Vadászat
Húsz évre a társaságoké a megszerzett vadászterület
TOLNA MEGYE | Sok harc, egyeztetés előzte meg a vadásztársaságok és a földtulajdonosok közötti egyezséget. A megyében több olyan terület volt, melyre több vadásztársaság is igényt tartott. Mára a legtöbb helyen megszületett az egyezség.
– A megyében korábban 65 vadászterület volt, mára kettővel több lett, úgy, hogy több területet össze is vontak, illetve több helyen szét is szakadtak a régi vadásztársaságok – mondta Király István, a megyei vadászkamara titkára. – A 67 területből öt az állami erdőgazdaságé, egy pedig a Dalmand Zrt. földtulajdonosi területe. Három helyen még folyik a peres eljárás, a bíróságon múlik, hogy mikor lesz végük. Ezeken a területeken a bejegyzett vadászatra jogosult gyakorolja a vadgazdálkodási feladatot – mondta a megyei titkár.
Tájegységi gazdálkodás
A törvényalkotók a tájegységi gazdálkodásban látják a vadállomány megóvását. Országosan 52 tájegység került kialakításra, melyből három esik Tolna megyére. Minden egységnek egy fővadásza lesz, aki a minisztérium állományához tartozik, a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel kapcsolatos feladatokat látja el. Ugyanakkor a végrehajtási rendelet még nem jelent meg, így több apró részlet nem világos, tette hozzá a szakember.
Peren kívül megegyeztek
A megye egyik kritikus pontja Bátaszék volt, itt két vadásztársaság harcolt a területekért, végül meg tudtak egyezni egymással peren kívül, mondta Molnár István vadász, aki egyben a földtulajdonosi közösség elnöke is. Az egyik vadásztársaságnak 3500 hektár körüli, a másiknak – itt vadászik Molnár István is – közel 6000 hektár terület jutott. A másik helyen is új vezetés van, így bíznak benne, hogy a vadásztanyáról is meg tudnak egyezni, mondta Molnár István, aki hozzátette, ha sikerül, akkor elállnak a kártérítéstől.
– A mi vadásztársaságunk neve Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság, és ahogy a név is jelzi, a tagok közül a többség helybeli földtulajdonos – mondta Molnár István. Ebben a vadásztársaságban közel 50 tag van. Vadban bővelkedő a területük, van itt vaddisznó, gím- és dámszarvas, fácán, nyúl. Az őzállományt viszont erősíteni kell.
Megkötötték a szerződéseket
Dr. Berta Attila, az Alsónánai Nimród Vadásztársaság elnöke is örömmel konstatálta, hogy húsz évre megkötötték a szerződést a földtulajdonosokkal, ebben szerepel, hogy évente 150 forintot fizetnek hektáronként a gazdáknak. Mivel a területük 3343 hektárnyi, így csak a bérleti díj közel fél millió forint, amit ki kell gazdálkodniuk. Vadkárral is kalkulálnak, ami a vadgazdálkodás költségeivel együtt évente 10-11 millió forint, amit elő kell teremteniük. Az elnök szerint ez tagi befizetésekből, bérvadászatból, trófeás vadászat értékesítéséből, valamint vadhús értékesítéséből finanszírozható. A vadásztársaságuk saját hűtőkapacitással is rendelkezik, ahol a vadhúst tárolni tudják, a közel hatmillió forintos beruházást teljes mértékben pályázati pénzből tudták megoldani. Úgy kalkulálnak, hogy éves szinten 30 embernek biztosítanak vadászati lehetőséget, mondta dr. Berta Attila.
Márciustól szigorúbbak a bírságok
Szorosabb együttműködést vár el a törvény a vadásztársaságok és a gazdák között. Már nem csak a vadásztársaság kötelessége a vadkár csökkentése, korábban a társaság viselte a kárt 95:5 százalék arányban. Az új szabály 5 helyett 10 százalékban húzza meg a határt, azaz a vadásztársaság csak az e fölötti kárt köteles megosztani a gazdával. Amennyiben bármelyik fél a törvényben előírt kötelezettségét nem teljesíti, a kárt teljes mértékben köteles lesz viselni. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírságok szigorításáról is rendelkezik a törvény: ötszörös, tízszeres emelkedésekről hallani, de ennek részleteit majd a végrehajtási rendelet szabályozza. A trófeás vadak bírálata esetén tíz év után újra alkalmazásra kerül a mínusz pontozás, ami azt jelenti, hogy hibás kilövés esetén pénzbírsággal sújtható a vadásztársaság.
teol.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


