Vadászat
Sikeres volt az első Marcal-medencei dúvadhét!
A másik két Veszprém megyei tájegység kezdeményezéséhez kapcsolódva, 2019. január 28. és február 3. között került megrendezésre az első Marcal-medencei dúvadhét.

Fotó: Takács András tájegységi fővadász
A dúvadhét célja, hogy a jelenlegi vadászati évben először kötelezően előírt ragadozógyérítés még nagyobb hangsúlyt kapjon a vadászatra jogosultaknál, az eredményekről, tapasztalatokról be tudjunk számolni a vadásztársadalomnak, és felhívjuk a figyelmet a gyérítés fontosságára. Az 508-as számú Marcal-medencei Tájegységben – melyben összesen 20 vadászatra jogosult gazdálkodik – jelentős számú dúvad elejtését kellett teljesíteni a 2018/19-es vadászati évben. Ez számokban kifejezve:
- 1608 db róka;
- 40 db aranysakál;
- 389 db dolmányos varjú;
- 320 db szarka;
- 320 db szajkó.
Bár néhány vadásztársaság épphogy elérte a kötelező dúvadkvótát, a legtöbb helyen minden különösebb nehézség nélkül tudták teljesíteni a tervet, sőt volt, ahol jelentősen túl is lőtték az előírt mennyiséget. Közülük is kiemelném a Gerence-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetségét, ahol az előírt 134 db róka helyett a mai napig mintegy 204 db róka került elejtésre. Fentiekből látszik, hogy a vadászati hatóság előírásai egyáltalán nem voltak túlzóak, és ahol kellő energiát fordítottak a dúvadgyérítésre, ott ezek a számok teljesíthetők voltak.
A Marcal-medencei dúvadhét úgy került meghirdetésre, hogy a fenti időszakban elejtett vagy elfogott aranysakál, róka, borz, nyest, dolmányos varjú, szarka és szajkó egyedeit kellett összegyűjteni egy közös teríték elkészítéséhez. A Gerence-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetsége vállalta fel a rendezvény házigazdájának szerepét, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. A nemesgörzsönyi vadászház udvarán igényesen elkészített teríték, a rendezvényhez méltó környezet, a vendégszeretet és nem utolsó sorban a kiváló vadpörkölt a vendéglátónk hozzáállását és hozzáértését dicséri.
A közös teríték elkészítésére február 3-án került sor. Ahogy érkeztek a vadászatra jogosultak képviselői, és hozták magukkal az általuk terítékre hozott dúvadat, úgy kellett folyamatosan nagyobbítani a fenyőágakkal körbevett terítéket. Amikor azt gondoltuk, hogy végre bezárhatjuk a terítéket, megérkezett a Nádler Herbert Vadászati Egyesület autója, amin 30 db róka és 1 db aranysakál feküdt. Ezzel a szép eredménnyel ők lettek a dúvadhét legeredményesebb résztvevői.
Miután a teríték elkészült, Takács András tájegységi fővadász köszöntötte a résztvevőket. A terítéken fekvő 1 db aranysakál, 7 db borz, 89 db róka, 3 db nyest, 1 db dolmányos varjú és 2 db szajkó minden várakozást felülmúlt.
Takács András tájékoztatta a megjelenteket a dúvadgyérítéshez kapcsolódó jogszabályi előírásokról. Kihangsúlyozta, hogy e tevékenység nagyban hozzájárul a mára óriási mértékben lecsökkent apróvadállomány megmentéséhez, de önmagában nem fogja megoldani az apróvad problémáját. Élőhelyfejlesztés nélkül nem lesz átütő siker az apróvad-gazdálkodásban. A most megkezdett dúvadgyérítési programot folytatni kell.
A hivatásos vadászok részére nyújtott dúvadhoz köthető lődíjelszámolás elősegítette a gyérítés eredményességét. Feladatunk az, hogy valamilyen módon ösztönözzük a sportvadászokat is arra, hogy részt vegyenek ebben a programban, hiszen nélkülük nem lehet sikeres a kitűzött cél.
Takács András felhívta a figyelmet arra, hogy a dúvadkvóta teljesítését csak a bemutatott lőjelek alapján lehet leigazolni, ezért az egyéni, illetve társas vadászati naplóban tett bejegyzés mellett fontos a jogszabályban előírt lőjelek gyűjtése is. A dúvadhét nemcsak a vadászatra jogosultak, hanem az egész dúvadgyérítési program sikerét tükrözi. A dúvadhét nyertese nem csupán a legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosult, hanem valamennyi vadásztársaság és ezen belül minden vadász egyenként is.
A következőkben a házigazda vadászatra jogosult elnöke, Pethő Jenő köszöntötte a résztvevőket és néhány mondatban ismertette a szövetség működését, kitérve az elért eredményekre, az előttük álló további feladatokra, elképzelésekre. A szövetség vadászmestere, Németh Attila a vadgazdálkodás főbb sarokszámairól, valamint a dúvadgyérítés helyi észrevételeiről tartott tájékoztatót.
Molnár Dávid, a szövetség hivatásos vadásza megosztotta tapasztalatait a jelenlévőkkel a dúvadgyérítés eddig elért eredményeiről. Nagyon érdekes és értékes előadást tartott a csapdák használatával kapcsolatban, amelyben számos, sokak számára új és hasznos gyakorlati tanáccsal látott el bennünket. (Külön kiemelném azt az egyéni teljesítményét, amit a dúvadgyérítésben elért, azt gondolom, hogy ez nemcsak tájegységi, de megyei szinten is kiemelkedő – Takács András).
Végül Pap Gyula, az OMVK Veszprém Megyei Szervezetének elnöke – akinek külön köszönjük, hogy jelenlétével emelte a rendezvény színvonalát – osztotta meg gondolatatit a résztvevőkkel. Kihangsúlyozta, hogy a Vadászkamara mindig is mellette volt az ehhez hasonló szakmai kezdeményezéseknek, mint amilyen ez a mai is. Továbbra is támogatja ezeket a rendezvényeket, mert ezek mind előbbre viszik a magyar vadgazdálkodás sikerességét.
Kiemelte, hogy a Vadászkamara már két éve elindította azt a hazai pályázati rendszert, amely segíti a vadászatra jogosultakat céljaik elérésében. A jelenlegi, szűkös anyagi forrásai mellett jelentős támogatásban részesülhetnek a vadászatra jogosultak akár csapdapark létrehozásához és üzemeltetéséhez, akár élőhely fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Ösztönzött mindenkit arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Elismerően szólt a három Veszprém megyei tájegység egymáshoz kapcsolódó dúvadhetes kezdeményezéséről, ami országos viszonylatban is kiemelkedő.
A programot a vadászházban elfogyasztott finom ebéd és kötetlen beszélgetés zárta. Összességében elmondható, hogy sikeres volt a meghirdetett dúvadhét. Köszönet érte mindenkinek, aki részt vett benne! Remélem a szép teríték, a jó hangulat és a közös cél jövőre még több résztvevőt csábít erre a rendezvényre.
Üdv a vadásznak!
omvk.hu
Takács András
tájegységi fővadász

Vadászat
Halálos barnamedve-támadások Európában
Az elmúlt időszakban több halálos medvetámadás is történt Európában
A Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában történt legutóbbi halálos esetek, valamint a 2025-ös görögországi eset is rávilágítanak arra, hogy a barnamedvékkel való együttélés kérdését reálisan kell kezelni. A természetvédelmi célokat megbízható állományadatokra, hatékony megelőzésre, egyértelmű beavatkozási protokollokra és olyan kezelési eszközökre kell alapozni, amelyek garantálják a lakosság biztonságát.

Fotó: FACE
Ezek az esetek szorosan kapcsolódnak a FACE nagyragadozó-gazdálkodással kapcsolatos munkájához, mivel ismételten felhívják a figyelmet a közbiztonság, az állományfelmérés, a problémás egyedek kezelése és a gyakorlati együttélési megoldások kérdéseire.
Bulgária, Vitosha Természetvédelmi Park, 2026. május 16.
Egy 35 éves túrázót 2026. május 16-án holtan találtak a Szófia közelében fekvő Vitosha Természetvédelmi Parkban. A halál lehetséges okai között barnamedve-támadás is felmerült.
A holttestet olyan útvonalak közelében találták meg, amelyek hegyi menedékházakat kötnek össze, és amelyeket sok túrázó használ. Dr. Raycho Ganchev kutató arra figyelmeztetett, hogy ha a medvék elveszítik az embertől való természetes félelmüket, az növelheti a kockázatokat. Hangsúlyozta a pontosabb adatok és a jobb kezelési intézkedések szükségességét.
Románia, Hargita megye, 2026. április vége – május eleje
Egy férfit, aki április 27-e óta eltűntként szerepelt, holtan találtak Hargita megyében, Farkaslaka közelében. A beszámolók szerint harapásnyomokat észleltek a testen, és amikor a hatóságok megérkeztek, egy medve még mindig a közelben tartózkodott.
Az eset tovább erősítette a helyi lakosság aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy miként kezelhetők hatékonyan a problémás medvék, illetve milyen gyorsan lehet beavatkozni veszélyhelyzet esetén.
Lengyelország, Bieszczady térsége, 2026. április vége
Egy 58 éves nő életét vesztette a Bieszczady térségében, Płonna közelében, miközben hullott agancsokat gyűjtött. Miután fiával elszakadtak egymástól, a fiú a beszámolók szerint telefonon még hallotta, ahogy édesanyja azt kiáltja: „medve, medve”, majd a hívás megszakadt.
A nehezen megközelíthető terep késleltette a keresést. A nőt később halálos sérülésekkel találták meg.
Görögország, Rodope-hegység, 2025. június
2025 júniusában egy turistát holtan találtak egy szakadékban Görögországban, a Középső-Rodope térségében, a bolgár határ közelében. Egy társa állítólag arról számolt be, hogy medve támadta meg vagy üldözte őket.
Ez az eset tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a barnamedve jelenléte több országot érintő, határokon átnyúló kérdés.
Fő üzenetek az együttélés és a kezelés szempontjából
Ezek az esetek több visszatérő problémára mutatnak rá:
A barnamedvékkel való találkozások nem korlátozódnak a távoli, lakatlan vadonokra. Esetek történtek menedékházak, utak és túrázók által használt területek közelében is.
A helyi hatóságok és közösségek egyre inkább aggódnak amiatt, hogy egyes medvék elveszíthetik az embertől való félelmüket.
A megbízható állománybecslések továbbra is központi szerepet játszanak a szakpolitikai vitákban.
A megelőzés, a lakosság tájékoztatása és a gyors beavatkozási protokollok elengedhetetlenek a medvék által lakott területeken.
A probléma egyre inkább határokon átnyúló kérdéssé válik, különösen azokban a hegyvidéki térségekben, amelyek több tagállam között oszlanak meg vagy összeköttetésben állnak egymással.
Ezek az esetek további bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nagyragadozók védelmét gyakorlati kezelési eszközökkel kell kiegészíteni. A barnamedve védett faj, és Európa természeti örökségének része, ugyanakkor a természetvédelmi sikereket olyan életszerű, gyakorlati intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek megvédik az embereket, a vidéki közösségeket és mindazokat, akik a természetben, a külterületeken tartózkodnak.
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Az OMVK Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezete átadta az ifjúságnevelést szolgáló új regionális központját
A Vadászkamara ifjúsági programja keretében évek óta folyamatosan létesülnek az ifjúságnevelést szolgáló, regionális központok. 2026 végére már minden vármegyében működni fog az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű kezdeményezés számára helyszínt és infrastruktúrát biztosító ingatlan. A legújabb ilyen létesítményt a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezetünk nyitotta meg május 12-én.

Fotó: OMVK
Kecskemét, a „hírös város” zöldövezetében, a Belsőnyír tanya 125. szám alatt található épületet ünnepélyes körülmények között avatták fel. Az eseményen mások mellett jelen volt Szabó János, a Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya Földművelésügyi Osztályának vezetője, Sulyok Ferenc, a kamarával és a szövetséggel szorosan együttműködő KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója, dr. Fekecs Dénes, a vármegyei polgárőrszövetség elnöke, Fehér Sándor, a Vadászkamara országos hivatásos vadász alelnöke, illetve Bajdik Péter, a szervezet főtitkára is.
Koczka Zoltán, a vármegyei érdekképviseleti szervezetek elnöke beszédében felidézte, hogy az érdekképviselet székháza majd’ 30 évig Kecskeméten volt. Az új, e célt is szolgáló létesítmény ötlete 2022 óta érlelődött, azonban igen nehezen tudták megtalálni a megfelelő ingatlant. Azonban érdemes volt várni, mert a 2000-s évek elején épített, kertvárosi ház szinte teljesen megfelel a céloknak, csak minimális munkálatokat kellett elvégezni a 2025 júliusi beköltözés előtt. (A létesítményről részletesen írtunk a Nimród Vadászújság 2025 szeptemberi számában, a lap 57-58. oldalán.)

Fotó: OMVK
Dr. Jámbor László, a Vadászkamara országos elnöke szólt a szervezet 2017-ben elindított, országos ifjúságnevelési programjáról, hangsúlyozva: a köztestület ezen önként vállalt kezdeményezésével mostanra több mint 300 000 általános iskolás gyermeket ért el (rajtuk keresztül pedig jó eséllyel a családjuk más tagjait is). A különböző ifjúsági rendezvények, események bizonyosan segítenek abban, hogy a gyerekek reális képet alakítsanak ki a természetről, egyben a vadgazdálkodás, vadászat abban játszott szerepéről. Megjegyezte: a kezdeményezést szolgáló, infrastruktúrájukat tekintve elsősorban az ifjúsági programokra optimalizált központok arra is maradéktalanul alkalmasak, hogy méltó környezetet és munkafeltételeket biztosítanak a kamarai területi szervezetek mindennapi feladataihoz.
A megnyitó keretében dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg az épületet, majd Koczka Zoltán, dr. Jámbor László, dr. Szigethy Béla, a kamarai területi szervezet sportvadász alelnöke és Hajdinger György hivatásos vadász alelnök emlékfát ültetett el. Ezt követően a jelenlévők bejárhatták az ingatlant, amelyben Tarányi Lili, a KEFAG Zrt. munkatársa a vármegyei ifjúsági programokról szólt, vitéz Miklós Károly vármegyei kamarai titkár a bemutatott trófeákról és preparátumokról, dr. Koncz István vadászíró pedig a nemrég alakult vármegyei vadászklubról beszélt, amely összejövetelinek szintén helyszín biztosít az új kamarai központ.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület. A védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy a védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.

A fénykép illusztráció: Fotó: Pannoneagle
Az ügyben érintett személyek között a Magyar Solymász Egyesület tagjai is voltak. A jogerős bírósági döntést követően az Egyesület az érintett tagokkal szemben fegyelmi eljárást folytatott le, és a szabályzataiban meghatározott fegyelmi szankciókat alkalmazta.
A Magyar Solymász Egyesület határozottan elítéli és teljes mértékben elhatárolódik minden olyan cselekménytől, amely a természeti értékek károsításával jár. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a solymászat szellemiségével, amely a természet tiszteletén, a felelős állattartási magatartáson és a jogszabályok betartásán alapul, ezért Egyesületünk a jövőben is következetesen fellép minden olyan esetben, amely ezekkel az alapelvekkel ellentétes.
Az egyesület vezetősége elkötelezett a mindenkori jogszabályok betartásának, illetve betartatásának. Következetesen erre ösztönzi az MSE tagságát, nyitott működésével pedig a magyarországi solymászokat, más egyesületek tagságát, alanyi jogon solymászó honfitársainkat. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi környezetvédelmi és állatvédelmi elvárásoknak való megfelelésre.
Forrás: Magyar Solymász Egyesület












