Keressen minket

Vadászat

Középvezetőket nevelnek

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Halápi Nándor és Máhig József közösen mutatták be az intézményt

Halápi Nándor és Máhig József igazgató közösen mutatta be az intézményt

Debrecen-Pallagról 1955-ben került Szegedre az erdészoktatás, s bár az 1980-as évek elejéig mezőgazdasági osztályuk is volt, az oktatás gerincét az erdészet adta. „Az Alföld ezen részén alacsony az erdősültség, ezért is kellett ide az iskola” − indokolta a helyválasztást Máhig József igazgató. Elsősorban technikusokat képeznek, középvezetőket nevelnek ki, közülük sokan folytatják felsőfokon a tanulmányaikat. Az idén végzett osztály 27 tanulójából 18 továbbtanul, ők úgy vélik, főiskolai, egyetemi diplomával biztosabb a helyük a munkaerőpiacon.Az intézmény vezetői, munkatársai kiváló kapcsolatokat ápolnak a szakmai szervezetekkel, amelyektől pozitív visszajelzések érkeznek az oktatás színvonaláról. „Kis iskola vagyunk, 250 diákkal. Ha egy tanuló neve elhangzik a tanáriban, majdnem mindenki tudja, kiről van szó” − hangsúlyozta a szakember. A továbbiakban is szeretnék megtartani ezt a családias légkört. Ebben kulcsszerep jut a nevelőtestületnek, akinek szintén célja, hogy gondozzák a tehetségeket, a lemaradókat pedig felzárkóztassák.

Elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyékből érkeznek, de jönnek távolabbról is, és egyre több szegedi fiatal választja az intézményt.

„Több mint hatvan éve képzünk erdész technikusokat, híre van az iskolának”

− meséli Halápi Nándor, aki 1982-ben érkezett az intézménybe, s azt 1997-től két évtizeden keresztül vezette.

Sok tanulónak már a nagyapja is idejárt, nemzedékek nőttek fel az iskola falai között. Az erdészetek mellett a vadászat területén vagy a nemzeti parkoknál találnak megélhetést. Generációváltást élünk a szakmában, nincsen elhelyezkedési probléma.

Máhig József igazgató

„Az iskolánk betartja a tantervben előírtakat, de mindig sikerül valami pluszt is hozzátennünk” − jegyezte meg Máhig József. Azon igyekeznek, hogy az intézményből kikerülőknek legyen szakmai becsülete a munkahelyükön. Végzett technikusokat csak hagyományos erdésziskolákból keresnek a gazdaságok. Ezek az intézmények képesek a megújulásra, ugyanakkor erdőmérnök tanárokkal dolgoznak, akik nem csak értik a szakmát, hanem annak elkötelezettjei is.„A duális képzést nem az erdész szakmára találták ki” − nyugtázta az igazgató, mondván a kerületvezető erdészek túlterheltek, nincsen idejük arra, hogy diákokat pártfogoljanak. Ugyanakkor a gazdaságokban szívesen látják az iskola tanulóit.

Az összefüggő nyári gyakorlatokon az ország legszebb helyein fogadják a diákokat, az Alföldről eljutnak domb- és hegyvidéki termőhelyekre is.

A fiataloknak élmény az idősebb erdészekkel együtt járni a rengeteget. Emellett minden évben egy hét tanulmányi kiránduláson vesznek részt, a negyedik év végére szinte bejárják az országot. Ez nemcsak a szakmai fejlődést segíti, csapatépítésnek is kiváló. A tanulmányutakat az iskola finanszírozza, de sokat segít a Kiss Ferenc Alapítvány is.Egy idő után a közismeretis tanárok is „megfertőződnek” az erdészettel. „A magyar tanárnak erdész magyar tanárnak kell lennie” − idézte elődjét Halápi Nándor. Az erdész irodalomból merítve, a Bársony István Nemzetközi Ifjúsági Prózamondó Versenyen szép eredményeket érnek el tanulóik. Emellett az iskola dalárdája is öregbíti az intézmény hírnevét.

Az iskolából nem csak szakirányban tanulnak tovább a végzősök, lettek jogászok, orvosok vagy éppen művészek is.

Egy ideje a lányok is újra ott mosolyognak az iskola dicsőségtábláján, s szorgalmukkal rápirítanak a fiú diákokra. Többen az országos szakmai tanulmányi verseny győztesei.

„Az elmúlt években az országos szakmai tanulmányi verseny első három helyezettje között mindig volt szegedi diák” − mutatott rá a szakember. A nemes versengés a tanároknak is visszaigazolás. Az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén tanulóik alig hagytak helyet a dobogón más iskolák diákjainak.

Az iskola szakmai és pedagógiai szellemi műhely egyben. Tudják, több munkával jobb eredményt érhetnek el, és ebben a tanári gárda teljes mértékig partner. Az alapítványon keresztül az Alföldi Erdőkért Egyesület munkájában vesznek részt, de a munkatársak többsége tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek.

Fontosnak tartják a diákhagyományok ápolását. Augusztus utolsó hétvégéjén a felvételt nyert diákok a felsőbb évesek mentorálása alatt ismerkednek az iskolával, bevezetik őket a diákélet rejtelmeibe.

Az erdészavató Mikulás környékére esik, ennek részeként a vadprémekbe bújt újoncokkal a „keresztapák” hajtás keretében ismertetik meg a belváros nevezetességeit. Szólnak a kürtösök, imitálják a vadászatot, a Kárász utcában sétálgatók nagy örömére. A végzősöket szülők, barátok kísérik a selmeci hagyományokra épülő ballagáson. A tavaszi Kiss Ferenc Napon pedig tudományos vagy tudományosnak tűnő előadásokat tartanak a diákok. A diáknapot maguknak teszik emlékezetessé, a Holt-Maros melletti Gellért Szabadidő Központban sportvetélkedőkkel, horgászással, bográcsozással múlatják az időt.

A generációk kapcsolatának erősítésére hagyományt szeretnének teremteni a tavaly októberben először tartott öregdiák-találkozóból. Múlik az idő, tíz éve már, hogy az 50 éves érettségi találkozó résztvevőit a tanévzáró ünnepélyhez kapcsolódóan megtisztelik.

Saját kürtegyüttes

„Még 2006-ban kérte segítségemet egy tanuló, hogy megalakíthassák az iskolai kürtegyletet. Az első gondolatom az volt, hogy sokba kerül ez számukra, a tanulók azonban csak gyakorlótermet kértek, a hangszert maguk vásárolták meg” − idézte fel Halápi Nándor. Ma közel húsz kürtössel büszkélkedhetnek, a szomszédos zeneiskola igazgatója tanítja őket. Évről évre bővítik repertoárjukat, a heti többszöri gyakorlás gyümölcse a sok felkérés. Műsoraik nemcsak az iskolai rendezvények színfoltjai, de a közeli vadásztársaságok is megkeresik őket. „Az egyik legfontosabb exportcikkünk” – mosolyog a korábbi igazgató.

Alapítvány

A Kiss Ferenc Alapítványt 1990-ben Osztrogonácz János, az iskola volt tanulója alapította. Az alapítvány segít a középfokú oktatás fejlesztésében, a végzett erdészek továbbképzésében, az iskolai rendezvények, szakmai kirándulások támogatásával pedig komoly terhet vesz le az intézmény, illetve a családok válláról. Ma az iskola tanulóinak tizede kap tanulmányi, valamint szociális ösztöndíjat, havi 5-15 ezer forintot. Szakmai kapcsolataik túlnyúlnak az országhatáron. Mindent megtesznek azért is, hogy a végzett erdész technikusok ne csak itthon, de akár külföldön is „kapósak” legyenek.

Forrás:
A Mi Erdőnk
Tovább olvasom

Vadászat

Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban

Print Friendly, PDF & Email

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben. 

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záró­akkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.

Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.

A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A szerda délelőtti záró­rendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.

Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászokra támadt

Print Friendly, PDF & Email

Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Rendőrség: Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Fotó: Rendőrség

Engedély nélkül szedett össze az erdőből szarvasagancsokat egy 50 éves férfi Dunaszentmiklós közelében 2023. március 27-én délután. A helyi vadásztársaság két tagja tetten érte a szomódi lakost, aki éppen hazafelé tartott zsákmányával.

Felszólították, hogy adja át részükre az agancsokat. B. Lajos ennek nem tett eleget, és amikor vissza akarták őt tartani, rátámadt a vadászokra. Egy kés is előkerült, a férfi azzal fenyegetőzött, majd hátrahagyva az agancsokat, távozott. A rendőrök, amint tudomást szereztek az esetről, elindultak, hogy felkutassák az elkövetőt, akit szomódi otthonában elfogtak. A férfi sem ekkor, sem a rendőrségen, kihallgatása során nem tagadta tettét. Elmondta, hogy rendszeresen járja az erdőt elhullott agancsok után kutatva, és azt is bevallotta, hogy rátámadt az őt tetten ért vadászokra.

B. Lajos ellen felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének elkövetése miatt indult eljárás a Tatai Rendőrkapitányságon.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK: A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba. Ezenkívül az érdekképviselet idén is meghirdeti a nagysikerű Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot, amely keretében ebben az évben 282 millió forint támogatáshoz juthatnak az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak a szakszemélyzet munkafeltételeinek javításához. Beszámoló a március 24-ei Küldöttközgyűlésről.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24.
Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

Az esemény kezdetére a 290 küldöttből 177-en jelentek meg, így a gyűlés határozatképes volt. Az előterjesztések többségét egyhangúlag, néhány esetben túlnyomó többséggel fogadták el. (A vonatkozó anyagokat a küldöttek az Elnökség jóváhagyását követően, az Alapszabály előírásainak megfelelően megkapták postai úton, emellett a Vadászkamara honlapján is elérhetők.)

A szervezet központjának 2022. évi tevékenységéről szólva Dr. Jámbor László elnök kiemelte: a beszámoló rendkívül részletes képet nyújt az elmúlt évben elvégzett munkáról, így szóban nem fűz hozzá észrevételt. Miután kérdés, megjegyzés nem érkezett az anyaghoz, azt egyhangúlag fogadták el a küldöttek.

dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke
dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke. (Fotó: OMVK)

 

A központ 2022. évi gazdálkodásáról Bajdik Péter főtitkár szólt. A lényegi pontokra kitérve emlékeztetett: a szervezet vezetése tavaly óta arra törekszik, hogy a központnak mindig legyen körülbelül 500 millió forint stratégiai tartaléka – ez úgy tavaly, mint idén is megvalósult.

A 2022-es gazdálkodással kapcsolatban megjegyezte: a pénzügyek sokkal jobban alakultak a vártnál, részben a külföldiek által kiváltott vadászati engedélyek miatt. Ennek oka nem az engedélyek díjának emelkedése (az ebből eredő többlet idén fog realizálódni), hanem az, hogy sokan még a régi árakon, tavaly váltották ki azokat. A záró pénzeszköz állomány 663 millió forint lett, figyelembe véve az Országos Vadgazdálkodási Alap maradványösszegét és a központ takarékos gazdálkodása révén megmaradt összegeket a tervhez képest 163 millió forinttal többel kezdhette meg a kamara a 2023-as évet. A főtitkár hangsúlyozta: a visszafogott tervezés nem a központ bevételeit növeli: az 500 milliós tartalék feletti részt az érdekképviselet visszaforgatja az ágazatba. A pénzügyi beszámolóval kapcsolatban Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke elmondta: az általa vezetett testület megtárgyalta az anyagot, az abban szereplő adatok egyeznek a könyvvizsgálat eredményével, így egyhangúlag támogatja az anyag elfogadását. A 2022-es gazdálkodásról szóló beszámolót a küldöttek is egyhangúlag fogadták el.

Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára
Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára. (Fotó: OMVK)

 

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara az elmúlt esztendőkben egy feladatarányos finanszírozási rendszerben osztja el a forrásait, amelyek előbb 2017-től, majd az idei évtől jelentősen növekedtek. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a legutóbbi, tavaly novemberi Küldöttközgyűlésen még visszafogott gazdálkodással tervezett a vezetőség és az Elnökség, azonban azóta a vadászjegyek és a vadászati engedélyek díjának emelkedésével a szervezet anyagi lehetőségei tovább javultak, méghozzá jelentősen. Így vált szükségessé, hogy a Küldöttközgyűlés foglalkozzon a többletbevételek felosztásával a vármegyei Területi Szervezetek és a központ között, illetve az utóbbi forrásainak felhasználásával. A javaslat szerint a tagdíjbevételek továbbra is a vármegyéknél maradnak. A vadászjegyekből származó bevétel – 70 év alatti vadászonként 5000 forint – felosztása nem változik: néhány kivétellel az arány 50-50%. A Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezet esetében 80-20% a Központi Szervezet javára, Nógrád vármegye esetében 15-85%, Komárom-Esztergom esetében 30-70%, Csongrád-Csanád, a Heves és a Tolna esetében 45-55%, minden esetben a vármegye javára. Ami a Területi Szervezetek vadászati engedélyből származó bevételeit illeti, ezek idén megegyeznek a feladatarányos finanszírozásban korábban jóváhagyott összegekkel, és az áremelésből származó többletbevétel (440 millió forint) pedig a központhoz kerül. Fontos látni: ezen bevételek mérsékelten tervezhetők, hiszen nem tudni előre, hány külföldi vadász érkezik az adott évben, illetve nem arányosan oszlanak el az egyes vármegyék között, ez indokolja a központosításukat és újraelosztásukat.

A fentiek szerint válik lehetővé a korábban elkezdett, nagy sikerű vadászkamarai programok folytatása – szögezte le az elnök. A Központ rendelkezésére így 623 millió forintnyi többletbevétel áll, amiből azonban – a korábban elfogadottak szerint – csak 306 millió fedezi a szervezet költségeit, a fennmaradó részből különböző projekteket finanszíroznának. Összesen 952 millió forintról van szó, amely összegből egyebek mellett

  • 500 millió forint az Országos Vadgazdálkodási Alapba kerül,
  • a Vadászkamara 282 millió forinttal idén is meghirdeti a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot (a tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számában adtunk tájékoztatást),
  • 350 millió forinttal a Vadászkamara hírlevelét is tartalmazó Nimród Vadászújság kiadását finanszírozza a szervezet, amely kiadvány így ingyenesen jut el minden hónapban szinte minden magyar vadászhoz.

Az Elnökség javaslatait a küldöttek elsöprő többsége támogatta.

Dr. Jámbor László elmondta azt is: a feladatarányos finanszírozás rendszerét a jövőben szükséges lesz áttekinteni, újrasúlyozni, ám kizárólag azzal a feltétellel, hogy egyik Területi Szervezet forrásai sem csökkenhetnek a jelenlegiekhez képest, sőt valószínűleg nőni fognak.

Ami a Központ költségvetését illeti, a kiemelt programok támogatása szintén az ősszel elfogadott, 107 millió forintos keretből történik. Az egyes célterületekre 2023-ban biztosított összegeket az Elnökség határozta meg, a következőképpen:

  • az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programok – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • Országos Vadásznap (Komárom-Esztergom megye, augusztus 25-26.) – 10 millió forint,
  • az elmúlt években folytatott kutatási program befejezése – 10 millió forint,
  • „Kisvadász” kiadvány újabb számai –27 millió forint.

A központi költségvetést egyhangúlag támogatta a Küldöttközgyűlés.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

A pénzügyi kérdéseket a jövőre az Országos Vadgazdálkodási Alapba helyezett összegről szóló döntés zárta: ez újfent félmilliárd forint lesz. A pályázati kiírás 2023 őszén jelenik majd meg a Vadászkamara online felületein. Bajdik Péter főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati lehetőségre idén is óriási érdeklődés volt, az igény jelentősen túllépte a rendelkezésre álló forrásokat (részletek itt). A témához kapcsolódóan, kérdésre válaszolva dr. Jámbor László elmondta, hogy a tavalyi év megmutatta: a Vadgazdálkodási Rendszer működését több év után érdemes lehet finomhangolni, így az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság feladatul kapta a munka előkészítését. Az aktuális kiírásokhoz kapcsolódó javaslatokat minden évben bekérik a vármegyei Területi Szervezetek társbizottságaitól, így a rendszer áttekintéséhez, esetleges módosításához is ugyanúgy fogalmazhatnak majd meg javaslatokat. A Vadgazdálkodási Alap 2024-re félmilliárd forinttal való feltöltését a küldöttek túlnyomó többsége támogatta.

A fentieken túl a Küldöttközgyűlés egyhangúlag döntött a Vadászkamara alapszabályának módosításáról, amely több technikai pontosítás mellett a korábbinál egyértelműbben rögzíti, hogy a szervezet Központjának feladata a székhelyéül is szolgáló hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum fenntartása. Ennek a finanszírozás adminisztrációja miatt volt jelentősége.

A Vadászkamara Küldöttközgyűléseinek előterjesztései és a kapcsolódó anyagok 2017-ig visszamenőleg elérhetők honlapunk vonatkozó menüpontjában, ide kattintva.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom