Vadászat
Több tudást kellene átadnunk gyermekeinknek!
2016. január 28-án a Bács-Kiskun Megyei Vadászhölgyek Egyesülete az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezetével közösen pályázatot hirdetett a Bács-Kiskun megyében működő általános, illetve középiskolás osztályok részére természetismeret témakörben. A pályázat célja az volt, hogy felmérjük, milyen ismeretekkel rendelkeznek a gyerekek az őket közvetlenül körülvevő természetes környezetről, az azzal való erdő- illetve vadgazdálkodásról.
A pályázatot három korcsoportban hirdettük meg: alsó tagozatos, felső tagozatos, illetve középiskolás tanulók körében.
A pályázati anyagban szerepeltek tesztkérdések, képfelismerés, illetve voltak kifejtős kérdések a témában. A feltett kérdések között szerepelt néhány, melyre nem vártuk el, hogy tudják a gyerekek a választ, pusztán gondolkodásra próbáltuk őket ösztönözni elsősorban a vadgazdálkodás, vadászat jelentőségének vonatkozásában, ám az eredmények azt mutatják, hogy arányaiban véve ezekre a kérdésekre sem tudtak jobb vagy rosszabb választ adni, mint a többi kérdésre.
A legtöbb tesztkérdés az egyes állatfajok életmódjára, táplálkozására vonatkozott, szerepelt a kérdések között vadgazdálkodásra, kutyákra (általánosságban és vadászkutyák vonatkozásában), különböző, az állatok által terjesztett betegségekre vonatkozó kérdés is. A képfelismerésben szerepeltek a legjelentősebb vadfajaink, illetve néhány védett állatfajunk, jelentősebb fafajaink.
A pályázatot összesen 264 diák töltötte ki, változó eredményekkel. A válaszadókat szűrtük lakóhely – város, falu, tanya – vonatkozásában, illetve, hogy van-e a közvetlen közelükben vadász, erdész, esetleg mindkettő.
A statisztikai eredmények – melyek eléggé elgondolkodtatóak – a következők lettek (a százalékok a helyes válaszok arányát jelentik adott szűrési feltételnek megfelelően, átlagban):
| Lakóhely | Tesztkérdések | Képfelismerés |
| Város | 46% | 45% |
| Falu | 50% | 58% |
| Tanya | 49% | 52% |
| Szakember közelsége | ||
| Csak vadász | 48% | 47% |
| Csak erdész | 47% | 51% |
| Mindkettő | 54% | 56% |
| Egyik sem | 45% | 60% |
Az eredmények mutatják, hogy a lakóhely, mint szűrési feltétel csak a képfelismerés vonatkozásában hozott nagyobb különbségeket a falusi gyerekek javára, de egyéb vonatkozásban már a falusi lakóhely nem jelentett jelentős előnyt.
A szakember közelsége (szülő, rokon, barát) alapján történt szűrés szerint ez a szempont sem jelentett akkora tudáskülönbséget, mint az várható lett volna. A tesztkérdések vonatkozásában csak azok tudása volt átlagosan 9%-kal nagyobb, akiknek mind erdész, mind vadászember van a közelében. A képfelismerés vonatkozásában már meglepőbb eredmény született azzal, hogy azon gyerekek ismerték fel arányaiban a legtöbb állat- illetve növényfajt, akiknek a legkisebb esélyük van közvetlenül megismerni az erdők-mezők élővilágát.
A kifejtős kérdésekkel arra kerestük a választ, hogy milyen kép él a gyermekekben az erdő- és vadgazdálkodásról, tudják-e mivel foglalkozik az erdész, vadász, vadőr. Tudják-e mik az erdőjárás viselkedési szabályai, mi az, amire kirándulásuk során szükségük lehet, milyen veszélyek fenyegethetik őket. Mit kell tenniük, ha gidával, vadmalaccal, esetleg szelídnek tűnő rókával találkoznak stb.
Az eredmények azt mutatják (korcsoporttól függetlenül), hogy a gyerekeknek nagy vonalakban van elképzelése arról, hogy mivel foglalkozik az erdőgazdálkodás, viszont fogalmuk sincs, mit takar a vadgazdálkodás. A gyerekek jelentős része úgy gondolja, hogy egy adott erdőtag tarra vágása esetén az ott élő állatok „kihalnak, kipusztulnak”.
A vadőr feladatait (vadetetés, -itatás, -megfigyelés) az erdész feladataihoz sorolják, a vadőr szimplán vadász, aki terítékre hozza a vadat. Hogy miért van szükség a vadászatra, arra – a pár negatív csengésű választ leszámítva – a legtöbben azt a választ adták, hogy a húsért, szőrméért.
Többen, ha erdőjárásuk során gidával vagy vadmalaccal találkoznának, megvárnák, míg odaér a suta vagy a koca, hogy biztosan tudják, nincsenek a picik elárvulva. Ha nem jelenik meg az „anyjuk” amíg ők várakoznak, akkor hazavinnék őket felnevelni. Volt olyan válaszadó középiskolás, aki a szelídnek tűnő rókát befogná értékesítés céljából. Ezen a válaszon nem kell csodálkozni, hiszen a tesztkérdésből kiderült, hogy a válaszadók jóval több, mint a fele (!) abban a hitben van, hogy a veszettség gyógyítható betegség.
Összefoglalva: jóval több időt kell arra fordítanunk, hogy legalább a közvetlen közelünkben lévő gyerekeknek átadjuk azt a tudást, amivel rendelkezünk. A vadászatról, vadászokról kialakult közvélemény formálásának első lépése a tudás átadása, mivel a minket ért támadások alapja a tudatlanság. A felnőtt embereket már nehéz meggyőzni – mivel a legtöbb esetben meg sem hallgatnak –, ezért a gyerekeket kell tanítanunk a természet szeretetére, az azzal való gazdálkodásra, hogy legalább gyermekeinknek ne kelljen ilyen negatív megítélés mellet továbbgazdálkodniuk azzal, amit örökségül hagyunk nekik.
Szeptemberben tartottuk a felmérés helyezettjeinek jutalomkirándulásait, az alsó tagozatosok közül a kiskunhalasi Fazekas Gábor Általános Iskola Zsanai tagintézményének diákjai vehettek részt egy gemenci kisvasutas kiránduláson, melyről élményekkel telten tértek haza. Legnagyobb élményeik között szerepel, hogy láthattak élő vaddisznót.
A felső tagozatos korosztályban első helyezett lett a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium jelenleg 8-dikos osztálya, második helyezést ért el a kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola jelenleg 8.a osztálya. A középiskolás korosztály vonatkozásában első helyezést ért el a kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Szakképző Iskola mezőgazda technikus osztálya, második helyezett pedig ugyanezen iskola jelenleg 11.h osztálya lett.
Mind a felső tagozatos, mind a középiskolás helyezett osztályok Kunfehértón vehettek részt jutalomkiránduláson a Fejértó Vt. és a Köszolg Kft. támogatásával, szervezésével. A kirándulás alkalmával tartottunk a gyerekeknek elméleti oktatást a felmérésből kiszűrt hiányosságokra alapozva. Gyakorlati foglalkozásként a Fejértó Vt. vadászterületén megmutattuk nekik a vadgazdálkodási berendezéseket, létesítményeket, megtekinthették a vadásztársaság fácánnevelő telepét, illetve a helyi lőtéren bemutatásra kerültek a vadászlőfegyverek, a bátrabbak kipróbálhatták egy-egy korongon lőkészségüket is.
A kirándulások jó hangulatban teltek, a visszajelzések mindkét korcsoport vonatkozásában maximálisan pozitívak voltak, ami bátorít minket a jövőbeni munkánkban. A kunfehértói kirándulások megszervezéséért, levezetéséért, támogatásáért külön köszönet illeti Lakos Dénes vadásztársunkat, illetve köszönjük a Bács-Kiskun Megyei Vadászkamara szakmai és anyagi támogatását is.
Mezőgazdasági Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kiskunfélegyháza:
„Diákjaink a Bács-Kiskun Megyei Vadászhölgyek Egyesülete és a Bács-kiskun Megyei Vadászkamara által kiírt pályázaton 1. és 2. helyezést értek el, melynek keretében okt. 8–9-én a Fejértó Vadásztársaság teljeskörű vendégszeretetét élvezhették. A program a 2/14/Mezőgazdasági technikus osztály résztvevői megérkezésével, szállás elfoglalással kezdődött, amit egy finom ebéd (vaddisznópörkölt) elköltése követett. Így felkészülten várhatták diákjaink a délutánra tervezett előadások meghallgatását a vadászattal kapcsolatban. Az esti program is érdekesnek ígérkezett, vadmegfigyelés volt éjjellátó és hőkamerával.
Másnap délelőtt megérkeztek a 2. helyezett 2/10/H osztályos diákok, akiknek megérkezésük után egy rövid ismertető következett a vadászattal kapcsolatban. Az elmélet után a gyakorlatban is megnézhették a vadászattal kapcsolatos berendezéseket (magasles, szórók, stb.). Lehetőségük volt egy működő fácántelep (volier) megtekintésére is. Ezt egy ebéd elfogyasztása követte, majd jöhetett a nap fénypontja, egy lőtér életébe is betekintést nyerhettek. A lőtérvezető lehetőséget adott a vadászfegyverek megismerésére és a bátrabbak ki is próbálhatták azokat. (Persze senki sem hagyta ki ezt a lehetőséget…)
Úgy gondolom tartalmas hétvégét tölthettek diákjaink Kunfehértón. Köszönjük a lehetőséget!”
Lábadi Anikó
elnök
Bács-Kiskun Megyei Vadászhölgyek Egyesülete
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
