Vadászat
A kaszói sakál
Csáki Gábor élménybeszámolója:
Hűvös, szellős este volt. Ráadásul az első, egy hetek óta tartó kánikula után. Végre nem fogok megsülni az erdőben és az éjjeli eső hatására, talán szúnyogból is kevesebb lesz – gondoltam, miközben a fővadász számát keresgéltem a telefonomban. A beszélgetés rövid, de lényegre törő volt. Mivel ebben az időszakban nem szívesen bántom a szarvast, inkább csak egy hangulatos sétára vágytam, így a dúvadazásban maradtunk.

Fotó: Csáki Gábor – Agro Jager News
Egy gyors egyeztetés a helyszínt illetően, aztán indulás. Aznap esti vadászterületem, ahol a szarvas- és dámborjak életének védelmét tűztem ki magam elé, a KASZÓ Zrt. 15.000 hektáros egybefüggő erdeiben található és nagyon jó élőhelye a nádi farkasnak, vagyis az aranysakálnak. Azt, hogy ebből az üvöltő veszedelemből sok van, mindenki tudja. Azt pedig, hogy hogyan rejtőzködjön el ez a kivételesen intelligens ragadozó, a számára félelmetes, zöldruhás ellenség elől, azt a sakál tudja a legjobban, a Magyarországon található ragadozó vadfajok közül. Nem számítottam feltétlen sikerre, mert párom, Judit – Prihoda Judit festő és grafikusművész – is, velem tartott, „anyaggyűjtés céljából”, akinek ilyenkor a fényképezőgép úgy szokott kattogni a kezében, mint egy-egy, jobbfajta Gatling géppuska, ami többezer lövésre képes percenként.
Kimentünk tehát az autóval. Megálltam az aszfaltos út és egy farakás között úgy, hogy ne lehessen látni a kocsit az erdőből. A sorompót gyalog elhagyva, betöltöttem és biztosítottam a puskám, majd a vállamra vettem. Sétálva indultunk a hosszú egyenes úton, amit 200 méterenként, utcaszerű nyiladékok kereszteztek. KASZÓ erdeje több szempontból is gyönyörű. Sok helyen azért, mert tankönyvi rendezettséget fedez fel benne az ember, máshol meg pont azért, mert a Natura 2000 programnak köszönhetően, igazi őserdőben érezheti magát a vadász.
Legtöbbször olyan arcát mutatja, mintha valami mesében járnánk, ahol bármelyik pillanatban előléphet a fa mögül Harry Potter és Hagrid a vadőr, vagy épp Piroska és az a bizonyos farkas. De ne szaladjunk ennyire előre…. Az eső miatt megtelt pocsolyák szinte hívogatták gumicsizmás lábaimat, hogy beléjük gázoljak, mint a kisgyermek, de lebeszéltem magam, az ezzel járó csobogásra, illetve zajra való tekintettel. Mint említettem, hosszú kánikulán voltunk túl, ami mindenkit megviselt az utóbbi hetekben. Baktattunk előre. Lassan, csendesen. A fák alatt a legtöbb helyen vaskos páfrány-szőnyeg helyezkedett el, amiben egy süldőt is nehéz észrevenni, nemhogy egy süldő rókát, vagy akármilyen dúvadat. Szemben 3-400 méterre egy dámtehenet pillantottunk meg az úton.
Borjú nem volt mellette, de bíztunk benne, hogy az valahol a sűrűben pihen. Mikor 150 méterre megközelítettük, a tehén beváltott a fenyvesbe. Ekkor egy fedett erdőrészhez értük. Mivel a fák összezártak, így sokkal sötétebb volt bent, aminek köszönhetően az úton lévő hatalmas vízfoltokból kiváló dagonyák lettek. 300 méter után, egy tisztásra érve, mezei nyúl álcázta magát, 8 méterre tőlünk. Az álca abból állt, hogy először kővé dermedve várta, hogy mikor megyünk tovább.
Aztán mikor látta, hogy nem jelentünk veszélyt rá, jobbról és szemből is megmutatta magát, remek pozíciót nyújtva Juditnak a fotózáshoz. További dámokat vettünk észre egy vadföld túloldalán és egy hatalmas, kopasz kant, ami elég messze volt ahhoz, hogy ne vegyen rólunk tudomást. A kan háta, már kilátszott a páfrányból és amikor a fejét felemelte, láttuk a fehéren világító agyarakat is. De mivel nem disznóra jöttem, némi várakozás után úgy döntöttünk, hogy elindulunk vissza az autó felé. Mindig megvan a maga rituáléja annak, ahogyan együtt közlekedünk az erdőben. Amikor kereszteződéshez érünk, Judit kb. 10 méterrel előtte megáll.
Én leveszem a puskát a vállamról és benézek mindkét irányba, hogy van-e ott valami? Természetesen most sokan azt gondolhatják magukban, hogy „miért nem keresőtávcsővel teszem mindezt?”. Azért, mert ha megállapítom, hogy az általam megfigyelt/észrevett vad lőhető – és most nem bakról vagy bikáról beszélek, amit hosszabban kell bírálni – akkor már nincs időm puskára váltani, mielőtt bevált a páfrányos szőnyeggel leterített erdőbe…. Nem volt ez most sem másként. A harmadik kereszteződésnél jártunk, amikor intettem Juditnak: „Állj!”Levettem vállamról a puskát és csendben osontam az úton, amikor jobbra megpillantottam valamit.
Először én sem tudtam pontosan mit látok és az útban lévő törés miatt, csak egy „apró” állat fejét láttam, ahogy a füves sávon közeledik. Talán rókakölyök – gondoltam – és automatikusan elkezdtem cincogni, hogyha másért nem is, de egy fotó erejéig közelebb csalogassam VUK-ot. Szépen jött is, amiből arra következtettem, hogy tetszett neki, hogy „egérül” szóltam hozzá… Közben én takarásba helyezkedtem a sarkon. A takarás viszont olyan jól takart, hogy én sem láttam semmit belőle. Így, csak szabadkézi lövésről lehetett szó, kilépve fedezékem biztos álcája mögül.
Még egyszer ránézek, hogy megbizonyosodjak, mi is jön az úton valójában. Ekkor már a céltávcsövem 12-es nagyításon volt, a fülvédőt a fejemre igazítottam és a puska is tűzkész állapotba került. Hátha! Jutka nem látta az állatot, de a mozdulatsorból tudta, hogy ami most jön, az lehet, hogy hangos lesz… A cincogást sem hagytam abba, kis szünetekkel, de végig folytattam. Egy utolsó egérsirám, miközben kiléptem a takarásból. Ekkor viszont, még én is meglepődtem. SAKÁL!!! Nem is kicsi!! – szólalt meg egy belső hang szinte üvöltve!
Mint a lassított felvételt úgy látom magam előtt most is, ahogy a szálkereszt a fejtető felől, lassan a nyakra ereszkedik. Eközben az elsütő billentyűt finoman préselve vártam a pillanatot, hogy puskám megveregesse a vállam, jelezve, mintegy elismerve, a sikeres találatot. És ebben a pillanatban fülvédőm tompított és megjött a várva várt tompa durranás. Prédám, ugyanabban a másodpercben elfeküdt és nem mozdult többé. Egy utolsó pillantás a céltávcsövön át. Megvan!
Reflexből úrjatöltöttem és biztosítottam, majd azonnal elindultam felé. Tudtam, ha ott érte a lövés, ahol gondolom, már a durranást sem hallotta. Mikor odaértem hozzá sok dolog kavargott bennem. Ha nem állunk meg a nyúlnál, ha nem nézzük olyan sokáig azt a kant, egy jó fotó lehetőségére várva, talán sosem találkozunk.
Mert nevezhetjük szerencsének is, de akár kisebb KASZÓ-i csodáknak is ezeket… Mint ahogy azt is, hogy első és – eddig – utolsó sakálomat, szinte pontosan ugyanott lőttem, pontban 20:45-kor, július végén, telihold idején.
Írta és fényképezte: Csáki Gábor
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


