Vadászat
I. Veszprém Megyei Vadászkamarai Trófeamustra
HUSZÁROKELŐPUSZTA | Festői környezetben, a Bakony Vadászkürt Egylet kürtszólamaitól kísérve vette kezdetét az ünneplés a hubertlaki hivatásos vadász emlékhelyen – immár második alkalommal..
- Fotó: Gyurom János
Horváth Iván, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese az éppen egy pár napja elvégzett súlyos műtét után lábadozó Varga László vezérigazgató képviseletében beszédében felidézte a Hivatásos Vadászok Emlékhelyének egy évvel ezelőtti napját. A Bakonyerdő Zrt. jelenlegi gazdálkodásáról szólva elmondta, hogy a társaság éves szinten realizált 10 Mrd forintos árbevételéből a vadgazdálkodási ágazat 4%-kal részesedik, ez az összeg pedig a hivatásos vadászok fáradságos és hozzáértő munkájának köszönhető.
Az erdő- és vadgazdálkodás szoros kapcsolatban állnak egymással, hosszú távon mindkettő csak egymás érdekeit figyelembe véve gyarapodhat. Az 1996-os törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a nagyvadlétszám a kapcsolódó ágazatok tűréshatárán mozog. Reményét fejezte ki, hogy az új törvény hatályba lépése megteremti majd az egyensúlyt a mezőgazdaság, az erdészet és a vadgazdálkodás érdekei között.
Az, hogy most közösen ünnepelnek erdészek és vadászok, legyen előképe a problémákról, feladatokról való közös gondolkodásnak és a közös munkának. Beszéde zárásaként köszönetét fejezte ki az emlékhely létrejöttéért Fodor Zoltánnak, Balter Józsefnek, Gombási Károlynak, Horváth Ákosnak és a Veszprém Megyei Véreb Egyletnek.
Szekrényes Tamás, a Veszprém Megyei Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke szintén a kezdeteket idézte fel: három-négy éve fogalmazódott meg az igény a kezdeményezőkben, hogy a hivatásos vadászoknak is legyen egy olyan emlékhelye, ami az általuk végzett munka előtt tiszteleg. Az emlékhely kialakításához anyagi és erkölcsi támogatást is kaptak, így vált lehetővé, hogy ma közösen ünnepelhetünk. „Nincs szebb erdő az ezüsttörzsű, szeptemberi bükkösnél és nincs szebb vad a benne orgonázó magyar szarvasbikánál!” – idézte Széchenyi Zsigmond szavait, és örömét fejezete ki, amiért a mai ünneplésre is egy ilyen „ezüsttörzsű bükkösben” kerülhetett sor.
Dr. Jánoska Ferenc, a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének egyetemi docense az 1083-ban szentté avatott Imre herceg vadászattal való kapcsolatát ismertette. Elmondása szerint kevés adattal rendelkezünk szent királyunk fiának életéről. Halálának éve bizonyos, az 1031-es Hildesheimi Évkönyv szerint: „Heinricus Stephani regis filius dux Ruizorum in venatione ab apro discissus periit flebiliter mortuus”, vagyis: „István király fiát, Henriket, az oroszok hercegét egy vadászat során egy vadkan szétszaggatván, siralmas halállal meghalt.” Tehát bizonyosra vehető, hogy Szent Imre herceg halála vadászathoz kötődik, de nem utalnak rá bizonyítékok, hogy életében is vadászott volna. Legalábbis a legutóbbi időkig így tűnt, nemrég azonban Lengyelországból kerültek elő arra utaló jelek, hogy Szent Imre életében is szívesen hódolt a vadászatnak.
A nép ajkán élő mondák szerint ugyanis amikor Imre a lengyel királynál vendégeként vett részt egy vadászaton a Lysa Gora hegyén, egy, a Szent Hubertus-legendához nagyban hasonlító esemény hatására megkérte Vitéz Boleszláv lengyel királyt, hogy építsen ott kolostort. A lengyelek a mai napig tisztelik Árpád-házi Szent Imre herceget, nem csak mint az ifjúság védőszentjét és a tisztaság jelképét, hanem mint vadászó szentet, és vadász-védőszentet is. A mai vadászok gyarló emberként rászorulnak az égi patrónusok közbenjárására, helyes volna tehát, ha – nem Szent Hubertus helyett, hanem mellette – magyar vadászként helyet adnánk a Szent Imre-kultusznak is.
A Bakony Vadászkürt Egylet előadásában meghallgatott Vadászinduló elhangzása után került sor a tavaly alapított kitüntetés, a Hubertlaki Kereszt átadására, amelyben az alábbi hivatásos vadászok részesültek:
- Sándor István hivatásos vadász a soproni Erdészeti Szakközépiskolában szerzett Vadász technikus oklevelet. 1976-tól a Délbakonyi Vadásztársaság hivatásos vadásza. Nagy tapasztalatú, kiváló felkészültségű vadászati szakember. Részt vesz a vadásztársaság szakmai irányításában, a vadgazdálkodás és vadászat területén. Jó kapcsolatot ápol az erdő- és földtulajdonosokkal, valamint a vadásztársaság tagságával. Munkáját a vadásztársaság vezetése nagyra értékeli.
- Gombási Károly a Bakonyerdő Zrt. Pápai Erdészeténél kezdte szakmai pályafutását. Az erdőgazdaság hivatásos vadászaival kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, felszereléseik beszerzése mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hubertlaki Emlékmű létrehozásában. Aktív vadász, munkabírásának, szakmai tájékozottságának, jó kapcsolatteremtő készségének és nem utolsó sorban közvetlen természetének köszönhetően elismerést és tiszteletet váltott ki mind a szakhatóságok, mind a kollégák körében.
- Kirchkeszner Tamás 1982 szeptemberétől dolgozik a VERGA Zrt.-nél. 1990-től látja el az erdőgazdaság Kávás erdészkerületének hivatásos vadász teendőit. Nagy szakmai tapasztalatára és szaktudására támaszkodva elsősorban a gímszarvas és muflon állománynevelése terén emelkedik ki munkája. Tevékenysége a vaddisznó társas vadászatok szervezése és lebonyolítása során is példaértékű. Tudását, tapasztalatát sikeresen adja tovább fiatalabb kollégáinak.
Pap Gyula, az OMVK Veszprém Megyei Területi Szervezetének elnöke a hivatásos vadászok munkáját méltatta, ami nélkül a most bemutatott trófeákat hordozó vadak sem kerülhettek volna terítékre. Gratulált a kitüntetetteknek, és példaértékűnek nevezte a Bakonyerdő Zrt. hozzáállását, részvételét a kiállítás megszervezésében. Mint rámutatott: a kamara úgymond „csak a nevét adta” rendezvényhez, de Korn Ignác és Szekrényes Tamás elképzelése nem valósulhatott volna meg az erdészet segítsége nélkül.
Takács Szabolcs nem csak Veszprém megyei kormánymegbízotti minőségében, hanem mint a Veszprém Megyei Vadászkamara tagja, vadásztárs szólt a trófeaszemlére összesereglettekhez. Kiemelte, hogy a megyei vadászati hatóság idén minden eddiginél több trófeát bírálatát végezte el, a vadgazdálkodóknak pedig jogos igénye, hogy trófeáikat megmutathassák, és megcsodálhassák más vadgazdák termését is.
A kiállítás közös megtekintése, a közös ünnep során minden bizonnyal párbeszéd alakul majd ki, ami erősíti a már jelenleg is szoros együttműködést a vadászati hatóság, a kamara és az állami erdészetek között. Mint rámutatott, tudomása szerint ez az első, megyei szintű trófeaszemle az országban, ami felülmúlhatja még a sárosfői rendezvény sikerét is.
Baracskay Lajos, a Veszprém Megyei Vadászkamara titkára a Hubertusz kereszt arany fokozatát adta át Németh Mihálynak, aki már húsz éve a Csángotaér vadásztársaság hivatásos vadásza. Munkáját mindig a vadászat írott és íratlan szabályai szerint, nagy odafigyeléssel, precizitással és a vadászetika maradéktalan betartásával végzi. Minden gondolatában, tettében vadászember. Nagyon sokat tett és tesz azért, hogy a társaság vadban és vadászati élményekben gyarapodjon.
A trófeamustra keretében huszonhat vadgazdálkodási egységből összesen nyolcvannyolc trófeában gyönyörködhettünk, a legtöbb természetesen gímagancs volt, de akadt dámlapát és mufloncsiga is. Volt alkalom a Soós Anita által nemrégiben elejtett lovászpatonai rekordbika csodálatára ugyanúgy, mint egy villanypásztorban elhullott, jobb sorsra érdemes gím trófeájának megtekintésére, szakmai beszélgetésekre, tapasztalatcserére. Bízunk abban, hogy jövőre még több vadász látogat el a trófeamustrára, és a bemutatott trófeák száma eléri legalább a százat!
vmvk.hu
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Rituper Balázs, a lábodi vadászterület fővadászának beszámolója az illegális agancsozás visszaszorításáról:
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Összefogás az illegális agancsozás ellen – a rendőri jelenlét Lábodon is sikeres 🦌. Rituper Balázs, a Lábodi vadászterület fővadásza számol be az eddigi tapasztalatokról:
Fotó: SEFAG Zrt.
„Egyértelmű, hogy a fokozott ellenőrzésnek komoly visszatartó ereje van. A tavalyi évben kezdtünk intenzíven foglalkozni a kérdéssel, és azóta a Barcsi, valamint a Nagyatádi Rendőrkapitányság kiemelt partnerünk ebben a munkában. Február elseje óta a rendőrség minden nap biztosít kollégát szakszemélyzetünk mellé.
Minden kollégának kiemelt feladata, hogy a saját területét vigyázza. Adott napon egy-egy kollégával Lábod északi és déli részén is kint tartózkodik egy-egy rendőri egység, hogy ellenőrzéseket végezzen. Ennek köszönhetően bármilyen tettenérés esetén 20 percen belül intézkedni tudunk a vadászterület teljes egészén.
Fotó: SEFAG Zrt.
Az ellenőrzések pirkadattól napnyugtáig tartanak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a reggeli és a délelőtti órákban kell tartaniuk az ellenőrzésektől, de a délutáni jelenlétünk is folyamatos. Az eredmények magukért beszélnek, tavaly 10, idén eddig 5 sikeres elfogás történt. Minden esetben feljelentést tettünk az erdőlátogatási korlátozás megszegése miatt, illetve ahol a helyzet megkívánta, lopás vétsége miatt.
Utóbbi elfogás március első hetében történt, a területellenőrzés során egy korábbról ismert agancsozó autóját fedeztük fel a vadászterület egy pontján, ezután a 68-as úton egy 20 egyedet számláló szarvasrudli szaladt át a 68-as főútvonalon délelőtt 10:30 körül. Kollégáinkkal összefogva megfigyeltük az adott terület különböző pontjait, lesben állva. Az akció közben folymatosan kommunikáltunk, így mindig tudtuk, hogy merre járnak az illetéktelenek. Déli 12 óra előtt sikerült tetten érni őket egy erdőterületen, ketten voltak. Hat – fejenként 3-3 – darab gímszarvas agancs volt náluk. Az agancsok össztömege meghaladta a 12 kilogrammot. Mindkettejük lopás vétsége miatt felel majd a bíróságon. Bűncselekményt követtek el, hiszen az eltulajdonított agancsok értéke fejenként meghaladta az 50.000 Ft-ot. A barcsi rendőr kollégák az elfogás után 5 perccel már a helyszínen voltak. Megtörtént a tettesek igazoltatása, majd mindkettejüknél a házkutatás is.”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Közös járőrözések indultak a Rétközben a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért
Fokozott ellenőrzések indultak a Rétközben a visszatérő ragadozómadár-mérgezések miatt.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Fokozott ellenőrzések indultak a Rétközben a visszatérő ragadozómadár-mérgezések miatt. A Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz térségére kiterjedő közös járőrözéseket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Természetvédelmi Őrszolgálata, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság és az Ibrányi Rendőrőrs indította el. Az első, sajtónyilvános akciót 2026. március 3-án tartották.
Az első közös szolgálat március 3-án Balsa mellett
2022 óta az említett települések környezetében 27 mérgezés miatt elpusztult állat került elő. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy legalább 12 fokozottan védett sas (hat parlagi sas és hat rétisas) pusztult el mérgezés miatt, de más védett ragadozó madarak, így öt egerészölyv és egy barna rétihéja is az illegális cselekedet áldozatává váltak Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz települések térségében.
A tavaszi időszak kiemelten érzékeny a mérgezések szempontjából. Ez összefügg a ragadozók és az apróvadfajok szaporodási ciklusával, valamint a ragadozógyérítések fő időszakával is. A megelőzés ezért ebben az időszakban különösen fontos. Az idei évben a HNPI természetvédelmi őrszolgálata és az Ibrányi Rendőrőrs járőrei közös ellenőrzéseket indítottak az MME kutyás egységével a mérgezések megelőzése és az elkövetők felderítése érdekében. Az első ilyen ellenőrzésre március 3-án kedd reggel került sor, amely sajtónyilvános esemény volt, így a média képviselői is betekintést nyerhettek a közös munka részleteibe és a méreg- és tetemkereső kutyás egység napi munkájába. A kezdeményezés azonban nem egyszeri akció: a következő hetekben további közös ellenőrzésekre lehet számítani a térségben.
Gávavencsellőn egy korábbi esetnél a bizonyítékok begyűjtése
A cél egyértelmű: megóvni hazánk kiemelkedő természeti értékeit, és üzenetet küldeni arról, hogy a védett állatok ellen elkövetett bűncselekmények nem maradnak következmények nélkül. A közeljövőben az ország más területein is fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.
A fent említett térségben, a korábbi eseteknél a toxikológiai vizsgálatok az elpusztult madarak szervezetében nagy mennyiségű, Magyarországon régóta betiltott növényvédőszer-hatóanyagot, karbofuránt mutattak ki. A rendkívül mérgező szer mezőgazdasági felhasználása 2006 óta tilos, 2008 óta pedig már a birtoklása is bűncselekménynek számít. A korábbi években nem sikerült azonosítani a mérgezések forrását, azonban a tavalyi évben a keresőkutyák segítségével már méreganyaggal kezelt házi baromfi csalétkeket is sikerült felderíteni. Hazánkban nem jellemző, hogy ugyanazon a területen évről évre ismétlődjenek a védett állatok elleni mérgezések, ezért az eset egyértelműen tudatos és visszatérő bűncselekményre utal. Az elkövető(k) láthatóan nem riadnak vissza a felelősségre vonástól, ami indokolttá teszi a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek szorosabb együttműködését.
Az MME 2013 óta működteti méreg- és tetemkereső kutyás egységét, amelynek elsődleges feladata a védett madárfajok ellen elkövetett bűncselekmények terepi helyszínelése országszerte a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával együttműködésben. A speciálisan képzett kutyák eddig több mint 1100 mérgezett állatot és csalétket találtak meg, kulcsszerepet játszva többek között a fokozottan védett parlagi sas és a kerecsensólyom kárpát-medencei állományának védelmében. Az MME kutyás egysége a kezdetek óta szoros és hatékony együttműködésben dolgozik az Országos Rendőr Főkapitánysággal a munkakutyák kiképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban, valamint segíti a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát is az országos jelentőségű madármérgezési ügyek felderítése kapcsán.
A fokozottan védett sasok mérgezése rendszeresen megtörténik a térségben
Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége 2023 és 2028 között az Európai Unió és a magyar állam támogatásával a LIFE SakerRoads projekt (LIFE-2021-SAP-NAT-NATURE-101074704) keretében dolgozik a ragadozó madarak ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kísérleti tölgyültetés az Ipoly Erdő Zrt.-nél
Érkeznek a szikes puszták kincsei — visszatértek az első széki lilék a Felső-Kiskunságba!
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra visszatért az első fehér gólya
Innováció a terepen: digitalizálta helyszíni ellenőrzéseit a NAV
Aktuális információk a kárbejelentésekről
Tavaszi lépések a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen
Hol töltötték 2025/2026 telét gyűrűs madaraink?
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Idén sem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Összefogás az illegális agancsozás ellen
You must be logged in to post a comment Login