Vadászat
Trófeaszemlék az Ipoly Erdőnél
Az idei évben két trófeaszemlét is szerveztünk az Ipoly Erdő Zrt. működési területén. A hagyományos Délnyugat-Cserháti Trófeaszemle mellett idén először Kelet-Cserháti Trófeaszemlét is szerveztek a kollégák.

Igazi őszi időben tartották az idei gímszarvasbőgés idejét lezáró XIII. Délnyugat-Cserháti Trófeaszemlét. A hagyományosan a Katalinpusztai Kirándulóközpontban rendezett eseményen idén is sokan gyűltek össze, hogy megcsodálják, és bírálják az idei eredményeket. A régió huszonkét vadászatra jogosult szervezetének tagjai küldhették el idei büszkeségüket, összesen 145 trófeát mustrálhattak a vendégek.
A tavalyi évben is több, mint száz trófea gyűlt össze az eseményre, az idei szám ezt jóval meghaladta. Ez is jól mutatja, hogy a térségben tevékenykedő vadgazdálkodók igen élénken érdeklődnek egymás vadászati tevékenysége iránt, sokan kíváncsiak az elért eredményekre, évről-évre bemutatott büszkeségekre.
Dobó István, a Váci Erdészet vezetője házigazdaként köszöntötte a vendégeket, s néhány számadattal is tarkított beszédében hangsúlyozta, hogy az idei év, az idei szarvasbőgés szezonja váltakozó intenzitású eredményeket hozott, összességében pedig – az előző évekhez hasonlítva – közepesnek mondható.
A hagyományoknak megfelelően a szakmai közönség a helyszínen szavazással döntött arról, hogy melyik trófea legyen a 2018-as év Év Bikája és a 2018-as Év Selejt Bikája.
Az Év Bikája elismerést a trófeájáért idén Petrovics Sámuel nyerte, az Év Selejt Bikájának címet trófeájáért Grub Gerhard kapta. Az ajándéktárgyak mellett mindketten gyönyörű, faragott plakettet kaptak, amelyet hagyományosan Tomán Zoltán, a Váci Erdészet munkatársa készített.
A szakmai programot követően a kirándulóközpontba érkező érdeklődők és túrázók előtt is nyitva állt a kapu, a nagyközönség is megtekinthette a gímszarvastrófeákat egészen kora délutánig. A legkisebbeket egyéb izgalmas programok is várták, aki akart a korongozást próbálhatta ki, de az őszi erdő kincseivel is megismerkedhettek, a bátrabbak pedig a céllövészetben is megmérettethettek.
* * *
Az idei évben először, ám hagyományteremtő szándékkal szerveztek trófeaszemlét a kelet-cserháti régióban. A trófeaszemle az Ipoly Erdő Zrt. munkatársain kívül a térségben működő vadászatra jogosultak közreműködésével jött létre. A szép számú, összesen százhatvan trófeát a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely területén állították ki. Itt is az érkező szakmai közönség szavazatai alapján választották ki az év legjobbjait. A térségben működő húsz vadászatra jogosult szervezet közül tizennégy hozta el a mustrára a gím- és dámbikatrófeáit, ezek közül választhatott a közönség.
A rendezvény megnyitóján először Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének levelét olvasták fel, amit az első kelet-cserháti trófeamustrára írt. Ebben megfogalmazta: felelősséggel tartozunk a természet rendjéért, évezredes hagyományaink megóvásáért.
Ezt követően Bajnai Csaba, az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészetének vezetője köszöntötte a résztvevőket, beszédében hangsúlyozta, reméli hogy jövőre még több vadászatra jogosult társaság elhozza bemutatni a trófeáit.
Az év gímbikáját a Kelet-Cserhátban, a Csente Vadásztársaság területén ejtették el, elejtője Bíró Ferenc, kísérője Szabó Gábor, a trófea súlya 11,06 kg, a bika korát tizenegy évesre bírálták. Az év dámbikája szintén a Csente Vadásztársaság területén került elejtésre, elejtője Bíró Vilmos, kísérője Letovai Zoltán, a trófea súlya 4,32 kg, a lapátos tíz éves volt.
Az év selejt gímbikáját a Hollókő Vadásztársaság területén Vizoviczki István ejtette el. Az év selejt dámbikáját a Cserepes Vadásztársaság területén szintén Letovai Zoltán ejtette el.
ipolyerdo.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

