Vadászat
A vadászat helye napjainkban
Új vadásztörvényt készülnek hatályba léptetni Magyarországon. A legmegfelelőbb indok arra, hogy utánanézzünk, ez a valamikori rangos társadalmi esemény milyen helyet foglal el napjainkban.
A cikk írója bevallottan ahhoz a táborhoz tartozik, akik ugyan elfogadják, hogy az emberek különböző szenvedélyeknek hódolnak, de az állat megölését már visszataszítónak találja. Miközben pontosan tudja, hogy ebben milyen képmutató, hiszen maga is húst eszik és Széchenyi Zsigmond vadászkalandjait is élvezettel olvasgatta. Bán Istvánnal (erdőmérnök, biomatematikus, író, vadász) beszélgettünk a témáról.
A zsákmányszerzési ösztön valahol mindenkiben ott lakozik kisebb vagy nagyobb mértékben. Hoztuk magunkkal a legrégebbi időkből. Az már az illető jellemétől függ, hogy valakit a zsákmány utáni hajszában az élmény vagy gyűjteményének gyarapítása motivál. A vadászatot a körülmények teszik nehézzé és érdekessé. Miközben a vadász – az erdőt járva – rengeteg szépséges látvánnyal találkozik, olyan veszélyhelyzetek adódhatnak, amelyeket ha nem lenne ott a vad elérhetőségének ópiuma, meg sem próbálna leküzdeni.
Az ősember számára létkérdés volt a vadászat, éleleméhez és ruházatához is így jutott hozzá. Egy mai vadásznak, annak a fizikai és szellemi állapotnak a megszerzése a cél, amit el lehet érni a vad üldözése közben. Ha az ember már kifáradt a városi életvitelétől, fontos, hogy találjon egy olyan kikapcsolódási formát, ami nemcsak pihenteti, de próbára is teszi. A sziklamászás már önmagában megfelel ennek a célnak, de ha ráadásul egy zerge áll a megközelíthetetlen sziklaszirten, becserkészése erőt próbáló feladat. Elkezdődik a küzdelem, az állat minden éberségét ki kell játszani, útirányokat választani, mérlegelni a kockázatot, fizikailag és szellemileg is a lehető legtöbbet nyújtani. Ebben lehet lemérni igazán a vadász kvalitásait is, hogyan cserkészi be, majd ejti el a zsákmányt. És vállalja-e a veszélyeket, a fáradságot, képes-e hóban, sárban napokon keresztül követni egy vaddisznót, vagy biztosra megy és lesből, a leszórt élelemre odajövő állatot lövi le.
VADVÉDELEM
Egy vadász, ha igazi, mindent elkövet annak érdekében, hogy szaporítsa, védje a vadat. Ha önző érdekből is, de megpróbál minden káros környezeti hatást megszüntetni, hiszen akkor tud vadászni, ha van elég állat. A vadászok tekintélyes része természetimádó, aki ugyanúgy belefeledkezik egy borját szoptató szarvastehén látványába, vagy a színes, őszi erdő hangulatába, mint bárki más. De azt is jól tudja, mindezt hosszú távon csak akkor őrizheti meg, ha védi a természetet és a vadat – még önmagával szemben is.
A VAD ELEJTÉSÉRŐL
Akkor, amikor a vadász életet olt ki, soha nem szabad elfelejteni, hogy akármit zsákmányol, az állományból mindig olyan egyedeket ragad ki, amelyek nem odavalók. Vagy nem elég életképesek, vagy torzak, vagy olyan nagyszámú a populáció, hogy tönkre tennék a környezetüket. A terepjárókkal, fényszórókkal, automatafegyverekkel felszerelt hordák – amikor a vadnak már valóban semmi esélye nem marad – nem nevezhetők vadásznak. Sajnos elég nagy számban előfordul ma már ez is. Lehet valakinek sok pénze a vadászathoz, ha nincs érzéke a megkívánt viselkedési szabályokhoz és a természethez, a vadásztársadalom nem fogadja be. Az ilyen ember lehet puskás, mészáros, vadölő, de vadász soha.
A VADÁSZETIKÁRÓL
A 2. világháború után – miután a politikát soha nem lehet elválasztani a vadászattól – az akkori vezető rétegnek és szokásainak köszönhetően olyan emberek kerültek a vad közelébe, akiknek nem volt kitől megtanulniuk a vadászetikát, nem rendelkeztek az ehhez megfelelő háttérrel. Hiszen a korábbi generációt – származás, politikai hovatartozás miatt – száműzték az erdőkből. Ez az új réteg azt hitte, a vadászat egyenlő a gyilkolással, ezért válogatás nélkül ölték a vadat. Aminek meg is volt a következménye, vészesen apadni kezdett a vadállomány. Így végül még ők is belátták, ha így folytatják, nem lesz mire vadászni. A 60-as években már a régi, eltiltott nagy vadászok, így gróf Széchenyi Zsigmond is újra puskát foghatott. Az ő jelenlétük, a „Vadászetika” című könyv megjelenése és a szükség újra az észérvekkel is alátámasztott vadgazdálkodás felé terelte a vadászatot. Egy biztos, a vadászat soha nem egyenlő a vérengzéssel és kegyetlenséggel.
SZEZON
A kora tavasz a szalonkázás, a május és a nyár az őzbak ideje. Ezután következik a vízi-vadak – a kacsa és a liba –, szezonja, sokan ezt tartják a legszebbnek. De mégiscsak az őszi időszak a csúcs, a szarvasbőgés ideje, amikor a gímszarvas keresi a párját. Október táján dám-barcogással telik meg az erdő, novemberben pedig a vaddisznó kondáké a főszerep. A vadászszezon mindig az adott állat szaporodásával és fejlettségével van összefüggésben, azaz nem gátolhatja az utódfejlődést. A szezont minden esetben úgy állapítják meg, hogy még véletlenül se fordulhasson elő, – mondjuk egy kezdő vadász esetében –, hogy hasas szarvastehenet, vagy a borját, illetve gidáját, malacát vezető állatot lőjön le. Csak, amikor már az utódok is kifejlődtek, akkor kezdődhet a szezon.
BÉRVADÁSZAT
Amióta a vadászat önálló ágazat lett és úgy döntöttek, hogy képes eltartani önmagát, a vadásztársaságok arra kényszerülnek, hogy pénzt teremtsenek elő. Gyakorlatilag majdnem minden társaság anyagi gondokkal küszködik. Meg kell fizetniük az anyagi kárt, amit a területükön mozgó vad okozott, s ez költségvetésük felét, kétharmadát elviszi. Miután a közhiedelemmel ellentétben a vadászok jó része nem a gazdag emberek közül kerül ki, egyetlen lehetősége marad a pénzszerzésnek, és ez a bérvadászat. A vadásztársaságok saját tagjaik elől lezárnak területeket, kifigyelik a vad mozgását, és „ráviszik” a külföldi és hazai fizetővendégeket. Sokszor nemzeti kincsnek számító trófeák is kikerülhetnek így az országból.
CSÚCSRAGADOZÓ: AZ EMBER
Magyarországon már nem élnek nagyragadozók, amelyek természetes módon szabályoznák a vadállományt. Nélkülük csak a betegség és a táplálék megszerzésének szabályozó mechanizmusa érvényesül, kiegészülve az ember korlátozó tevékenységével. Egyre több területet sajátítunk ki, zárunk el a vad elől kerítéssel, aszfalttal, épületekkel. Szűkül az élőhelyük. Ezért kell védeni és okszerűen szabályozni a vadállományt. Optimális esetben a vadász egyben felelősségteljes vadgazda is. Egyelőre, akármilyen kicsi is ez az ország, a magyar föld természeti szépségekben, vadban igen gazdag és sokszínű. Másutt talán találhatunk érdekesebbet vagy egzotikusabbat, de ilyen szív-közeli szépségeket sehol.
A természet tiszteletet érdemel, a benne élő vad nemkülönben.
prherald.hu
Vadászat
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
Aranysakálokat figyeltek meg Észak-Németországban.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Schleswig-Holstein tartományban először sikerült aranysakál-territóriumot azonosítani. A Plön járás területén két egyed jelenlétét is egyértelműen igazolták. A tartományi vadászszövetség szakmailag jelentősnek minősítette az észlelést.
A Landesjagdverband Schleswig-Holstein ügyvezetője, Marcus Böhmer így nyilatkozott:
„Az aranysakál kisebb, mint a farkas, félénkebb, mint sokan gondolják, és Schleswig-Holstein számára ez az aranysakálpár figyelemre méltó faunisztikai bizonyíték. Most az a feladat, hogy terjedését szakszerűen dokumentáljuk, és fejlődését folyamatosan nyomon kövessük.”
A fénykép illusztráció. Fotó: Kurfis Ilona amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hangfelvételek igazolják a jelenlétet
A jelenlétet beszámolók szerint a fajra jellemző vonyítás alapján sikerült igazolni. Mintegy két hét alatt összesen kilenc hangfelvételt rögzítettek, amelyeken egyértelműen két egyed hallható. Ezek a felvételek a C1 kategóriába sorolt, megbízható bizonyítéknak számítanak.
A pontos helyszínt nem hozzák nyilvánosságra
Az aranysakálok viszonylag kis, körülbelül 2–10 négyzetkilométeres territóriumokat foglalnak el. Ugyanakkor az állatok az Landesamt für Umwelt szerint érzékenyen reagálnak a zavarásra, ezért a hatóság egyelőre nem hozza nyilvánosságra a pontos lelőhelyet.
Új ragadozó faj Németországban
Az aranysakál megjelenésében és méretében a farkas és a róka között helyezkedik el. Jellegzetes a sárgásszürke bundája, amely helyenként vöröses árnyalatú. Az állat rendkívül alkalmazkodóképes: táplálékát többek között madarak, hüllők és kétéltűek alkotják – ezek közül számos faj Németországban veszélyeztetett. Ugyanakkor vadon élő és haszonállatokat is elejthet. Többnyire kisebb családi csoportokban vagy párban él.
Jelentős megfigyelés a vadgazdálkodás számára
A vadászszövetség szerint az eset kiemelt jelentőséggel bír a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a monitoring szempontjából. Az újonnan megjelenő fajokat – mint most az aranysakált – időben fel kell mérni és szakszerűen értékelni, hogy a változások megbízhatóan követhetők legyenek.
A szervezet úgy látja, hogy ez az eset fontos jelzés a vadállomány-megfigyelés további erősítésére. Csak megfelelő adatok birtokában lehet az élővilágban zajló új folyamatokat objektíven értékelni.
Korábban Schleswig-Holsteinben már történt egy figyelemfelkeltő eset: egy aranysakál Sylt szigetén több tucat haszonállatot ejtett el, azonban az az egyed azóta sem került elő.
Forrás: Jäger
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.
Fotó: Pixabay
A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.
Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások
Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?
Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.
Emellett több más fontos változás is történt:
- Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
- Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
- Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.
Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.
Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.
A vadászszövetség dicséri a módosítást
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.
A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.
Forrás: Jäger
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.
Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
You must be logged in to post a comment Login