság között, segítve a vadgazdálkodók munkáját.
Szintén kardinális kérdés a Települési Agrárgazdasági Bizottságok (TAB) kérdése. A koncepció szerint a jövőben a települések jegyzői helyett ezek képviselője szavazna a földtulajdonosi gyűléseken a meg nem jelent és a 30 hektárnál kisebb terület tulajdonosai helyett. A elképzelést alapvetően támogatták az egybegyűltek, de határozott állásfoglaláshoz a jelenleg ismerteknél több részletre lenne szükség.
Sok társaság esetében létkérdés a vadkár. Az érdekképviselet álláspontja, hogy leginkább a megelőzésére kell koncentrálni, illetve szükség van egy pontos és egységes módszertanra a kár felméréséhez. Az OMVK tavaly elkészíttetett egy vadkárprotokollt, amely a törvény előkészítése során meghatározó lehet. Emellett pedig alapvetés, hogy a vad mezőgazdasági területen való felbukkanása és – következésképp – károkozása nem rendellenesség, így a gazdálkodónak a kár bizonyos részét mindenképp viselnie kell, illetve közre kell működnie a megelőzésben is.
Vadászberkekben nem egyértelmű a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó, tervezett szabályozás. Eszerint nem minden megkezdett, hanem minden befejezett 3000 hektáron kellene alkalmazni egy-egy vadőrt. Az intézkedés célja, hogy kiszűrje az érdemi munkát nem végző „papírvadőröket”. Ez úgy lehet megvalósítható, ha a hatóság következetesen ellenőrzi az előírások végrehajtását. Azokra a felvetésekre pedig, amelyek szerint egyes területeken nem lesz elég egy vadőr, szintén van megoldás: a nem szigorúan véve vadgazdálkodási feladatokkal – például a lesépítéssel vagy a vadföldműveléssel – a vadászatra jogosult bízzon meg vállalkozókat, a hivatásos vadász pedig csakis a szakmájával foglalkozzon.
Szó esett a haszonbérleti díjakról is. A koncepció szerint ezek összegére a szaktárca az érdekképviseleti szervek bevonásával ajánlást tesz majd közzé. A tapasztalatok szerint ott, ahol magas a díj, gyakran drasztikusan esik a vadállomány minősége, mivel a bérlők a lehető legtöbb vadat szeretnék kivenni cserébe a pénzükért. Ezért merült fel, hogy – az ajánlások mellett – akár maximálni is lehessen a hektáronként fizetendő díjat.
Hatósági feladatok átvállalása
Az ülés 2. napirendi pontja volt a vadászati hatóság egyes feladatainak átvétele annak anyagi vonzatával együtt. A cél, amelyet alapvetően támogat a szaktárca is, a felügyelet tehermentesítése lenne, amely így nagyobb figyelmet fordíthatna a vadászatra jogosultak ellenőrzésére. A vadászati igazgatás átalakítása és a Vadászati törvény lehetőséget teremthet a különböző szolgáltatások központosítására, hogy a jövőben az OMVK átvállalhassa a hivatásos vadászokkal kapcsolatos összes teendőt (nyilvántartást, eskütétel lebonyolítását, szolgálati naplók és beírókönyvek hitelesítése), a vadászati engedélyek kiadását, a vadgazdálkodók számára szükséges eszközök (például a vadazonosító jel, avagy krotália) kiadását, és végül, de nem utolsó sorban végezhesse a trófeabírálatot. Csak ez utóbbival kapcsolatban oszlottak meg a vélemények, ugyanakkor megfelelő feltételekkel a többség ezen feladat átvételét is támogatta. Jelesül: a bírálatot a tájegységi fővadászok koordinálnák, így a megyében több helyszínen végezhetné – akárcsak a vadászvizsga esetében – egy bizottság, amelyben a vadászati hatóság is képviselteti magát. Mindennek természetesen vannak személyi és tárgyi feltételei, így egyes megyékben akár székhelyváltásra vagy beruházásokra is szükség lehet, ezzel együtt a részletkérdések nem aggasztották a titkárok többségét, akik támogatták a felsorolt feladatok átvételét.
A vadászvizsga lebonyolítása
Az országban jelenleg 30 regisztrált vadásztanfolyam-szervező működik. Az OMVK kezdeményezésére tavasszal kifejthették észrevételeiket arról, hogy a 2014 januárja óta hatályos új szabályozás alkalmazása milyen finomításokat indokol. Több vadászatszervező egyebek mellett azt is jelezte, hogy mind a lőtéri, mind pedig az elméleti vizsgáztatásnál eltérő az egyes megyék vizsgabizottságainak gyakorlata. Miután a vizsgákat a vadászkamara megyei Területi Szervezetei szervezik, a vizsgabizottságok elnökei pedig a megyei titkárok, Bíró Gabriella, mint az OMVK témáért felelős főmunkatársa ismertette a kívánatos vizsgáztatási gyakorlatot. A titkárok is éltek a javaslattétel lehetőségével, az észrevételeik leginkább a lővizsgára vonatkoztak.
A hivatásos vadászok helyzetéről
Végül, de nem utolsó sorban összeült az a szűk körű bizottság is, amely a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programtervet hivatott kidolgozni (legutóbbi, áprilisi ülésükről itt olvasható beszámoló). Ezúttal egy bértábla-javaslat összeállítása volt terítéken. A konkrét összegeket jelenleg nem lehet meghatározni, ugyanis ezekre egyebek mellett az új Vadászati törvény is hatással lehet, az viszont biztos, hogy különböző feltételek alapján, szorzókkal lesz növelhető egy fix alapbér. Erre ható tényező lesz a tervek szerint a végzettség, a kor, a munkatapasztalat, az adott vadászterület nagysága, de figyelembe kell majd venni a hétvégi és az éjszakai munkavégzést is. Bizonyos, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi megbecsülésre van szükség ahhoz, hogy az országban hosszú távon is szavatolható legyen a minőségi vadgazdálkodás, hiszen ennek a vadőrök a letéteményesei.
omvk.hu
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
You must be logged in to post a comment Login