Keressen minket

Vadászat

Az új Vtv.-ről egyeztettek a megyei titkárok

Közzétéve:

Feltöltő:

Az OMVK megyei Területi Szervezeteinek titkárai a Medve utcában gyűltek össze június 9-én, hogy megtárgyalják az új Vadászati törvény koncepciójának sarkalatos kérdéseit. Emellett szó esett a vadászati hatóság több feladatának esetleges átvételéről, a vadászvizsga lebonyolításának egységesítéséről valamint a hivatásos vadászok számára javasolt bértábláról is. A tavalyi, tisztújító küldöttközgyűlés után rendszeresen összehívott titkári értekezletek tanácsadó és véleményező testületként működnek, lévén a titkárok ismerik a saját megyéjükben felmerülő kérdéseket, a vadászok és a vadászatra jogosultak problémáit.

Az értekezletet – amelyen részt vett dr. Jámbor László elnök és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is – Pechtol János, az OMVK főtitkára nyitotta meg. Az egyeztetés apropóját a készülő, ősszel a parlament elé kerülő és a tervek szerint 2016. január 1-jétől hatályba lépő új Vadászati törvény adta. Ennek koncepcióját május 21-én mutatta be dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára (további részletek itt). Mivel ez az anyag június végéig véleményezhető, az értekezlet lehetőséget teremtett arra, hogy az OMVK Elnöksége megismerje a titkárok többségi álláspontját, és annak tükrében tegye meg észrevételeit az FM-nek. A főtitkár kiemelte: a szaktárca nyár végéig összeállíthatja a normaszöveget. Ezt ismét társadalmi vitán lehet majd véleményezni, és végül – az érintett minisztériumokkal való egyeztetés után – az Országgyűlés az összes beérkező visszajelzést figyelembe vevő jogszabálytervezetet tárgyalhat majd. A cél, hogy karácsonyra „a fa alatt” ott legyen az új jogszabály, hiszen január 1-jétől több passzusnak már hatályba kell lépnie.
Pechtol János tájékoztatott a koncepció azon pontjairól, amelyek megítélése egyértelmű a vadászati érdekképviseletek részéről. A vad a jövőben is állami tulajdon, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötött maradhat. A bérleti ciklus az elképzelések szerint 20 éves lenne, a vadászterületek minimális nagysága pedig 3000 hektár, kijelölésük szakmai alapon történne. Ezzel kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: arra kell törekedni, hogy a jelenleg eredményesen gazdálkodó vadászatra jogosultak folytathassák a munkájukat. Ehhez érdemes jelezni a megyei, 13 fős vadgazdálkodási tanácsoknak (amelyeknek két megyét leszámítva mindenhol tagjai a megyei kamarai titkárok is), hogy az általuk kezelt terület nem hagy kívánnivalót maga után, hiszen a koncepció értelmében a megyei Kormányhivatalokban a tanácsok javaslataira húzhatják majd meg a vadászterületek határait. Amennyiben a földhasználókkal addig jó volt a viszony, jó esély lesz rá, hogy ismét ugyanannak az egyesületnek adják haszonbérbe a területet. A korábbi, eredményes gazdálkodás folytatását támogató lehetőség lehet az előhaszonbérleti jog intézménye, amely szerepelhet az új Vtv.-ben. Mindezzel együtt pedig az új jogszabály kötelezné azon földtulajdonosi közösségeket, amelyek maguk gyakorolják a vadászati jogot, hogy ehhez hozzanak létre vadásztársaságot az átláthatóság érdekében. (Az előhaszonbérlet természetesen ezen közösségeket is megilleti.)
Dr. Jámbor László a maga részéről szintén hangsúlyozta: a koncepció csak az új jogszabály szándékait mutatja, a konkrétumok a kodifikáció után lesznek ismertek, amelyben az érdekképviseletek is részt vesznek. Emlékeztetett, hogy a jogalkotó szándéka szerint a jelenlegi Vadászati törvény idejüket nem múlt, jól működő passzusait átemelik az új jogszabályba. Ez egyébként nagyban támaszkodik a vadászati érdekképviseletek által összeállított tervezetre, amely egy széleskörű egyeztetést követően született meg, és amelyet tavaly nyáron meg is kapott az FM. Az OMVK elnöke a területhatárok kijelölésével kapcsolatban leszögezte: ennek új szabályozásával végre a helyére kerülhet a földtulajdonhoz kötött vadászati jog intézménye. A gazdálkodó eldöntheti, kinek és mennyiért adja haszonbérbe a földjét, ám a vadgazdálkodási egységek kijelölése szakmai kérdés, és logikus módon szakemberek kezébe kerülhet.

Sarkalatos kérdések
A koncepció több sarokpontja azonban kérdéseket vet fel, amelyekben a titkárok állásfoglalását kérte az elnökség. Napirenden volt a koncepcióban említett tájegységi fővadász intézménye. A többségi vélemény szerint az új funkció létrehozása előremutató lenne, amennyiben ez a személy az OMVK alkalmazottjaként dolgozhatna, és – a falugazdászok mintájára – delegált hatósági jogkörökkel is megerősítenék. Hasonló rendszer sikerrel működik Ausztriában és Franciaországban is. Az új szakemberek – megyénként néhány fő – nemcsak a vadgazdálkodókat segíthetnék, hanem együttműködhetnének a mezőgazdálkodókkal is, például a zöldítés megvalósításában. Így az EU előírásainak megfelelően létrehozott ökológiai célterületek a lehető leginkább kedvezhetnének a vadállománynak is. A megyei titkárok többsége támogatta, hogy ilyen tájegységi fővadászok működjenek közre a megyék vadgazdálkodásában összekötő kapocsként a vadászatra jogosultak és a vadászati hatóság között, segítve a vadgazdálkodók munkáját.
Szintén kardinális kérdés a Települési Agrárgazdasági Bizottságok (TAB) kérdése. A koncepció szerint a jövőben a települések jegyzői helyett ezek képviselője szavazna a földtulajdonosi gyűléseken a meg nem jelent és a 30 hektárnál kisebb terület tulajdonosai helyett. A elképzelést alapvetően támogatták az egybegyűltek, de határozott állásfoglaláshoz a jelenleg ismerteknél több részletre lenne szükség.
Sok társaság esetében létkérdés a vadkár. Az érdekképviselet álláspontja, hogy leginkább a megelőzésére kell koncentrálni, illetve szükség van egy pontos és egységes módszertanra a kár felméréséhez. Az OMVK tavaly elkészíttetett egy vadkárprotokollt, amely a törvény előkészítése során meghatározó lehet. Emellett pedig alapvetés, hogy a vad mezőgazdasági területen való felbukkanása és – következésképp – károkozása nem rendellenesség, így a gazdálkodónak a kár bizonyos részét mindenképp viselnie kell, illetve közre kell működnie a megelőzésben is.
Vadászberkekben nem egyértelmű a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó, tervezett szabályozás. Eszerint nem minden megkezdett, hanem minden befejezett 3000 hektáron kellene alkalmazni egy-egy vadőrt. Az intézkedés célja, hogy kiszűrje az érdemi munkát nem végző „papírvadőröket”. Ez úgy lehet megvalósítható, ha a hatóság következetesen ellenőrzi az előírások végrehajtását. Azokra a felvetésekre pedig, amelyek szerint egyes területeken nem lesz elég egy vadőr, szintén van megoldás: a nem szigorúan véve vadgazdálkodási feladatokkal – például a lesépítéssel vagy a vadföldműveléssel – a vadászatra jogosult bízzon meg vállalkozókat, a hivatásos vadász pedig csakis a szakmájával foglalkozzon.
Szó esett a haszonbérleti díjakról is. A koncepció szerint ezek összegére a szaktárca az érdekképviseleti szervek bevonásával ajánlást tesz majd közzé. A tapasztalatok szerint ott, ahol magas a díj, gyakran drasztikusan esik a vadállomány minősége, mivel a bérlők a lehető legtöbb vadat szeretnék kivenni cserébe a pénzükért. Ezért merült fel, hogy – az ajánlások mellett – akár maximálni is lehessen a hektáronként fizetendő díjat.

Hatósági feladatok átvállalása
Az ülés 2. napirendi pontja volt a vadászati hatóság egyes feladatainak átvétele annak anyagi vonzatával együtt. A cél, amelyet alapvetően támogat a szaktárca is, a felügyelet tehermentesítése lenne, amely így nagyobb figyelmet fordíthatna a vadászatra jogosultak ellenőrzésére. A vadászati igazgatás átalakítása és a Vadászati törvény lehetőséget teremthet a különböző szolgáltatások központosítására, hogy a jövőben az OMVK átvállalhassa a hivatásos vadászokkal kapcsolatos összes teendőt (nyilvántartást, eskütétel lebonyolítását, szolgálati naplók és beírókönyvek hitelesítése), a vadászati engedélyek kiadását, a vadgazdálkodók számára szükséges eszközök (például a vadazonosító jel, avagy krotália) kiadását, és végül, de nem utolsó sorban végezhesse a trófeabírálatot. Csak ez utóbbival kapcsolatban oszlottak meg a vélemények, ugyanakkor megfelelő feltételekkel a többség ezen feladat átvételét is támogatta. Jelesül: a bírálatot a tájegységi fővadászok koordinálnák, így a megyében több helyszínen végezhetné – akárcsak a vadászvizsga esetében – egy bizottság, amelyben a vadászati hatóság is képviselteti magát. Mindennek természetesen vannak személyi és tárgyi feltételei, így egyes megyékben akár székhelyváltásra vagy beruházásokra is szükség lehet, ezzel együtt a részletkérdések nem aggasztották a titkárok többségét, akik támogatták a felsorolt feladatok átvételét.

A vadászvizsga lebonyolítása
Az országban jelenleg 30 regisztrált vadásztanfolyam-szervező működik. Az OMVK kezdeményezésére tavasszal kifejthették észrevételeiket arról, hogy a 2014 januárja óta hatályos új szabályozás alkalmazása milyen finomításokat indokol. Több vadászatszervező egyebek mellett azt is jelezte, hogy mind a lőtéri, mind pedig az elméleti vizsgáztatásnál eltérő az egyes megyék vizsgabizottságainak gyakorlata. Miután a vizsgákat a vadászkamara megyei Területi Szervezetei szervezik, a vizsgabizottságok elnökei pedig a megyei titkárok, Bíró Gabriella, mint az OMVK témáért felelős főmunkatársa ismertette a kívánatos vizsgáztatási gyakorlatot. A titkárok is éltek a javaslattétel lehetőségével, az észrevételeik leginkább a lővizsgára vonatkoztak.

A hivatásos vadászok helyzetéről
Végül, de nem utolsó sorban összeült az a szűk körű bizottság is, amely a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programtervet hivatott kidolgozni (legutóbbi, áprilisi ülésükről itt olvasható beszámoló). Ezúttal egy bértábla-javaslat összeállítása volt terítéken. A konkrét összegeket jelenleg nem lehet meghatározni, ugyanis ezekre egyebek mellett az új Vadászati törvény is hatással lehet, az viszont biztos, hogy különböző feltételek alapján, szorzókkal lesz növelhető egy fix alapbér. Erre ható tényező lesz a tervek szerint a végzettség, a kor, a munkatapasztalat, az adott vadászterület nagysága, de figyelembe kell majd venni a hétvégi és az éjszakai munkavégzést is. Bizonyos, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi megbecsülésre van szükség ahhoz, hogy az országban hosszú távon is szavatolható legyen a minőségi vadgazdálkodás, hiszen ennek a vadőrök a letéteményesei.

omvk.hu

Vadászat

Beszámoló a 2026. évi Őzgida – és fészekalj – mentési programról

Az Alpokaljai, valamint a Rábamenti-kemenesháti vadgazdálkodási tájegységben őzgida- és fészekaljmentést végeztek.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Alpokaljai-, valamint a Rábamenti-kemenesháti vadgazdálkodási tájegységben 2026-ban az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának szervezésében ismét részt vettünk az Őzgida – és fészekalj – mentési programban. A program megyei koordinátora Kenesei István. Idén már három drónpilóta, Bodorics Balázs, Fukszberger Szabolocs és Pukánszki Zoltán voltak a segítségünkre. A terepi mentési munkák szervezését, lebonyolítását, dokumentálását a tájegységi fővadászok Bokányi Gábor, és Radics András végezték.

Fotó: Bodorics Balázs – OMVK

Az Alpokaljai vadgazdálkodási tájegység 22 vadászatra jogosultja közül 8, a Rábamenti-kemenesháti vadgazdálkodási tájegység 31 vadászatra jogosultja közül 5 vett részt a programban. Az idei évben a megmentett őzgidák jobb fülbe került piros színű, sorszámmal ellátott azonosító jel.

Az első hőkamerás drónos keresések május elején, a lucerna első kaszálásának megkezdésével kezdődtek, mivel ebben az időszakban a vadászatra jogosultak már jelezték 1-1 gida észlelését. A terepi tapasztalataink alapján elmondható, hogy lucernában egyszer se találtunk gidát. A lucernák kaszálását követően következett két hetet felölelő szünet a rétek kaszálásáig, amikor május 21-én újra kezdtük a hőkamerás drónos kereséseket. Ekkor már az előző év tapasztalatai alapján még nagyobb sikerrel végeztük a feladatot. A kereséseket hajnalban, még napfelkelte előtt kezdtük. Az aznap kaszálni tervezett réteket először lerepültük, a megtalált gidák, és fészekaljak pozícióját megjelöltük, majd ezt követően a hivatásos vadászok segítségével elkezdtük összeszedni, megjelölni, és a kaszáló területéről a legközelebbi fasorba, erdőbe, nádasba a gidákat bevinni.

Fotó: Bodorics Balázs – OMVK

A hajnali őzgida mentéseken két alkalommal a Kisalföldi ASzC Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium egy-egy érdeklődő hallgatója is részt vett.

Az Alpokaljai vadgazdálkodási tájegységben résztvevő 8 jogosult közül 4-nél sikerült összesen 34 db őzgidát megjelölni. Voltak olyan hajnalok, amikor 5-6 gidát is meg tudtunk menteni. A Rábamenti-kemenesháti vadgazdálkodási tájegységben résztvevő 5 jogosult közül 3-nál sikerült összesen 8 db őzgidát megjelölni. Ez Vas vármegyében összesen 42 megjelölt példányt jelentett, amiből 23 suta gida, és 19 bak gida volt.

A terepi munka folyamán több alkalommal is értékes megfigyeléseket tudtunk tenni. Egy árkokkal, és fasorokkal tagolt több részletben kaszált réten megjelölt egyik őzgidát a jelölés után 10 nappal a szomszédos réten kaszálás előtt újból megtaláltunk, és a rétről sikeresen kitereltük, így ez volt az első hiteles észlelése. Egy másik alkalommal a megfogott, megjelölt, elengedett őzgidát az elengedést követően 5 perc múlva a drónnal újból észleltük, ekkor már ismételten együtt volt a sutával.

Négy esetben észleltünk a réten fácán fészekaljat. Ebből két esetben a fácántyúk már a kikelt csibékkel volt, két fészken pedig még kotlott. Mindkét kotló tyúk fészke meg lett jelölve, majd 10 méter sugarú körben körbekaszálva. Az egyik fészeknél megfigyeltük, hogy a körbekaszált foltot a falu lakosságának egy része rekreációs tevékenysége, sétálás, kutyasétáltatás közben kíváncsisággal vizsgálgatta annak ellenére, hogy ekkor már a fészek elhelyezkedését jelölő zászlós karót is eltávolítottuk a területről. Ezt a fészket a negyedik napon a dolmányos varjak kifosztották.

Végeredményként a 42 megjelölt, és megmentett őzgidán túl 39 őzgida, és 5 gímborjú lett jelölés nélkül kiterelve a kaszálók területéről. A megmentéseken túl az őzgidák jelölésének vadbiológiai, kutatási jelentősége sem elhanyagolható különös tekintettel az így pontosan azonosítható bakok territórium foglalására, az agancsfejlődés figyelemmel követése, valamint a valós kor meghatározása szempontjából.

 

Szombathely 2026. június 22.

 

Radics András

tájegységi fővadász

Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium

Vadgazdálkodási Főosztály

Alpokaljai vadgazdálkodási tájegység (503)

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ

A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.

A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park

A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…

Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…

Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

A rókás bak

Mudra László vadászíjász élménybeszámolója

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:

Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.

A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News

Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.

Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.

Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.

Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.

Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.

Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!

Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.

Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!

Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.

Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅

Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.

Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!

Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅

Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁

Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.

Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.

Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.

Lövéstávolság: 22-25 méter.

Menekülési távolság: 54 méter.

Mathews V3 27, 66#

Vessző: Easton Aftermath 300.

Hegy: NAP Shockwave 125 grain.

 

Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom