INTERJÚ | Magyarországon mintegy 65 ezer vadász van, közülük háromezren ráadásul hivatásszerűen, teljesen munkaidőben foglalkoztatottak. A hazai vadászat helyzetéről; a természetmegóvásban betöltött szerepéről; illetve a hazai erdők vadjairól beszélgettünk Bajdik Péterrel, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkárával.

Egész Európában javában tart a vadászszezon, amiből természetesen a magyar vadászok sem maradnak ki. A kontinens adatait összesítő tavalyi számok szerint Magyarországon 5,6 vadász jutott ezer lakosra, ami európai viszonylatban igen alacsonynak mondható. A környező EU-s országok közül például egyedül Romániában kevesebb a vadászok aránya, ott ezer lakosra 3,1 vadász jutott a Deutscher Jagdverbank statisztikái alapján, míg Szlovákiában ez az arány 10,1, Ausztriában pedig 13,4 volt.

Ezek a számok bár majd kétszeresei a magyar adaténak, sehol sincsenek az igazán nagy európai vadásznagyhatalmak statisztikáihoz képest. Írországban például 72,8 vadász jut ezer főre, ezzel ők ülnek Európa csúcsán, második helyen Finnország végzett, ott 55,6 vadász jutott ezer állampolgárra, míg a harmadik helyezett Cipruson 52,3 volt az arányuk.

A főtitkár elmondta azt is, hogy évente mintegy 25–30 ezer ember érkezik külföldről vadászni hazánkba, ami bár nem számít a klasszikus turizmus kategóriájába, mégis valamilyen szinten ahhoz az ágazathoz sorolható. A külföldi vadászok sokszor családdal érkeznek, és olyan helyekre mennek el az országban, ahol a vadászaton, természeti adottságokon kívül egyébként semmi más látnivaló nincsen, esetleg hátrányos helyzetű régiói az országnak.

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a külföldi vadászok havi tízezer forintos vadászengedély birtokában vadászhatnak az országban, amennyiben tizenkét hónapon keresztül szeretnék hazánkban biztosítani maguknak a vadászati lehetőséget, úgy ennek díja százezer forint.

Mindezek után arra is kíváncsiak voltunk, hogy az OMVK szerint milyen hazánkban a vadászat közmegítélése.

A főtitkár szerint fontos lenne először is tisztázni azt, hogy a vadászat nem sport, és nem is úgy kellene ezt a tevékenységet elképzelni, mint egy kedvtelésből végzett sporttevékenységet. Természetesen azt nem vitatja el, hogy a vad űzése adott esetben embert próbáló feladat is lehet, de a vadászat sokkal inkább egy természetmegőrzési tevékenység, mintsem sporttevékenység. Ezzel persze sokan nem értenek egyet, de mégis ez az igazság. Az embereknek fontos lenne azt látni, hogy a modern kori vadgazdálkodással egyetlen vadfaj sem pusztult ki, és nem is fog soha. A szabályok nagyon erősek, amiket a vadászok a természetvédelemmel közösen határozzák meg, hiszen a vadászható fajok köre, a vadászati idények meghatározása elsődlegesen természetvédelmi konszenzus alapján kerül megállapításra és folyamatos a felülvizsgálatra.

A főtitkár ezzel együtt azt is elismerte, hogy sajnos orvvadászat még mindig létezik és létezni is fog. Ezek egy része megélhetési vadászat, azonban ennél sokkal nagyobb károkat okoz az, ha az orvvadászatot bűnszervezetben követik el, amire egyébként az utóbbi években sajnos volt is példa Magyarországon.

Az orvvadászat amellett egyébként, hogy óriási veszéllyel van a hazai vadállományra, a védett állatokra, közegészségügyi kockázatokat is rejt magában, ugyanis a bűncselekmények következményeként olyan vadhús is bekerülhet a közfogyasztásba, ami nagy mértékű egészségügyi károkat okozhat az emberek számára is, hiszen nincsenek meg azok az élelmiszer-feldolgozási biztosítékok, amik egyébként jellemzik a hazai vadhús-kereskedelmet.

Nem véletlen, hogy a 2012-es Btk. módosításkor az új törvény akár három évnyi szabadságvesztéssel is sújthat olyan egyént, aki jogosultság nélkül ejt el vadat, idegen vadászterületen végez vadelejtésre irányuló tevékenységet, vagy vadászati tilalom idején, akár tiltott eszközzel is vadászik. Nem éri meg tehát kockáztatni és a tilosban járni, ugyanis az orvvadászat súlyos bűncselekménynek minősül Magyarországon.

penzcentrum.hu