Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Az új Vtv.-ről egyeztettek a megyei titkárok

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK megyei Területi Szervezeteinek titkárai a Medve utcában gyűltek össze június 9-én, hogy megtárgyalják az új Vadászati törvény koncepciójának sarkalatos kérdéseit. Emellett szó esett a vadászati hatóság több feladatának esetleges átvételéről, a vadászvizsga lebonyolításának egységesítéséről valamint a hivatásos vadászok számára javasolt bértábláról is. A tavalyi, tisztújító küldöttközgyűlés után rendszeresen összehívott titkári értekezletek tanácsadó és véleményező testületként működnek, lévén a titkárok ismerik a saját megyéjükben felmerülő kérdéseket, a vadászok és a vadászatra jogosultak problémáit.

Az értekezletet – amelyen részt vett dr. Jámbor László elnök és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is – Pechtol János, az OMVK főtitkára nyitotta meg. Az egyeztetés apropóját a készülő, ősszel a parlament elé kerülő és a tervek szerint 2016. január 1-jétől hatályba lépő új Vadászati törvény adta. Ennek koncepcióját május 21-én mutatta be dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára (további részletek itt). Mivel ez az anyag június végéig véleményezhető, az értekezlet lehetőséget teremtett arra, hogy az OMVK Elnöksége megismerje a titkárok többségi álláspontját, és annak tükrében tegye meg észrevételeit az FM-nek. A főtitkár kiemelte: a szaktárca nyár végéig összeállíthatja a normaszöveget. Ezt ismét társadalmi vitán lehet majd véleményezni, és végül – az érintett minisztériumokkal való egyeztetés után – az Országgyűlés az összes beérkező visszajelzést figyelembe vevő jogszabálytervezetet tárgyalhat majd. A cél, hogy karácsonyra „a fa alatt” ott legyen az új jogszabály, hiszen január 1-jétől több passzusnak már hatályba kell lépnie.
Pechtol János tájékoztatott a koncepció azon pontjairól, amelyek megítélése egyértelmű a vadászati érdekképviseletek részéről. A vad a jövőben is állami tulajdon, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötött maradhat. A bérleti ciklus az elképzelések szerint 20 éves lenne, a vadászterületek minimális nagysága pedig 3000 hektár, kijelölésük szakmai alapon történne. Ezzel kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: arra kell törekedni, hogy a jelenleg eredményesen gazdálkodó vadászatra jogosultak folytathassák a munkájukat. Ehhez érdemes jelezni a megyei, 13 fős vadgazdálkodási tanácsoknak (amelyeknek két megyét leszámítva mindenhol tagjai a megyei kamarai titkárok is), hogy az általuk kezelt terület nem hagy kívánnivalót maga után, hiszen a koncepció értelmében a megyei Kormányhivatalokban a tanácsok javaslataira húzhatják majd meg a vadászterületek határait. Amennyiben a földhasználókkal addig jó volt a viszony, jó esély lesz rá, hogy ismét ugyanannak az egyesületnek adják haszonbérbe a területet. A korábbi, eredményes gazdálkodás folytatását támogató lehetőség lehet az előhaszonbérleti jog intézménye, amely szerepelhet az új Vtv.-ben. Mindezzel együtt pedig az új jogszabály kötelezné azon földtulajdonosi közösségeket, amelyek maguk gyakorolják a vadászati jogot, hogy ehhez hozzanak létre vadásztársaságot az átláthatóság érdekében. (Az előhaszonbérlet természetesen ezen közösségeket is megilleti.)
Dr. Jámbor László a maga részéről szintén hangsúlyozta: a koncepció csak az új jogszabály szándékait mutatja, a konkrétumok a kodifikáció után lesznek ismertek, amelyben az érdekképviseletek is részt vesznek. Emlékeztetett, hogy a jogalkotó szándéka szerint a jelenlegi Vadászati törvény idejüket nem múlt, jól működő passzusait átemelik az új jogszabályba. Ez egyébként nagyban támaszkodik a vadászati érdekképviseletek által összeállított tervezetre, amely egy széleskörű egyeztetést követően született meg, és amelyet tavaly nyáron meg is kapott az FM. Az OMVK elnöke a területhatárok kijelölésével kapcsolatban leszögezte: ennek új szabályozásával végre a helyére kerülhet a földtulajdonhoz kötött vadászati jog intézménye. A gazdálkodó eldöntheti, kinek és mennyiért adja haszonbérbe a földjét, ám a vadgazdálkodási egységek kijelölése szakmai kérdés, és logikus módon szakemberek kezébe kerülhet.

Sarkalatos kérdések
A koncepció több sarokpontja azonban kérdéseket vet fel, amelyekben a titkárok állásfoglalását kérte az elnökség. Napirenden volt a koncepcióban említett tájegységi fővadász intézménye. A többségi vélemény szerint az új funkció létrehozása előremutató lenne, amennyiben ez a személy az OMVK alkalmazottjaként dolgozhatna, és – a falugazdászok mintájára – delegált hatósági jogkörökkel is megerősítenék. Hasonló rendszer sikerrel működik Ausztriában és Franciaországban is. Az új szakemberek – megyénként néhány fő – nemcsak a vadgazdálkodókat segíthetnék, hanem együttműködhetnének a mezőgazdálkodókkal is, például a zöldítés megvalósításában. Így az EU előírásainak megfelelően létrehozott ökológiai célterületek a lehető leginkább kedvezhetnének a vadállománynak is. A megyei titkárok többsége támogatta, hogy ilyen tájegységi fővadászok működjenek közre a megyék vadgazdálkodásában összekötő kapocsként a vadászatra jogosultak és a vadászati hatóság között, segítve a vadgazdálkodók munkáját.
Szintén kardinális kérdés a Települési Agrárgazdasági Bizottságok (TAB) kérdése. A koncepció szerint a jövőben a települések jegyzői helyett ezek képviselője szavazna a földtulajdonosi gyűléseken a meg nem jelent és a 30 hektárnál kisebb terület tulajdonosai helyett. A elképzelést alapvetően támogatták az egybegyűltek, de határozott állásfoglaláshoz a jelenleg ismerteknél több részletre lenne szükség.
Sok társaság esetében létkérdés a vadkár. Az érdekképviselet álláspontja, hogy leginkább a megelőzésére kell koncentrálni, illetve szükség van egy pontos és egységes módszertanra a kár felméréséhez. Az OMVK tavaly elkészíttetett egy vadkárprotokollt, amely a törvény előkészítése során meghatározó lehet. Emellett pedig alapvetés, hogy a vad mezőgazdasági területen való felbukkanása és – következésképp – károkozása nem rendellenesség, így a gazdálkodónak a kár bizonyos részét mindenképp viselnie kell, illetve közre kell működnie a megelőzésben is.
Vadászberkekben nem egyértelmű a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó, tervezett szabályozás. Eszerint nem minden megkezdett, hanem minden befejezett 3000 hektáron kellene alkalmazni egy-egy vadőrt. Az intézkedés célja, hogy kiszűrje az érdemi munkát nem végző „papírvadőröket”. Ez úgy lehet megvalósítható, ha a hatóság következetesen ellenőrzi az előírások végrehajtását. Azokra a felvetésekre pedig, amelyek szerint egyes területeken nem lesz elég egy vadőr, szintén van megoldás: a nem szigorúan véve vadgazdálkodási feladatokkal – például a lesépítéssel vagy a vadföldműveléssel – a vadászatra jogosult bízzon meg vállalkozókat, a hivatásos vadász pedig csakis a szakmájával foglalkozzon.
Szó esett a haszonbérleti díjakról is. A koncepció szerint ezek összegére a szaktárca az érdekképviseleti szervek bevonásával ajánlást tesz majd közzé. A tapasztalatok szerint ott, ahol magas a díj, gyakran drasztikusan esik a vadállomány minősége, mivel a bérlők a lehető legtöbb vadat szeretnék kivenni cserébe a pénzükért. Ezért merült fel, hogy – az ajánlások mellett – akár maximálni is lehessen a hektáronként fizetendő díjat.

Hatósági feladatok átvállalása
Az ülés 2. napirendi pontja volt a vadászati hatóság egyes feladatainak átvétele annak anyagi vonzatával együtt. A cél, amelyet alapvetően támogat a szaktárca is, a felügyelet tehermentesítése lenne, amely így nagyobb figyelmet fordíthatna a vadászatra jogosultak ellenőrzésére. A vadászati igazgatás átalakítása és a Vadászati törvény lehetőséget teremthet a különböző szolgáltatások központosítására, hogy a jövőben az OMVK átvállalhassa a hivatásos vadászokkal kapcsolatos összes teendőt (nyilvántartást, eskütétel lebonyolítását, szolgálati naplók és beírókönyvek hitelesítése), a vadászati engedélyek kiadását, a vadgazdálkodók számára szükséges eszközök (például a vadazonosító jel, avagy krotália) kiadását, és végül, de nem utolsó sorban végezhesse a trófeabírálatot. Csak ez utóbbival kapcsolatban oszlottak meg a vélemények, ugyanakkor megfelelő feltételekkel a többség ezen feladat átvételét is támogatta. Jelesül: a bírálatot a tájegységi fővadászok koordinálnák, így a megyében több helyszínen végezhetné – akárcsak a vadászvizsga esetében – egy bizottság, amelyben a vadászati hatóság is képviselteti magát. Mindennek természetesen vannak személyi és tárgyi feltételei, így egyes megyékben akár székhelyváltásra vagy beruházásokra is szükség lehet, ezzel együtt a részletkérdések nem aggasztották a titkárok többségét, akik támogatták a felsorolt feladatok átvételét.

A vadászvizsga lebonyolítása
Az országban jelenleg 30 regisztrált vadásztanfolyam-szervező működik. Az OMVK kezdeményezésére tavasszal kifejthették észrevételeiket arról, hogy a 2014 januárja óta hatályos új szabályozás alkalmazása milyen finomításokat indokol. Több vadászatszervező egyebek mellett azt is jelezte, hogy mind a lőtéri, mind pedig az elméleti vizsgáztatásnál eltérő az egyes megyék vizsgabizottságainak gyakorlata. Miután a vizsgákat a vadászkamara megyei Területi Szervezetei szervezik, a vizsgabizottságok elnökei pedig a megyei titkárok, Bíró Gabriella, mint az OMVK témáért felelős főmunkatársa ismertette a kívánatos vizsgáztatási gyakorlatot. A titkárok is éltek a javaslattétel lehetőségével, az észrevételeik leginkább a lővizsgára vonatkoztak.

A hivatásos vadászok helyzetéről
Végül, de nem utolsó sorban összeült az a szűk körű bizottság is, amely a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programtervet hivatott kidolgozni (legutóbbi, áprilisi ülésükről itt olvasható beszámoló). Ezúttal egy bértábla-javaslat összeállítása volt terítéken. A konkrét összegeket jelenleg nem lehet meghatározni, ugyanis ezekre egyebek mellett az új Vadászati törvény is hatással lehet, az viszont biztos, hogy különböző feltételek alapján, szorzókkal lesz növelhető egy fix alapbér. Erre ható tényező lesz a tervek szerint a végzettség, a kor, a munkatapasztalat, az adott vadászterület nagysága, de figyelembe kell majd venni a hétvégi és az éjszakai munkavégzést is. Bizonyos, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi megbecsülésre van szükség ahhoz, hogy az országban hosszú távon is szavatolható legyen a minőségi vadgazdálkodás, hiszen ennek a vadőrök a letéteményesei.

omvk.hu

Vadászat

…és megtört a jég!!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Király Attila vadászíjász kislányával közösen vadászott. Az élményeiről beszámolt lapunknak: 

A lányom két éve kísér és együtt eddig nem sikerült semmit elejteni. Nem jutottam lövéshez, vagy, ahogy ő mondja: “mindig az jön be, amire épp tilalom van”, vagy az utóbbi időben elhibázom – ilyen is volt. Talán rágörcsöltem, nagyon szerettem volna egy közös elejtést.

Fotó: Király Attila – AJN

13:30-kor már az autóban ültünk. A pár napja kihelyezett vadkamera többek között egy egyagancsú bakot is lencsevégre kapott – volt esély, hogy bejön. Kevés esély volt, de volt. Miután átvergődtünk a határon, ami “összeért”, lepecsételtetve a papírt, hogy viszem-hozom az íjat, a magyar számom bemondta az unalmast. Kiskunhalason megszervízelték, így már tudtam szólni a vadőrnek, hogy érkezünk. Már az erdőben jártunk, párszáz méterre a leskunyhótól, alig várva, hogy beüljünk, mikor – elakadtunk. A favágók hulladékainak segítségével sikerült kivergődni a “fosóhomok” csapdájából, a kocsit otthagyva gyalog indultunk a kunyhóig, az akciótól piszkosan és csuromvizesen. Közben bolond szél támadt, szerencsére épp jó irányból.

Fotó: Király Attila – AJN

Jeget mondanak. Fákat kicsavaró szelet. Velem meg ott a gyerek. Hát, meglehetősen ideges voltam. Mézesszívet vettem elő, javítja a koncentrációt. És éhes is voltam. Meg ideges. Amint ott bontogatom a kevésbé csörgős zacskót, amibe otthon átöntöttem, a szemem sarkából két őzet pillantok meg a szórón!! Lassan szemügyre véve állapítom meg, hogy suta, de nem bakkal – hanem a gidájával.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Rékával lefilmeztük és elégedetten ültünk vissza, mikor elmentek. Jó, hogy elmentek – nem jó, ha kiszúr a suta és riaszt. A szél tovább játszotta bolond játékát és két nyúlon meg három szajkón kívül nem jött semmi. Aztán egy karvaly, ami odavágott a vadgerlének, de elhibázta. Lassan szürkült. Kezdtem elveszíteni a reményt – pedig olyan biztosan éreztem: ma elejtünk valamit!

Fotó: Király Attila – AJN

Léptek zaja verte fel az addigra már lecsendesedett erdőt.
– Jön valami – súgtam a lányomnak. De ahogy jött, már ment is – a forgó szél elárult bennünket, és távolodni hallottuk a lábak neszét. Odébb riasztott is. Nnna, ez nem a mi napunk – akartam épp mondani a vadőrnek. De furcsa érzés lett úrrá rajtam. Jobban kellene bíznom – gondoltam. Ekkor ütött szöget a fejembe a gondolat: DNY-i szél fúj, az őz DK-re volt, és délre futott. A stressz-szagot arrafelé hagyta ott. Ha arról jön valami, mindenképp megérzi a szagunkat, tehát mindegy. Szemből, balról, de még hátulról is jöhet bármi – ha nem fordul a szél, mint ma már háromszor.

Még végig sem gondoltam, szemből-jobbról, keleti irányból megjelent a bak! Két év alatt nagyon sok helyzetet kihagytam (pl ág volt előtte, erősen szürkült és lámpázni kellett volna…). Elkezdtem megfeszíteni az íjat, erre fölkapta a fejét! Negyedig kihúzott íjjal vártam, hogy ismét lehajoljon. Két örökkévalóság után ez meg is történt, ismét inni kezdett. Kihúztam az íjat és fókuszáltam. Mivel múltkor fölé lőttem (ma a próbalövések nagyon jól mentek!), kissé lejjebb húztam az íjat – túlzottan nem mertem, mert az a tapasztalat, hogy ilyenkor okvetlen alá lövök. Igyekeztem jól oldani, nem siettem el. Jónak éreztem. A bak viszont eldőlt – gerinclövés…

Üröm került az örömbe. Épp ez az, amit mindig próbálok elkerülni. Még ma is beszéltünk róla a lányommal, hogy azért gyakorolok sokat, hogy ne szenvedjen a vad. Az Attila Kelemen féle vadászkésemmel megadtam a kegyelemdöfést.

Fotó: Király Attila – AJN

Biztos voltam benne és a videó igazolta is: mire a vessző odaért, a bak rogyasztott.
Zúgjon neki odaát!

Írta és fényképezte: Király Attila

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Tovább olvasom

Vadászat

Egy csodás vadászat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pető Zsolt 2024. augusztus elsején egyéni vadászaton vett részt, vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő:

Fotó: Pető Zsolt – AJN

Kedves Vadász Barátok! Szeretném megosztani veletek vadászatom történetét. Miután elhelyezkedtem a kedvenc vadászterületemen, sokáig csak várakoztam. Éjfél után azonban a repcetarlón, amin déli szél fújt, északi irányból kiváltott az áhított vad. Természetesen északi irányból érkezett a közeli napraforgótáblából. Cserkelésre semmi esélyem nem volt a körülmények miatt. Jó pár mély levegővétel után úgy döntötttem, hogy lövést teszek a vadra. Miután lejött a horizontól, célba vettem és egy jó találattal hoztam terítékre a fényképen látható vaddisznót. A lövés pillanatában tudtam, hogy 200 méternél messzebbre van tőlem.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az öreg Sauer 90 300 W. még mindig a legjobb vadász fegyverek között van! A Federel Power Shock 11,7 g lövedéktől azonnal helyben maradt a kan. Miután birtokba vettem, ellenőriztem a távolságot, amit GPS-el mértem meg. A lőtáv pontosan 370 méter volt! Az illetékes vadászati hatóság bírálata szerint a nagyagyarak hossza elérte a 23,7 és a 24,8 centimétert.

Fotó: Pető Zsolt – AJN

A kisagyarak körmérete meghaladta a 6,7 és 6,9 centimétert. A  hatóság szakemberei aranyéremmel díjazták a trófeát! Köszönöm Vidoczi Zoltán barátomnak a munkáját, aki elkészítette a trófeaalátétet ennek a különleges trófeának!

Külön köszönetemet szeretném kifejezni barátaimnak: Zolikám, Danikám, Csabikám!

Fotó: Pető Zsolt – AJN

Nagy boldogság nekem ez az élmény és ez a trófea, amit soha nem felejtek el!

 

Írta és fényképezte: Pető Zsolt

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

 

 

Tovább olvasom

Frommer

FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A sörétes puska tisztítása egy olyan része a vadászatnak, amelyet nem szabad alábecsülni, ha azt szeretnénk, hogy fegyverünk mindig olyan állapotban legyen, hogy bármikor elindulhassunk vadászni. A puska tisztításának elsajátítása minden vadász számára elengedhetetlen, hogy a vadászat után a legjobb állapotban várakozzon a fegyverszekrényben. A vadászat sok apró dologból áll össze: érzelmek és adrenalin, a természet közelsége és az élővilág tisztelete, a vadásztársakkal megosztott pillanatok, valamint a magányos séták a vadászkutyánkkal s végül, de nem utolsó sorban a vállunkon, a kezünkben ott kell lennie szeretett fegyverünknek is, amellyel, ahogyan minden mással, törődnünk is kell. Cikkünk, – amelyet Albert Attila, a FROMMER kereskedelmi igazgatója fordított – az olasz fegyvergyár, a 155 éves FRANCHI útmutatását tartalmazza és néhány tippet kaphatunk, hogyan végezzük el a „terepi” karbantartást, hogy a vadászpuskáink mindig csillogóan tiszták legyenek!

A nedves, párás környezet a legnagyobb ellensége a fémnek és a farészeknek. Forrás: Franchi / FROMMER

A sörétes puska tisztítása ugyan egy apróság a vadászat élményében, de megkerülhetetlen. Ahogy minden tapasztalt vadász tudja, ezt nem lehet elhanyagolni és valljuk be, fegyverünk gondozása, ha valóban szeretjük ezt a szenvedélyt, igazán jó érzést ad. Sokan beszámoltak már erről s persze ki ne ismerné azt a megnyugtató érzést, mikor végeztünk a művelettel.

Hogyan tisztítsuk a félautomata sörétes puskát?

Először is, végezzünk megfelelő karbantartást. Számos tényező fenyegeti a vadászfegyverek állapotát, ezért nagy figyelmet kell fordítani a karbantartásra. Különösen az új engedéllyel rendelkező vadászok számára fontos, hogy tiszta fegyvereik legyenek és ennek érdekében jó szokásokat alakítsanak ki!

Egy vadásznap, legyen az rövid vagy egész napos, számos külső tényezőt hozhat, ami veszélyeztetheti a puska integritását. A lőpor robbanása miatt keletkező maradványok és lerakódások, a növényi szennyeződések, levéldarabok, harmatcseppek, nedvesség vagy eső, sár, izzadt tenyérlenyomatok és egyéb külső tényezők is veszélyeztethetik a vadászfegyver épségét.

Fontos, hogy a sörétes puskákat a tisztítás előtt szedjük szét. Mielőtt bármilyen karbantartást elkezdenénk, elengedhetetlen, hogy gondosan szétbontsuk a puska fő részeit és az ismereteinknek megfelelően megvizsgáljuk.

Kedvelt márka a Ballistol. Fotó: Dr. Szilágyi BAy Péter / Agro Jager

Hogyan olajozzunk a félautomata sörétes puskát?

Szedjük szét, vegyük le a csövet és tárat. Hasonlóképpen járjunk el a bock vagy dupla fegyvereknél is és a fődarabok szintjéig bontsuk szét a puskáinkat – ahol az ejektor részeit alaposan tisztítsuk meg.

Az elsütőszerkezet más történet, mivel az a tusában marad, így azt általában terepi karbantartáskor nincs lehetőségünk megbontatni.

A bock puskáknál, miután eltávolítottuk az előagyat, a csövet, az első lépést már teljesítettük is, miközben a félautomata sörétes puskák szétszedése után mélyebb tisztításra nyílik lehetőségünk, szemben a hagyományos dupla vagy bock puskákkal.

Ezenkívül a Franchi vadászfélautomata puskák, amelyeknek inercia mechanizmusa elöl helyezkedik el, a visszarugó pedig az előagy alatti csőre van szerelve, még könnyebben tisztíthatóak. Elég csak eltávolítani az előagyat, és már hozzá is férünk! Még a legapróbb porszemek is elérhetők… például egy fogkefével!

Általánosságban elmondható, hogy az Affinity 3 és Affinity 3.5 félautomata puskák, az elülső inercia működési rendszerrel, kevesebb karbantartást igényelnek, így könnyítve a vadász dolgát.

Miután a puska szétszerelésre került, a tisztítást gondosan meg kell kezdeni.

Hogyan tisztítsuk meg a hagyományos sörétes puskákat?

Miután a puskát szétszereltük, el kell távolítani minden szennyeződést, ami a vadászat során rakódott le. Puskatisztító pálcák, rongyok, fogkefék vagy kefék, mind megfelelő eszközök erre a célra!

Különös figyelmet kell fordítani a cserélhető choke-ok és a csövek tisztítására.

Cserélhető szűkítésekkel egy FRANCHI Feeling sörétes fegyver. Fotó: Agro Jager

Először, miután szétszereltük és eltávolítottuk őket, durva ronggyal és acéltisztítóval kell megtisztítani, amíg az összes szennyeződést le nem szedtük a csövek belső felületéről. Nagyon fontos megtisztítani a csövet ott is, amely a choke-okat tartja. Addig folytassuk, amíg minden lerakódás el nem tűnik.

A sörétes fegyverek töltényűrjeit se felejtsük el: gondosan meg kell tisztítani, mivel ez az első olyan terület, ahol a korrózió elindulhat. Ha van előrelátásunk és nem várunk túl sokáig, ha két-három vadásznaponta megtisztítjuk a csöveket, a munka viszonylag minimális lesz.

Célszerű minden alkalommal áthúzni egy tisztító pálcát a csövön, majd végül egy zsíros, “vastagabb” olajjal befejezni a műveletet, hogy a fémet szigeteljük a levegőtől.

Tisztító pálcák minden fegyvertisztító készletben megtalálhatók a fegyverboltokban.

Fokozott figyelemmel járjunk el akkor, ha gyöngygolyót használtunk – vaddisznóhajtások esetén.

Ezt azért szükséges megtenni, mert a golyó nagy szennyeződést okoz, így az első szabály: ne várjunk túl sokáig!

A Pegoraro Tiro Dinamico lőszerei kedveltek a gyöngygolyó szerelmeseinek körében. Fotó: Frommer / Agro Jager News

Miért szükséges olajozni a sörétes puskát?

A vadász az a fajta ember, aki nem hátrál meg és még a nehéz környezeti és időjárási körülmények között is elindul, mert a vadászat izgalma az oka annak, hogy bármilyen esős, nyirkos és hideg idő van, a vadászat nem marad el. Egyébként, ha a puska tisztításáról van szó, a legfőbb ellenség mindig ugyanaz: a víz! Hogyan védhetjük meg tehát a sörétes fegyvereinket?

A fegyver szárítása sajnos önmagában nem elegendő, mivel olajréteg nélkül nincs semmilyen védelem a nedvesség ellen. Már egyetlen vízcsepp, nedves környezet is problémát jelenthet,vagy ha a forró fegyvert visszarakják a tokba és olyan kondenzáció keletkezik, amelyek végeredményben a korrózióhoz vezet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Minden félautomata puska, amely terepmintás (camo) bevonattal vagy még jobb esetben Cerakote bevonattal rendelkezik, nagyobb ellenállást garantál az időjárási hatásokkal szemben és ideális extrém vadászati körülmények között, például vízivadak vadászatánál.

Franchi Affinity 3 Cerakote bevonattal. Forrás: Franchi

A Cerakote egy ultrafinom kerámia alapú festék, amely kiváló ellenállást biztosít az időjárási hatásokkal szemben.

Alternatívaként, a barnított puskákat gondosan olajozva kell tartani vadászat után, és ennyi… alapvetően ezzel a művelettel kész is vagyunk!

Különféle fegyverápoló szerek közül lehet válogatni a FROMMER polcain. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Végül, de nem utolsó sorban: hogyan ápoljuk a farészeket?

Valljuk be, amikor vállra vesszük a puskát és érezzük az alatta melegedő faanyagot, az mindig különös élmény, bármilyen korúak a vadászok. Vannak vitrinpuskák, amelyek szinte túl szépek, hogy igazak legyenek, és vannak azok a fegyverek, amelyek velünk járják a legkülönbözőbb kalandokat.

A Franchi fegyvermárkát, 1868-ban az olasz, Luigi Franchi alapította. A technológia fejlődése mellett a FRANCHI a hagyományt is tiszteli és ma is kaphatóak, rendelhetőek fatusával a  fegyvereik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha egy vadásznak ilyen típusú puskája van, amely talán gyönyörű fatusával rendelkezik, akkor néhány „csata” nyomával is számolnia kell. A szenvedélyes, romantikus vadászok még térképnek is tekinthetik ezeket, amelyek megörökítik a puskáinkkal az összes közösen átélt vadászatot.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Mivel a fa élő anyag, az első dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy sérülhet használat közben. Bár nincs rá varázsital, vannak apró lépések, amiket megtehetünk.

Ha lakkozott fafelülettel van dolgunk, karbantartásra nincs szükség, viszont ha megsérül, nagyon nehéz helyreállítani. Az olajozott fa azonban közvetlenül a vadász által is karbantartható, anélkül, hogy szakemberhez kellene fordulni.

Ne hanyagoljuk el a farészek ápolását sem! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben nincsenek mély repedések, elegendő a fegyverboltban kapható olajjal kezelni a fát és az visszanyerheti eredeti megjelenését és fényét.

Ez az olajozott tusák valódi szépsége, mert mindig újra vissza lehet állítani őket az eredeti állapotukba!

Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager / FROMMER

Összegzésként

Ezek a hasznos tippek, amelyek segítségével a félautomata sörétes puskát, illetve általában a puskákat tisztíthatjuk és gondozhatjuk. Ugyanakkor igaz, hogy a Franchi puskák valóban a vadász szolgálatára vannak tervezve.

Mert nem a szép fa vagy a szép gravírozás az, ami különbséget tesz, amikor a bozótosban járunk, a mocsaras vizekben vadászunk, vagy amikor a sár már a csizmánkig ér! A különbség abban rejlik, hogy olyan eszköz van a kezünkben, amely felejthetetlen érzelmeket ad nekünk!

Így, miután elvégeztük a munkát és odafigyeltünk a puskánkra… talán ideje újra vadászni indulni!

 

Fordította: Albert Attila | FROMMER Kft.

H-1089 Budapest, Szenes Iván tér 10.

Telefon: +36 1 210 3506

Mobil: +36 30 213 7334

Tovább olvasom