Vadászat
Pályázati hirdetmény tájegységi fővadász munkakör betöltésére
A Földművelésügyi Minisztérium a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet Földművelésügyi Minisztérium Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztályán tájegységi fővadász munkakör betöltésére.
A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:
Határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye (tájegységek részletesen ITT):
Budapest / Bács-Kiskun megye / Baranya megye / Csongrád megye / Fejér megye / Győr-Moson-Sopron megye / Hajdú-Bihar megye / Heves megye / Jász-Nagykun-Szolnok megye / Komárom-Esztergom megye / Nógrád megye / Pest megye / Somogy megye / Szabolcs-Szatmár-Bereg megye / Tolna megye / Vas megye / Veszprém megye / Zala megye / Békés megye / Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:
A Korm. rendelet 3. mellékletének 130. pontja: Vadászati és halászati igazgatás feladatkör
Ellátandó feladatok:
A pályázó által megpályázott vadgazdálkodási tájegység szerinti területen terepen, valamint a kijelölt vidéki irodában végzendő feladatok. Magyarország vadgazdálkodási tájegységei a 13/2016. (III.2.) FM rendelet 1. mellékletében találhatóak meg, a szöveges leírással kiegészített térképek pedig az Országos Vadgazdálkodási Adattár honlapján, az alábbi elérhetőségen tekinthetőek meg: https://ova.info.hu/ujvgtajak.html.
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
- Felelős a vadászati jogszabályokban meghatározott, a hosszú távú tájegységi vadgazdálkodási tervben rögzített és a vadászati igazgatás által ellenőrzött szakszerű, tartamos (fenntartható) vadgazdálkodás érvényesítéséért.
- Felelős a vadászatra jogosultak fenntartható vadgazdálkodási gyakorlatának fejlesztéséért, a vadászatra jogosultak számára teljes körű (különösen a vadkár problémák kezelésével, a vadgazdálkodási tervezéssel és az élőhely-fejlesztéssel kapcsolatos) szaktanácsadási feladatok ellátásáért.
- A tájegység szintjén beérkező visszajelzések alapján közreműködik a tájegységi vadgazdálkodási terv kidolgozásában.
- Javaslatot és szakmai segítséget nyújt a vadászatra jogosultak részére a vadászterületre vonatkozó hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv kidolgozásához. Felelős a vadgazdálkodási üzemtervek időszakos felülvizsgálata során a vadászati hatóságnak módosítási szakvélemény adásáért.
- Javaslatot tesz a vadgazdálkodási tájegység vadállomány-szabályozási kvótáinak meghatározására, a vadászható állatfajok hasznosítására, a vadászati tilalmi intézkedésekre, vadászati kíméleti terület létrehozására.
- Kényszerhasznosítást kezdeményezhet, felelős a hatósági vadászat végrehajtásáért, kijelöli a szükséges szakszemélyzetet, a rendőrhatósági biztosítást előkészíti.
- Közreműködik a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység hatósági ellenőrzésében. Közreműködik a zárttéri vadtartás ellenőrzésében.
- Felelős a fenntartható vadgazdálkodás biztosításának érdekében a kötelező hivatásos vadászi létszám, illetve alkalmazási körülményeinek ellenőrzésében való közreműködésért, valamint ezzel kapcsolatban az elsőfokú vadászati hatósággal történő kapcsolattartásért.
- Kapcsolatot tart az ágazati szereplőkkel, különös tekintettel a tájegység illetékességi területéhez tartozó elsőfokú vadászati, erdészeti és természetvédelmi hatósággal, a vadászati érdekképviseleti szervekkel, az OMVK területileg illetékes szervével, nemzeti park igazgatósággal, önkormányzatokkal, földtulajdonosi közösségekkel, valamint a vadászatra jogosultakkal.
- Részt vesz a vadászatot, vadgazdálkodást érintő tevékenységek szakmai véleményezésében.
- Részt vesz a környezet- és természetvédelem vadászattal összefüggő tevékenységének összehangolásában. Közreműködik az ágazati kutatás, szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének segítésében, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.
- Felelős a hivatásos vadászok, a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók időszakos, ágazatot érintő témák vonatkozásában szakmai tájékoztatásáért, továbbképzésében való közreműködésért.
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a Földművelésügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzata és az egyéb belső szabályzatok rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
- Magyar állampolgárság;
- Cselekvőképesség;
- Büntetlen előélet;
- Főiskola, a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet 8. számú mellékletének I. pontja és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 130. pontja szerinti felsőfokú szakirányú végzettség;
- Összesen legalább öt éves leigazolt szakmai gyakorlat a lenti területeken – legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat;
- 79/2004.(V.4.) FVM rend. 8. sz. mellékl. I. pont szerinti ff. szakir. végzettséghez köthető munkakör – legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat;
- Vadgazdálkodási gyakorlatban (hivatásos vadász,vadászati ágazatvez.,vadászati műszaki előadó/vezető) – legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat;
- Vadászati közigazgatásban, illetve vadászati hatósági munkában – legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat;
- Vadászati érdekképviseleti tevékenységben – legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat;
- Vadászati és vadgazdálkodási szakmai középfokú oktatásban vagy felsőoktatásban – legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat;
- Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások);
- B kategóriás jogosítvány;
- Lőfegyvertartási engedély.
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
- Angol nyelvből középfokú C típusú általános nyelvvizsga;
- Német nyelvből középfokú C típusú általános nyelvvizsga;
- Az előírtnál hosszabb vagy egybefüggő szakmai tapasztalat – legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat;
- Vezetői tapasztalat;
- További agrár- vagy erdőgazdálkodási szakirányú végzettség;
- Kutatói, tudományos munka;
- Bejegyzett vadgazdálkodási és vadászati szakértő;
- Vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási területen bejegyzett igazságügyi szakértő;
- Közgazdasági- vagy jogi végzettség;
- Közigazgatási szakvizsga.
Elvárt kompetenciák:
- Kiváló szintű kommunikációs készség szóban és írásban egyaránt;
- Kiváló szintű együttműködési készség;
- Kiváló szintű munkabírás;
- Kiváló szintű önálló, hatékony munkavégzés;
- Kiváló szintű precizitás;
- Kiváló szintű felelősségtudat;
- Kiváló szintű kezdeményezőkészség;
- Jó szintű problémamegoldó készség.
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
- Szakmai önéletrajz;
- Motivációs levél;
- Képesítést, nyelvvizsgát tanúsító okiratok másolatai;
- Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum(ok);
- A kormánytisztviselőként történő alkalmazás feltételeként előírt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek megfelelő erkölcsi bizonyítvány, vagy nyilatkozat arról, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetén a kinevezés napjáig eredetiben bemutatja;
- Nyilatkozat arról, hogy az elbírálásban résztvevők megismerhetik a pályázó anyagát;
- Nyilatkozat arról, hogy fegyverhasználattal, vagy vadgazdálkodással kapcsolatos szabálysértési eljárásban nem marasztalták el.
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2017. január 1. napjától tölthető be.
A pályázat benyújtásának határideje: 2016. november 25.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Bugyi Andrea vagy Sallai Éva nyújt a +36-1/795-4712-es vagy +36-1/795-3645-ös telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
- Elektronikus úton a tárgyban a „pályázott tájegység” megjelölésével Tarpataki Réka személyügyi referens részére a szif.palyazat@fm.gov.hu e-mail címen keresztül.
A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:
A pályázati kiírásban megjelölt feltételeknek megfelelő pályázatok előszűrését követően személyes meghallgatásra kerül sor. A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a munkakör betöltéséről. A pályázati eljárás eredményéről a pályázók írásban tájékoztatást kapnak.
A pályázat elbírálásának határideje: 2016. december 31.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
- Földművelésügyi Minisztérium honlapja
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
A pályázatban csak a kiírás feltételeinek mindenben megfelelő, határidőre beérkezett dokumentumokkal rendelkező pályázó vesz részt. Hiánypótlásnak nincs helye. A pályáztató pályáztatás eredménytelenné nyilvánítási jogát fenntartja.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2016. november 11.
A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
kozigallas.gov.hu
Vadászat
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
Aranysakálokat figyeltek meg Észak-Németországban.
Schleswig-Holstein tartományban először sikerült aranysakál-territóriumot azonosítani. A Plön járás területén két egyed jelenlétét is egyértelműen igazolták. A tartományi vadászszövetség szakmailag jelentősnek minősítette az észlelést.
A Landesjagdverband Schleswig-Holstein ügyvezetője, Marcus Böhmer így nyilatkozott:
„Az aranysakál kisebb, mint a farkas, félénkebb, mint sokan gondolják, és Schleswig-Holstein számára ez az aranysakálpár figyelemre méltó faunisztikai bizonyíték. Most az a feladat, hogy terjedését szakszerűen dokumentáljuk, és fejlődését folyamatosan nyomon kövessük.”

A fénykép illusztráció. Fotó: Kurfis Ilona amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hangfelvételek igazolják a jelenlétet
A jelenlétet beszámolók szerint a fajra jellemző vonyítás alapján sikerült igazolni. Mintegy két hét alatt összesen kilenc hangfelvételt rögzítettek, amelyeken egyértelműen két egyed hallható. Ezek a felvételek a C1 kategóriába sorolt, megbízható bizonyítéknak számítanak.
A pontos helyszínt nem hozzák nyilvánosságra
Az aranysakálok viszonylag kis, körülbelül 2–10 négyzetkilométeres territóriumokat foglalnak el. Ugyanakkor az állatok az Landesamt für Umwelt szerint érzékenyen reagálnak a zavarásra, ezért a hatóság egyelőre nem hozza nyilvánosságra a pontos lelőhelyet.
Új ragadozó faj Németországban
Az aranysakál megjelenésében és méretében a farkas és a róka között helyezkedik el. Jellegzetes a sárgásszürke bundája, amely helyenként vöröses árnyalatú. Az állat rendkívül alkalmazkodóképes: táplálékát többek között madarak, hüllők és kétéltűek alkotják – ezek közül számos faj Németországban veszélyeztetett. Ugyanakkor vadon élő és haszonállatokat is elejthet. Többnyire kisebb családi csoportokban vagy párban él.
Jelentős megfigyelés a vadgazdálkodás számára
A vadászszövetség szerint az eset kiemelt jelentőséggel bír a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a monitoring szempontjából. Az újonnan megjelenő fajokat – mint most az aranysakált – időben fel kell mérni és szakszerűen értékelni, hogy a változások megbízhatóan követhetők legyenek.
A szervezet úgy látja, hogy ez az eset fontos jelzés a vadállomány-megfigyelés további erősítésére. Csak megfelelő adatok birtokában lehet az élővilágban zajló új folyamatokat objektíven értékelni.
Korábban Schleswig-Holsteinben már történt egy figyelemfelkeltő eset: egy aranysakál Sylt szigetén több tucat haszonállatot ejtett el, azonban az az egyed azóta sem került elő.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe
Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.

Fotó: Pixabay
A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.
Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások
Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?
Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.
Emellett több más fontos változás is történt:
- Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
- Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
- Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.
Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.
Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.
A vadászszövetség dicséri a módosítást
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.
A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.


