Vadászat
Trófeák árulkodtak az idei sikerekről Jándon
JÁND – Látványos kiállítás kerekedett azoknak a gím- és dámvadaknak a trófeáiból, amelyeket ebben az évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ejtettek el a vadászok. A Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy minden évben megrendezi ezt a trófeamustrát, hogy a vadászok és az érdeklődők láthassák, milyen szép, gazdag és értékes szarvasállománnyal rendelkezik megyénk.
A vendégeket a kiállítást szervező házigazdák nevében Kiss B. Zoltán, a szövetség elnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy milyen öröm a sok fiatal jelenléte, hiszen ők jelentik a jövőt, ők folytatják majd a természet védelmét. Köszönetet mondott Szabó Józsefnek is, a Beregi Tisza Vadásztársaság elnökének, hiszen a civil szervezet ajánlotta fel a jándi vadászházát a trófeamustra helyszínéül.
Meghívott vendégként beszédet mondott Rácz Fodor Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának munkatársa, aki egy rövid ismertetőt is tartott a magyarországi gím- és dámvadállomány elmúlt évtizedbeli alakulásáról.
– Jó látni egy ilyen trófeamustrát, hiszen megmutatja, hol tart hazánk vadgazdálkodása. Jó továbbá felidézni az elejtés körülményeit, ugyanakkor tanulni is lehet a hibákból – fogalmazott a szakember, aki visszatekintett a pár évtizeddel korábbi időszakokra is. – Érdemes volt az 1970-es években hazánkba telepíteni a dámszarvasokat, hiszen az állományt tekintve ma már ott vagyunk a világ élmezőnyében.
Támba Miklós, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetségének vadászmestere a kiállítást mutatta be. Mint elmondta, tizenkét vadásztársaság felajánlásaként 62 gím- és 70 dámtrófeából áll a mustra. Az elmúlt évtizedben növekedett a gím- és dámvadszarvasok száma, növekedett az elejtett példányok száma is, a trófeák minősítése is egyre jobb.
Kiállítás és konferencia
A kiállítás főszervezőjét, Kiss B. Zoltánt, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetség elnökét kértük meg arra, hogy értékelje lapunk számára a rendezvényt.
– A Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége az idén is felvállalta a megye gím- és dámvadtrófea-mustra megszervezését. Minden évben rendezünk mellette trófeakonferenciát is. A kettőt az idén igyekeztünk egy helyszínen megrendezni, tekintettel arra, hogy jelen volt a Földművelésügyi Minisztérium részéről Rácz Fodor Gábor, aki jól ismeri az ország vadállományának minőségi változásait. Ő is, valamint Támba Miklós, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetségének fővadásza is úgy értékelte a látottakat, hogy jónak mondható az idei eredmény. Jelentős számban kerültek bemutatásra gímtrófeák és dámvadtrófeák, ráadásul az összes trófeát nem is tudtuk bemutatni és kiállítani.

Balogh István hivatásos vadász a Beregdaróci Vadásztársaság területéhez kötődő trófeákkal. Bal szélen az 5,22 kilogrammos dámvadtrófea
A rendezvényen részt vett Balogh István, a Beregdaróci Vadásztársaság hivatásos vadásza is, ugyanis a mustrán szintén kiállították a vadászterületükön elejtett gím- és dámvad trófeákat.
– Külföldi és hazai vadászok ejtették el azokat a szarvasokat, amelyeknek a trófeái itt láthatók. Nem panaszkodhatunk az idei trófeákra, hiszen az egyik dámtrófea arany, míg négy gímtrófea ezüst, egy pedig bronz minősítést kapott. Az aranyérmes dámszarvast október 1-jén ejtette el egy hazai vadász Márokpapi határában, a trófea súlya 5,22 kilogramm. Természetesen itt most nem az összes idei trófea látható, hiszen a külföldi vadászok már otthon mutogatják nagy büszkén a beregi vadak trófeáit.
szon.hu
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.

Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.

Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Házisertés ASP: minden minta negatív
A Nébih laboratóriuma nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta.
Nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek a védő- és megfigyelési körzetben ellenőrizték az összes házisertés-állományt. A járványkitöréshez kapcsolódóan a Nébih laboratóriuma mintegy 700 házisertésből származó mintát vizsgált, amelyek minden esetben negatív eredményt mutattak.

Fotó: NÉBIH
Június 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj térségében egy mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki a vírust.
A sertéstelepet lezárták, az állományt néhány napon belül felszámolták és fertőtlenítették a létesítményt. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve a szakemberek a 3 kilométeres védőkörzetben és a 10 kilométeres megfigyelési körzetben összeírták és megvizsgálták a sertésállományokat, valamint az előírásoknak megfelelő arányban mintát vettek az állatokból. Ezzel párhuzamosan a járványügyi nyomozás során felderítették a kontakt gazdaságokat, ahol szintén állategészségügyi vizsgálatokat és mintavételeket végeztek. A fertőzött teleppel közvetlen kapcsolatban állt vágóhidakat is megvizsgálták, ahol a hatósági felügyelők mintát vettek a járványkitörés előtti vágásokból származó termékekből. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak, vagyis a vírus jelenlétét nem mutatták ki. Az eddigi eredmények alapján újabb ASP-gyanú nem merült fel.
A járványügyi nyomozás, azaz a fertőzés eredetének felderítése alapján valószínűsíthető, hogy a vírus a vaddisznókkal történt közvetett érintkezés révén juthatott be a telepre. Ezt alátámasztja az is, hogy a térségben az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a vaddisznókban kimutatott ASP esetek száma, ami a vírus fokozott, erősödő jelenlétére utal a vadállományban.
A Nébih továbbra is kiemelten kéri a sertéstartókat a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására. Amennyiben a sertésállományban hirtelen jelentkező lázas megbetegedést, elhullást vagy vérzéses tüneteket észlelnek haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A hatóság a járványvédelmi előírások betartását – házisertést tartók és vadgazdálkodók esetében egyaránt – fokozottan ellenőrzi.
Forrás: NÉBIH

