Vadászat
Trófeaszemlék az Ipoly Erdőnél
Az idei évben két trófeaszemlét is szerveztünk az Ipoly Erdő Zrt. működési területén. A hagyományos Délnyugat-Cserháti Trófeaszemle mellett idén először Kelet-Cserháti Trófeaszemlét is szerveztek a kollégák.

Igazi őszi időben tartották az idei gímszarvasbőgés idejét lezáró XIII. Délnyugat-Cserháti Trófeaszemlét. A hagyományosan a Katalinpusztai Kirándulóközpontban rendezett eseményen idén is sokan gyűltek össze, hogy megcsodálják, és bírálják az idei eredményeket. A régió huszonkét vadászatra jogosult szervezetének tagjai küldhették el idei büszkeségüket, összesen 145 trófeát mustrálhattak a vendégek.
A tavalyi évben is több, mint száz trófea gyűlt össze az eseményre, az idei szám ezt jóval meghaladta. Ez is jól mutatja, hogy a térségben tevékenykedő vadgazdálkodók igen élénken érdeklődnek egymás vadászati tevékenysége iránt, sokan kíváncsiak az elért eredményekre, évről-évre bemutatott büszkeségekre.
Dobó István, a Váci Erdészet vezetője házigazdaként köszöntötte a vendégeket, s néhány számadattal is tarkított beszédében hangsúlyozta, hogy az idei év, az idei szarvasbőgés szezonja váltakozó intenzitású eredményeket hozott, összességében pedig – az előző évekhez hasonlítva – közepesnek mondható.
A hagyományoknak megfelelően a szakmai közönség a helyszínen szavazással döntött arról, hogy melyik trófea legyen a 2018-as év Év Bikája és a 2018-as Év Selejt Bikája.
Az Év Bikája elismerést a trófeájáért idén Petrovics Sámuel nyerte, az Év Selejt Bikájának címet trófeájáért Grub Gerhard kapta. Az ajándéktárgyak mellett mindketten gyönyörű, faragott plakettet kaptak, amelyet hagyományosan Tomán Zoltán, a Váci Erdészet munkatársa készített.
A szakmai programot követően a kirándulóközpontba érkező érdeklődők és túrázók előtt is nyitva állt a kapu, a nagyközönség is megtekinthette a gímszarvastrófeákat egészen kora délutánig. A legkisebbeket egyéb izgalmas programok is várták, aki akart a korongozást próbálhatta ki, de az őszi erdő kincseivel is megismerkedhettek, a bátrabbak pedig a céllövészetben is megmérettethettek.
* * *
Az idei évben először, ám hagyományteremtő szándékkal szerveztek trófeaszemlét a kelet-cserháti régióban. A trófeaszemle az Ipoly Erdő Zrt. munkatársain kívül a térségben működő vadászatra jogosultak közreműködésével jött létre. A szép számú, összesen százhatvan trófeát a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely területén állították ki. Itt is az érkező szakmai közönség szavazatai alapján választották ki az év legjobbjait. A térségben működő húsz vadászatra jogosult szervezet közül tizennégy hozta el a mustrára a gím- és dámbikatrófeáit, ezek közül választhatott a közönség.
A rendezvény megnyitóján először Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének levelét olvasták fel, amit az első kelet-cserháti trófeamustrára írt. Ebben megfogalmazta: felelősséggel tartozunk a természet rendjéért, évezredes hagyományaink megóvásáért.
Ezt követően Bajnai Csaba, az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészetének vezetője köszöntötte a résztvevőket, beszédében hangsúlyozta, reméli hogy jövőre még több vadászatra jogosult társaság elhozza bemutatni a trófeáit.
Az év gímbikáját a Kelet-Cserhátban, a Csente Vadásztársaság területén ejtették el, elejtője Bíró Ferenc, kísérője Szabó Gábor, a trófea súlya 11,06 kg, a bika korát tizenegy évesre bírálták. Az év dámbikája szintén a Csente Vadásztársaság területén került elejtésre, elejtője Bíró Vilmos, kísérője Letovai Zoltán, a trófea súlya 4,32 kg, a lapátos tíz éves volt.
Az év selejt gímbikáját a Hollókő Vadásztársaság területén Vizoviczki István ejtette el. Az év selejt dámbikáját a Cserepes Vadásztársaság területén szintén Letovai Zoltán ejtette el.
ipolyerdo.hu
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség


