Vadászat
Egy vadászhölgy Nógrád megyéből
A Szécsényi Ipoly Vadász és Természetvédelmi Egyesület hölgy tagjával, egyben az egyesület alelnökével, Rácz Beatrixszel a nők nem megszokott szabadidős tevékenységéről, a vadászatról beszélgettünk.

Rácz Beatrix, a szécsényi Ipoly Vadász és Természetvédő Egyesület alelnöke (Fotó: Sz.F. / NMH)
– Mit jelent önnek a vadászat? Hogyan került kapcsolatba ezzel a hobbival?
– Életformát, ami egyfajta kikapcsolódást jelent. Aki vadászik, annak megváltozik az élete, a nőknél még a ruhatár is. A családom számára ismeretlen terület volt a vadászat. Gyerekfejjel felkeltette bennem az érdeklődést, amikor a nagy magyar vadászokról olvastam, és egyébként is nagyon szerettem a természetet, érdekelt az állatok viselkedése. Mindez integrálódott bennem, s felkeltette az érdeklődésemet a tevékenység iránt. Amikor 1990-ben vásároltam egy vizslát, mint hajtó kapcsolódtam be a vadászatba. Aztán öt év múlva levizsgáztam, s már mint fegyveres vadász vettem részt a vadászatokon a kutyámmal együtt.
– Milyen érzés puskavégre kapni és lelőni egy állatot?
– A vadászat és az állatok szeretete, védelme közös tőről ered. Szeretem az állatokat, figyelek rájuk, a társaimmal együtt biztosítjuk számukra a vízellátást a nyári forróságban, télen etetőt építünk, azokat feltöltjük élelemmel. Ezek mind az állatok iránti tiszteletünket, szeretetünket fejezik ki. A vadászok ahol csak tudják, javítják az állatok életfeltételeit, fejlesztik az élőhelyeiket. A vadászat során tulajdonképpen egyfajta szelekciót végzünk, akár egy tenyésztő. Azokra az egyedekre vadászunk, amelyek nem odavalók, vagy elérték azt a szintet, hogy ki lehet őket lőni. A vadász egyensúlyban tartja egy terület életközösségének harmóniáját. Megakadályozza, hogy egyes fajok, főleg amelyeknek nincs természetes ellenségük, nagymértékben elszaporodjanak. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a mezőgazdaságot károsító állatok kilövésében is fontos szerepet vállalunk. Természetesen vannak állatok, amelyek tiltólistán szerepelnek, mert például ezen a környéken ritkák. Ide sorolhatjuk a barna medvét, ami már előfordult a környékünkön. Ezenkívül léteznek vadászati idények, amiket szigorúan be kell tartani.
– Egyedül is kimegy vadászni?
– Természetesen. Általában egyedül járok. Van, hogy ketten indulunk el a párommal. Ő megy az egyik, én meg a másik irányba, aztán egy megadott helyen találkozunk. Ilyenkor a természet csendje, zenéje mindig megnyugtat, ha nem lövök semmit, akkor is kikapcsol az, hogy kint vagyok az erdőben.
– Mi volt a legnagyobb vad, amit eddig elejtett?
– Egy nyolc kiló fölötti agancssúlyú gímbikát és egy aranyérmes dámbikát is lőttem már, de több vaddisznót és kisebb állatot is sikerült elejtenem.
– Drága hobbi a vadászat?
– Nem tartozik az olcsók közé. Egy-egy fegyver beszerzése tág határok között mozoghat. Százezer forinttól kezdődnek ezek az eszközök, de az áruk akár több millió forintig is terjedhet. Persze nem biztos, hogy mindig a legdrágább fegyvert érdemes megvenni. Nekem három fegyverem van, ezek közül az egyik golyós, a másik kettő sörétes, de a három együttes értéke sem éri el az egymillió forintot.
nool.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






