Vadászat
Az aranysakálok egyre több munkát adnak a vadászoknak
JÁSZKUNSÁG | A Szolnoki Diana Vadásztársaság tagja, Buzsáki Barnabás decemberben kapta puskavégre élete első toportyánját a Tisza mentén, a Kovácsi ártéren.
– Kettesben mentünk Fejes Zoltánnal, a vadásztársaság hivatásos vadászával őztarvadvadászatra – idézte fel az eseményeket Buzsáki Barnabás. – Felültünk a lesre, majd fél óra múlva azt láttuk, hogy átsurran a nyiladékon egy állat a túloldalra. Egércincogó síppal sikerült visszacsalogatni, és fél négy körül terítékre is került.
Érdekesség, hogy a Tisza innenső oldalán, a vadásztársaság területén még nem lőttek korábban aranysakált – mondta el Buzsáki Barnabás. Fejes Zoltán hivatásos vadász viszont hétfő este kapott puskavégre egy aranysakált, szintén Kovácsinál, nem messze onnan, ahol Barnabás is elejtette az állatot.
– Negyven éve vadászom, de nekem is ez az első aranysakálom – árulta el Zoltán. – Ez is fiatal állat volt, csak az enyém kan, Barnabásé pedig nőstény. Elméletileg négy-öt kölyök szokott lenni, valamint az anya és az apa, így várható, hogy találkozunk még több példánnyal is ezen a területen.
– Egyre több egyébként az aranysakál a Szolnoki Diana Vadásztársaság területén is, amely összesen 6500 hektár. Az elmúlt másfél évben négy került terítékre az úgynevezett Kenderáztató területén, hármat lőttek, egyet pedig csapdázással ejtettek el. Kovácsinál ez a kettő volt eddig. De lőttek egyet a Tisza árterében és a Zagyvához közel is.
– Megfelelő életteret találtak itt, van víz, táplálék, búvóhely és nagyon jól tudnak alkalmazkodni. A vadászok nem örülnek, ha megveti a lábát valahol ez a ragadozó, mert a nagyvadak szaporulatát leredukálja.
– Társaságunk fő bevételi forrását az őz adja, így komoly veszteség, ha megcsappan a számuk – hangsúlyozta a hivatásos vadász. Szőke Attila, a Tiszapüspöki Hofi Géza VT hivatásos vadásza a napokban kapta puskavégre tizenegyedik aranysakálját a Tisza árterében, Szajolnál.
– Lesről vadásztam, és láttam, hogy ballag felém. Száz méterre tőlem megállt, akkor tudtam rálőni. Viszonylag nagy példánynak bizonyult – számolt be a vadászélményéről Attila. – Három-négy éve jelent meg a területen ez a faj, azóta folyamatosan jelen van az ártéren. Hol több, hol kevesebb példánnyal találkozunk, de ez az állat igen nagy területeket képes bejárni – mutatott rá a vadász. Mint megtudtuk, negyven felé jár már a lőtt példányok száma.
– Aranysakál van a mi területünkön is – számolt be róla Puskás Béla Csaba, a tiszajenői Tisza Vadásztársaság elnöke. – Az utóbbi időben több példányt látnak a vadászaink, szaporodnak itt is. Tavaly öt-hat állatot lőttek. Itt rengeteg őz van, az aranysakál pedig csapatban vadászik, így könnyen elkapják a fiatalabb állatokat, így nem örülünk a jelenlétüknek. Találkoznak toportyánnal a Karcagi Nagykun Vadásztársaság területén is.
– Gyarapodott, az utóbbi két évben viszont stagnál az állományuk – mutatott rá Hubai Imre Csaba, a társaság elnöke. – Ennek egyik oka, hogy az életterüket megtalálták itt, nem véletlenül nádi farkas a másik neve ennek a ragadozónak, viszont a táplálékláncba még nem tudott annyira bekapcsolódni, mint a konkurens róka.
– Vadászterületünk 26 200 hektár, itt évente 10–14 aranysakált lőnek, de Karcag 36 ezer hektáros közigazgatási területén évi 18–20 darab is terítékre kerül. Ha találkoznak vele a vadásztársak, kilövik, hiszen dúvadnak számít.
Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász hírportálunknak elmondta, az aranysakálok egyedszáma megyénkben is folyamatosan növekszik. Két éve, 2019-ben 148 került terítékre, tavaly ennél körülbelül hússzal több. Ha pedig nő az elejtett darabszám, akkor az azt jelzi, hogy az állomány is növekszik.
szoljon.hu
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.
Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
