Vadászat
Szorul majd a hurok a rapsicok körül is
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE | Sok helyen figyelőkamera segíti a megyében a vadőrök munkáját. Felbecsülhetetlen eszmei értékű és több száz millió forintos anyagi kárt okoznak a vadorzók és orvvadászok évente az országban.
Hús, tenyészérték, trófea
A megélhetési orvvadászat legelterjedtebb eszköze a hurkolás, mely elsősorban a nagyvadállományt érinti. A kár értékét nemcsak az ellopott hús, hanem az állatok tenyészértéke és a megölt állat agancsának, szarvának, agyarának, azaz a trófeának az értéke is növeli.
Az emberekre is veszélyesek
Mint a Büntető Törvénykönyv kimondja, aki vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként, engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
E büntetési tétel kiszabásában reménykednek annak a megyebeli vadásztársaságnak a tagjai, akik a napokban egy elpusztult szarvast találtak, a nyakán hurokkal. Egy vadász lett figyelmes a rapsicokra, akik a zsákmányukat hátrahagyva elmenekültek a helyszínről. Az illetékes rendőrkapitányság orvvadászat bűntett elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást. A vadászok több helyen találtak különféle módokon kihelyezett csapdákat, amik nemcsak a vadakra, hanem az emberekre is veszélyesek.
Pénzjutalom a rendőröknek
Plavecz János megyei fővadászt arról kérdeztük meg, vajon napjainkban mennyire jellemző megyénkben az orvvadászat.
– Gyakran kapunk bejelentést hurkokról, orvvadászatokról, amelyek a szegényebb anyagi helyzetben levő emberekhez fűződnek. A táplálékszerzés a céljuk, ennek ellenére nem lehetünk elnézőek e bűncselekményekkel szemben. Ugyanakkor vannak úri rapsicok is, akik főleg eladás céljából ejtik el a vadat. Nagy kárt okoznak az orvvadászok, egy őzbak meghurkolása akár kétmillió forint kárt is jelenthet egy vadásztársaságnak – mondta a szakember.
– Nehéz megfogni őket, hiszen ha pl. valaki egy fejszével sétál a fasorban, s arra hivatkozik, hogy a letört gallyakat szedi össze, eközben nyugodtan végig tudja nézni a kitett hurkokat. A vadőrök igyekeznek visszaszorítani az orvvadászatokat, sok helyen figyelőkamera is segíti a munkájukat. A megyei vadászkamara és a vadászszövetség pénzjutalomban részesíti azokat a rendőröket, akik segítenek a rapsicok elfogásában.
Volt olyan év, amikor 600 ezer forintot fizettünk ki jutalomként kis ünnepségek keretében, az idén eddig 160 ezer forintot kaptak a vadőrök munkáját eredményesen segítő rendőrök – tette hozzá Plavecz János.
szon.hu / Taksár Ferenc
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV








You must be logged in to post a comment Login