Keressen minket

Vadászat

Az idősebb őzbakok elkezdték a felrakást

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Az apróvad vadászatok lassan véget érnek és egyre nyugodtabb, egyre csendesebb lesz a határ. Az őzek ebben az időszakban megkezdik az agancsfelrakást és az idősebb, korosabb bakok fülei között már komolyabb barkás dudorokat is megfigyelhetünk. Az etetőket a vadgazda rendszeresen ellenőrzi, feltölti, hiszen a bevált helyeket a vad gyakran felkeresi, sokszor várja is a táplálékot. Különösen ezekben a téli hónapokban fontos feladat a vadállomány etetése.

 

Országszerte elkezdődött az őzek agancsépítési periódusa és csendben, láthatatlanul lassan fejlődésnek indulnak az őzgidák is – „odabent”. Az őz az egyetlen olyan szarvasfélénk, amelynek embriói a fejlődésüknek bizonyos szakaszában megállnak, majd később újra indul ez a folyamat. Ilyentájt, december-január havában aztán beágyazódik a magzat és újra beindul az embriók fejlődése. Az őz vemhességét 264 – 318 nap közé teszik a szakemberek.

Fotó: Agro Jager NewsA suták vehemépítésre a késő nyár és az ősz folyamán zsírt tartalékolnak, hogy a szoptatás után megfelelő módon tudják táplálni a következő generációt. Ezért is fontos, hogy felesleges zavarás nélkül vészelje át az őz ezeket a téli hónapokat. Amíg a suták csendben, addig a bakok látványos agancsgyarapítással töltik ezt az időszakot és az éles szemű vadőrök már etetés során megfigyelik a vadállományt.

Ilyenkor nyílik arra is lehetőség, hogy a gyenge vagy beteges, rossz egészségi állapotban lévő sutákat, gidákat ki tudja válogatni a vadőr. E gyre többen vallják azt, hogy tegyük előrébb ezt az időpontot és hallgassanak a fegyverek a határban. Ne zavarjuk a vadat. Az őz a tél folyamán nagyobb csapatokban, úgynevezett rudlikban figyelhető meg, amelyek csak márciustól, a bakok aktív területfoglalásával bomlanak fel.

Schakal

Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban

Print Friendly, PDF & Email

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben. 

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záró­akkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.

Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.

A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A szerda délelőtti záró­rendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.

Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászokra támadt

Print Friendly, PDF & Email

Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Rendőrség: Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Fotó: Rendőrség

Engedély nélkül szedett össze az erdőből szarvasagancsokat egy 50 éves férfi Dunaszentmiklós közelében 2023. március 27-én délután. A helyi vadásztársaság két tagja tetten érte a szomódi lakost, aki éppen hazafelé tartott zsákmányával.

Felszólították, hogy adja át részükre az agancsokat. B. Lajos ennek nem tett eleget, és amikor vissza akarták őt tartani, rátámadt a vadászokra. Egy kés is előkerült, a férfi azzal fenyegetőzött, majd hátrahagyva az agancsokat, távozott. A rendőrök, amint tudomást szereztek az esetről, elindultak, hogy felkutassák az elkövetőt, akit szomódi otthonában elfogtak. A férfi sem ekkor, sem a rendőrségen, kihallgatása során nem tagadta tettét. Elmondta, hogy rendszeresen járja az erdőt elhullott agancsok után kutatva, és azt is bevallotta, hogy rátámadt az őt tetten ért vadászokra.

B. Lajos ellen felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének elkövetése miatt indult eljárás a Tatai Rendőrkapitányságon.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK: A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba. Ezenkívül az érdekképviselet idén is meghirdeti a nagysikerű Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot, amely keretében ebben az évben 282 millió forint támogatáshoz juthatnak az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak a szakszemélyzet munkafeltételeinek javításához. Beszámoló a március 24-ei Küldöttközgyűlésről.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24.
Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

Az esemény kezdetére a 290 küldöttből 177-en jelentek meg, így a gyűlés határozatképes volt. Az előterjesztések többségét egyhangúlag, néhány esetben túlnyomó többséggel fogadták el. (A vonatkozó anyagokat a küldöttek az Elnökség jóváhagyását követően, az Alapszabály előírásainak megfelelően megkapták postai úton, emellett a Vadászkamara honlapján is elérhetők.)

A szervezet központjának 2022. évi tevékenységéről szólva Dr. Jámbor László elnök kiemelte: a beszámoló rendkívül részletes képet nyújt az elmúlt évben elvégzett munkáról, így szóban nem fűz hozzá észrevételt. Miután kérdés, megjegyzés nem érkezett az anyaghoz, azt egyhangúlag fogadták el a küldöttek.

dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke
dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke. (Fotó: OMVK)

 

A központ 2022. évi gazdálkodásáról Bajdik Péter főtitkár szólt. A lényegi pontokra kitérve emlékeztetett: a szervezet vezetése tavaly óta arra törekszik, hogy a központnak mindig legyen körülbelül 500 millió forint stratégiai tartaléka – ez úgy tavaly, mint idén is megvalósult.

A 2022-es gazdálkodással kapcsolatban megjegyezte: a pénzügyek sokkal jobban alakultak a vártnál, részben a külföldiek által kiváltott vadászati engedélyek miatt. Ennek oka nem az engedélyek díjának emelkedése (az ebből eredő többlet idén fog realizálódni), hanem az, hogy sokan még a régi árakon, tavaly váltották ki azokat. A záró pénzeszköz állomány 663 millió forint lett, figyelembe véve az Országos Vadgazdálkodási Alap maradványösszegét és a központ takarékos gazdálkodása révén megmaradt összegeket a tervhez képest 163 millió forinttal többel kezdhette meg a kamara a 2023-as évet. A főtitkár hangsúlyozta: a visszafogott tervezés nem a központ bevételeit növeli: az 500 milliós tartalék feletti részt az érdekképviselet visszaforgatja az ágazatba. A pénzügyi beszámolóval kapcsolatban Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke elmondta: az általa vezetett testület megtárgyalta az anyagot, az abban szereplő adatok egyeznek a könyvvizsgálat eredményével, így egyhangúlag támogatja az anyag elfogadását. A 2022-es gazdálkodásról szóló beszámolót a küldöttek is egyhangúlag fogadták el.

Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára
Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára. (Fotó: OMVK)

 

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara az elmúlt esztendőkben egy feladatarányos finanszírozási rendszerben osztja el a forrásait, amelyek előbb 2017-től, majd az idei évtől jelentősen növekedtek. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a legutóbbi, tavaly novemberi Küldöttközgyűlésen még visszafogott gazdálkodással tervezett a vezetőség és az Elnökség, azonban azóta a vadászjegyek és a vadászati engedélyek díjának emelkedésével a szervezet anyagi lehetőségei tovább javultak, méghozzá jelentősen. Így vált szükségessé, hogy a Küldöttközgyűlés foglalkozzon a többletbevételek felosztásával a vármegyei Területi Szervezetek és a központ között, illetve az utóbbi forrásainak felhasználásával. A javaslat szerint a tagdíjbevételek továbbra is a vármegyéknél maradnak. A vadászjegyekből származó bevétel – 70 év alatti vadászonként 5000 forint – felosztása nem változik: néhány kivétellel az arány 50-50%. A Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezet esetében 80-20% a Központi Szervezet javára, Nógrád vármegye esetében 15-85%, Komárom-Esztergom esetében 30-70%, Csongrád-Csanád, a Heves és a Tolna esetében 45-55%, minden esetben a vármegye javára. Ami a Területi Szervezetek vadászati engedélyből származó bevételeit illeti, ezek idén megegyeznek a feladatarányos finanszírozásban korábban jóváhagyott összegekkel, és az áremelésből származó többletbevétel (440 millió forint) pedig a központhoz kerül. Fontos látni: ezen bevételek mérsékelten tervezhetők, hiszen nem tudni előre, hány külföldi vadász érkezik az adott évben, illetve nem arányosan oszlanak el az egyes vármegyék között, ez indokolja a központosításukat és újraelosztásukat.

A fentiek szerint válik lehetővé a korábban elkezdett, nagy sikerű vadászkamarai programok folytatása – szögezte le az elnök. A Központ rendelkezésére így 623 millió forintnyi többletbevétel áll, amiből azonban – a korábban elfogadottak szerint – csak 306 millió fedezi a szervezet költségeit, a fennmaradó részből különböző projekteket finanszíroznának. Összesen 952 millió forintról van szó, amely összegből egyebek mellett

  • 500 millió forint az Országos Vadgazdálkodási Alapba kerül,
  • a Vadászkamara 282 millió forinttal idén is meghirdeti a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot (a tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számában adtunk tájékoztatást),
  • 350 millió forinttal a Vadászkamara hírlevelét is tartalmazó Nimród Vadászújság kiadását finanszírozza a szervezet, amely kiadvány így ingyenesen jut el minden hónapban szinte minden magyar vadászhoz.

Az Elnökség javaslatait a küldöttek elsöprő többsége támogatta.

Dr. Jámbor László elmondta azt is: a feladatarányos finanszírozás rendszerét a jövőben szükséges lesz áttekinteni, újrasúlyozni, ám kizárólag azzal a feltétellel, hogy egyik Területi Szervezet forrásai sem csökkenhetnek a jelenlegiekhez képest, sőt valószínűleg nőni fognak.

Ami a Központ költségvetését illeti, a kiemelt programok támogatása szintén az ősszel elfogadott, 107 millió forintos keretből történik. Az egyes célterületekre 2023-ban biztosított összegeket az Elnökség határozta meg, a következőképpen:

  • az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programok – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • Országos Vadásznap (Komárom-Esztergom megye, augusztus 25-26.) – 10 millió forint,
  • az elmúlt években folytatott kutatási program befejezése – 10 millió forint,
  • „Kisvadász” kiadvány újabb számai –27 millió forint.

A központi költségvetést egyhangúlag támogatta a Küldöttközgyűlés.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

A pénzügyi kérdéseket a jövőre az Országos Vadgazdálkodási Alapba helyezett összegről szóló döntés zárta: ez újfent félmilliárd forint lesz. A pályázati kiírás 2023 őszén jelenik majd meg a Vadászkamara online felületein. Bajdik Péter főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati lehetőségre idén is óriási érdeklődés volt, az igény jelentősen túllépte a rendelkezésre álló forrásokat (részletek itt). A témához kapcsolódóan, kérdésre válaszolva dr. Jámbor László elmondta, hogy a tavalyi év megmutatta: a Vadgazdálkodási Rendszer működését több év után érdemes lehet finomhangolni, így az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság feladatul kapta a munka előkészítését. Az aktuális kiírásokhoz kapcsolódó javaslatokat minden évben bekérik a vármegyei Területi Szervezetek társbizottságaitól, így a rendszer áttekintéséhez, esetleges módosításához is ugyanúgy fogalmazhatnak majd meg javaslatokat. A Vadgazdálkodási Alap 2024-re félmilliárd forinttal való feltöltését a küldöttek túlnyomó többsége támogatta.

A fentieken túl a Küldöttközgyűlés egyhangúlag döntött a Vadászkamara alapszabályának módosításáról, amely több technikai pontosítás mellett a korábbinál egyértelműbben rögzíti, hogy a szervezet Központjának feladata a székhelyéül is szolgáló hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum fenntartása. Ennek a finanszírozás adminisztrációja miatt volt jelentősége.

A Vadászkamara Küldöttközgyűléseinek előterjesztései és a kapcsolódó anyagok 2017-ig visszamenőleg elérhetők honlapunk vonatkozó menüpontjában, ide kattintva.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom