Vadászat
A vadászat helye napjainkban
Új vadásztörvényt készülnek hatályba léptetni Magyarországon. A legmegfelelőbb indok arra, hogy utánanézzünk, ez a valamikori rangos társadalmi esemény milyen helyet foglal el napjainkban.
A cikk írója bevallottan ahhoz a táborhoz tartozik, akik ugyan elfogadják, hogy az emberek különböző szenvedélyeknek hódolnak, de az állat megölését már visszataszítónak találja. Miközben pontosan tudja, hogy ebben milyen képmutató, hiszen maga is húst eszik és Széchenyi Zsigmond vadászkalandjait is élvezettel olvasgatta. Bán Istvánnal (erdőmérnök, biomatematikus, író, vadász) beszélgettünk a témáról.
A zsákmányszerzési ösztön valahol mindenkiben ott lakozik kisebb vagy nagyobb mértékben. Hoztuk magunkkal a legrégebbi időkből. Az már az illető jellemétől függ, hogy valakit a zsákmány utáni hajszában az élmény vagy gyűjteményének gyarapítása motivál. A vadászatot a körülmények teszik nehézzé és érdekessé. Miközben a vadász – az erdőt járva – rengeteg szépséges látvánnyal találkozik, olyan veszélyhelyzetek adódhatnak, amelyeket ha nem lenne ott a vad elérhetőségének ópiuma, meg sem próbálna leküzdeni.
Az ősember számára létkérdés volt a vadászat, éleleméhez és ruházatához is így jutott hozzá. Egy mai vadásznak, annak a fizikai és szellemi állapotnak a megszerzése a cél, amit el lehet érni a vad üldözése közben. Ha az ember már kifáradt a városi életvitelétől, fontos, hogy találjon egy olyan kikapcsolódási formát, ami nemcsak pihenteti, de próbára is teszi. A sziklamászás már önmagában megfelel ennek a célnak, de ha ráadásul egy zerge áll a megközelíthetetlen sziklaszirten, becserkészése erőt próbáló feladat. Elkezdődik a küzdelem, az állat minden éberségét ki kell játszani, útirányokat választani, mérlegelni a kockázatot, fizikailag és szellemileg is a lehető legtöbbet nyújtani. Ebben lehet lemérni igazán a vadász kvalitásait is, hogyan cserkészi be, majd ejti el a zsákmányt. És vállalja-e a veszélyeket, a fáradságot, képes-e hóban, sárban napokon keresztül követni egy vaddisznót, vagy biztosra megy és lesből, a leszórt élelemre odajövő állatot lövi le.
VADVÉDELEM
Egy vadász, ha igazi, mindent elkövet annak érdekében, hogy szaporítsa, védje a vadat. Ha önző érdekből is, de megpróbál minden káros környezeti hatást megszüntetni, hiszen akkor tud vadászni, ha van elég állat. A vadászok tekintélyes része természetimádó, aki ugyanúgy belefeledkezik egy borját szoptató szarvastehén látványába, vagy a színes, őszi erdő hangulatába, mint bárki más. De azt is jól tudja, mindezt hosszú távon csak akkor őrizheti meg, ha védi a természetet és a vadat – még önmagával szemben is.
A VAD ELEJTÉSÉRŐL
Akkor, amikor a vadász életet olt ki, soha nem szabad elfelejteni, hogy akármit zsákmányol, az állományból mindig olyan egyedeket ragad ki, amelyek nem odavalók. Vagy nem elég életképesek, vagy torzak, vagy olyan nagyszámú a populáció, hogy tönkre tennék a környezetüket. A terepjárókkal, fényszórókkal, automatafegyverekkel felszerelt hordák – amikor a vadnak már valóban semmi esélye nem marad – nem nevezhetők vadásznak. Sajnos elég nagy számban előfordul ma már ez is. Lehet valakinek sok pénze a vadászathoz, ha nincs érzéke a megkívánt viselkedési szabályokhoz és a természethez, a vadásztársadalom nem fogadja be. Az ilyen ember lehet puskás, mészáros, vadölő, de vadász soha.
A VADÁSZETIKÁRÓL
A 2. világháború után – miután a politikát soha nem lehet elválasztani a vadászattól – az akkori vezető rétegnek és szokásainak köszönhetően olyan emberek kerültek a vad közelébe, akiknek nem volt kitől megtanulniuk a vadászetikát, nem rendelkeztek az ehhez megfelelő háttérrel. Hiszen a korábbi generációt – származás, politikai hovatartozás miatt – száműzték az erdőkből. Ez az új réteg azt hitte, a vadászat egyenlő a gyilkolással, ezért válogatás nélkül ölték a vadat. Aminek meg is volt a következménye, vészesen apadni kezdett a vadállomány. Így végül még ők is belátták, ha így folytatják, nem lesz mire vadászni. A 60-as években már a régi, eltiltott nagy vadászok, így gróf Széchenyi Zsigmond is újra puskát foghatott. Az ő jelenlétük, a „Vadászetika” című könyv megjelenése és a szükség újra az észérvekkel is alátámasztott vadgazdálkodás felé terelte a vadászatot. Egy biztos, a vadászat soha nem egyenlő a vérengzéssel és kegyetlenséggel.
SZEZON
A kora tavasz a szalonkázás, a május és a nyár az őzbak ideje. Ezután következik a vízi-vadak – a kacsa és a liba –, szezonja, sokan ezt tartják a legszebbnek. De mégiscsak az őszi időszak a csúcs, a szarvasbőgés ideje, amikor a gímszarvas keresi a párját. Október táján dám-barcogással telik meg az erdő, novemberben pedig a vaddisznó kondáké a főszerep. A vadászszezon mindig az adott állat szaporodásával és fejlettségével van összefüggésben, azaz nem gátolhatja az utódfejlődést. A szezont minden esetben úgy állapítják meg, hogy még véletlenül se fordulhasson elő, – mondjuk egy kezdő vadász esetében –, hogy hasas szarvastehenet, vagy a borját, illetve gidáját, malacát vezető állatot lőjön le. Csak, amikor már az utódok is kifejlődtek, akkor kezdődhet a szezon.
BÉRVADÁSZAT
Amióta a vadászat önálló ágazat lett és úgy döntöttek, hogy képes eltartani önmagát, a vadásztársaságok arra kényszerülnek, hogy pénzt teremtsenek elő. Gyakorlatilag majdnem minden társaság anyagi gondokkal küszködik. Meg kell fizetniük az anyagi kárt, amit a területükön mozgó vad okozott, s ez költségvetésük felét, kétharmadát elviszi. Miután a közhiedelemmel ellentétben a vadászok jó része nem a gazdag emberek közül kerül ki, egyetlen lehetősége marad a pénzszerzésnek, és ez a bérvadászat. A vadásztársaságok saját tagjaik elől lezárnak területeket, kifigyelik a vad mozgását, és „ráviszik” a külföldi és hazai fizetővendégeket. Sokszor nemzeti kincsnek számító trófeák is kikerülhetnek így az országból.
CSÚCSRAGADOZÓ: AZ EMBER
Magyarországon már nem élnek nagyragadozók, amelyek természetes módon szabályoznák a vadállományt. Nélkülük csak a betegség és a táplálék megszerzésének szabályozó mechanizmusa érvényesül, kiegészülve az ember korlátozó tevékenységével. Egyre több területet sajátítunk ki, zárunk el a vad elől kerítéssel, aszfalttal, épületekkel. Szűkül az élőhelyük. Ezért kell védeni és okszerűen szabályozni a vadállományt. Optimális esetben a vadász egyben felelősségteljes vadgazda is. Egyelőre, akármilyen kicsi is ez az ország, a magyar föld természeti szépségekben, vadban igen gazdag és sokszínű. Másutt talán találhatunk érdekesebbet vagy egzotikusabbat, de ilyen szív-közeli szépségeket sehol.
A természet tiszteletet érdemel, a benne élő vad nemkülönben.
prherald.hu
Vadászat
A 2025. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2025. december 1. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2025. december 1. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2025. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

A fénykép illusztráció. Fotó: MVH
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be.
Továbbá idei évben fontos figyelembe venni, hogy a 2025. július 16. és 2025. július 31. között a Magyar Államkincstár 44/2025. (VII. 10.) számú közleménye alapján benyújtott előlegfizetési kérelem beadása nem minősül kárenyhítő juttatás iránti kérelem beadásának. Ebből kifolyólag a tavaszi fagykárral érintett szőlő- és gyümölcs ültetvények után igényelhető kárenyhítő juttatás előrehozott kifizetésben részesült termelőknek is be kell nyújtaniuk a 2025. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket. Ennek hiányában elveszítik a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, az előrehozott támogatásként megkapott összeget pedig vissza kell fizetni.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2025. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2026 → MKR2520 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2025. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2020-2025. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, vagy 2025-ben a növénykultúra betakarítási szintje még nem haladja meg az 50 %-ot, akkor a 2020-2025. kárenyhítési évekre megállapított átlaghozam-adatok használhatóak fel. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal.
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított, a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjának a biztosított mezőgazdasági termelő által a szerződő fél részére történő teljesítést igazoló dokumentumot.
A biztosító által megállapított kártérítés összegét nem kell a kérelemben feltüntetni, azt a biztosító küldi meg a Kincstár részére, mind a díjtámogatott, mind a nem díjtámogatott biztosítások esetén.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2025. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2026. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: MVH
Vadászat
Valóra vált álom
Eljött az idő, két év halasztgatás után, hogy klasszikus módon, barátok és édesapám társaságában, egy hegyi vadászházból, a duruzsoló kályha mellől indulva, billenőcsövű fegyveremmel elejtsem életem első (és lehet, egyetlen) zergebakját!

Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A helyszín Szlovénia, a Raduha-hegy. Az éjszakai eső, amely a vadászkaliba tetejét verte 1200 méteres magasságban, 1500 métertől hó formájában hullott, külön varázst adva a tájnak. Reggel szikrázó napsütésben indultunk, ki-ki a kísérőjével, a felsőbb régiókba. Délig terveztük az első kört, aztán kis pihenővel délután folytattuk a vadászatot.
A táj lélegzetelállító, a szél orkánerejű, de így is belefutottunk egy kis csapatba, amely jó negyven méterre sorjázott mellettünk a fenyők között. Fényképezni is próbáltam, de nem egyszerű feladat. Jó másfél órás cserkelés után, visszafelé a kocsi felé jöttek a hírek: a többiek sikerrel jártak, így az első nap délutánjára már csak én maradtam vadászni. Ez ám a szerencsés nap.
A délutáni körre 1500 méteres magasságból indulva 1700–1750 méterig cserkeltünk, igazi téli, havas világban. A 70 év körüli kísérőmmel alig bírtam tartani a lépést — hihetetlen, ahogy bírta. 🙂
A nap már lebukott, amikor egy meredek nyiladékon zergét vettünk észre. 140 méterre feküdt. Vártunk, hogy felálljon, amikor furcsa hangokat hallatva egy bak kevesebb mint tíz méterre bejött mögénk — gyanúsnak vélt valamit. Persze elugrott, ilyen távról mozdulni sem lehetett… De hopp, a fenti bak felállt, ugyanis jobbról egy vetélytársa érkezett. Pár fotó, majd jött is az ukász: jó öreg bak… lődd meg!

Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A fényképezőt a vegyes hetesre cserélem, és amikor a bak kihúzza magát a szikla tetején, hangosan süvít végig a lövedék, amit a hegyoldalak sokáig dobálnak. A bakom eltűnik — igen, már az enyém. Egy jó blattlövéssel 20 méterre találjuk, beesve egy fenyő alá.
Leírhatatlan érzés… Ilyen helyen, ilyen körülmények között, klasszikus módon sikerült elejtenem az áhított bakot! Mire leérünk az autóhoz, besötétedik. A kalibában sokáig mennek az élménybeszámolók a pattogó kályha fényénél.
Első vadásznapunkon mindannyian eredményesek voltunk!
Tisztelet a vadnak! Üdv a vadásznak!
A képek magukért beszélnek!
Írta és fényképezte: Leskó Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH













You must be logged in to post a comment Login