Keressen minket

Vadászat

Vadetetéssel gondoskodnak a vadászok a vadállományról

Közzétéve:

Feltöltő:

KASZÓ Zrt. | Kevés élelmük akad télen, fagyos időben az erdő vadjainak. Ilyenkor nagy szükségük van az erdészet etetőhelyeire. Kaszón a kirándulók is segíthetnek a vadetetésben: a kisvasúttal elutazhatnak az egyik szóróhelyre.

atadhir.hu

HAJDÚ-BIHAR MEGYE | A mostani viszonylag enyhe időjárás alapvetően kedvez az apró- és nagyvadállománynak, segíti könnyebb áttelelésüket. Ugyanakkor a vadállomány kiegészítő takarmányozására a környezeti és élettani okok alapján egy ilyen télen is fokozott figyelmet kell fordítani a vadgazdálkodóknak – mondta el érdeklődésünkre Böszörményi Bence, a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének megbízott igazgatója.

Mint kifejtette, a mezőgazdasági művelés, az intenzív szántóföldi gazdálkodás során az őszi betakarítás és talajművelés a korszerű, nagy teljesítményű munkagépekkel szinte néhány nap alatt óriási területeken történik meg, így a mezei élőhelyek vadfajai (őz, fácán, fogoly, mezei nyúl) számára a kora őszi időszakban kialakulhat egy táplálékhiányos időszak, ezért már ilyenkor meg kell kezdeni a vadászterületeken az etetők feltöltését. A vadgazdálkodók ezt hívják „szoktató” etetésnek, amely révén szinte megtanulja a vadállomány, hogy a keményebb téli hónapokban merre találja meg a számára kihelyezett szénát, abrakféleségeket, lédús takarmányt és takarmánysót.

– Nagyon fontos, hogy a vad számára is csak kifogástalan minőségű, szennyeződés- és penészmentes takarmányt helyezzünk ki, mert a vadon élő állatok – nagyobb ellenálló képességük ellenére is – hasonlóan érzékenyek a romlott, rossz minőségű takarmányra, mint a háziállatok. A nem megfelelő minőségű takarmány kijuttatásának egyenes következménye lehet emésztőszervi megbetegedés, hasmenés vagy akár elhullás is – magyarázta Böszörményi Bence. – A vadállomány életkilátásaira egy keményebb télen a hosszú, fagyos időszakok, vagy a hó borította napok magas száma jelentősen hatással vannak. Amennyiben a vadászterület vadgazdálkodója minél többféle, jó minőségű, változatos takarmányt biztosít a vad számára megfelelő számú vadetetőben, úgy a zord időjárás okozta veszteségek jelentősen csökkenthetőek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdei élőhelyeken a téli vadetetésnek a vadállomány átmentése mellett igen nagy jelentősége van a vadkárok megelőzésében. Ugyanis a kellő számú és jól megválasztott helyre elhelyezett, vadtakarmánnyal feltöltött etetők a téli időszakban képesek helyben tartani a vadat, így a fiatal erdősítésekben télen előforduló szarvas vagy őz általi rágáskárok megelőzhetőek, vagy jelentősen csökkenthetőek.

A vad téli takarmányozása elsősorban a hivatásos vadászok (vadőrök) feladata, de a vadásztársasági formában gazdálkodó területek esetében a vadásztársaság tagjai is „kötelező” jelleggel kiveszik a részüket ebből a fontos feladatból.

VÁLTOZATOS MENÜ
A vadállomány számára a legtöbb vadgazdálkodó téli takarmányként pillangós virágú (például lucerna-) szénát, takarmány- vagy cukorrépát, többféle abrakot (kukorica, búza, árpa, zab), helyenként erjesztéssel tartósított takarmányokat (kukorica szilázs, lucerna szenázs) juttatnak ki. Az őz és szarvas számára a kihelyezett sózókból felvett ásványi anyagok, vitaminok az egészséges anyagcserét, az ellenálló-képesség megőrzését segítik.
haon.hu

–6 C°-ban különösen elkel a takarmány


Vadvédelem 1944-ből

Vadászat

VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben

A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.

A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE

A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.

Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.

Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.

A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.

Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.

Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH

A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke

A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.

Dr. Semjén Zsolt is  lemondásról bővebben itt  adtunk hírt.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom