Vadászat
Minden állat szép, amelyiket szükséges, védeni kell – vallja az aldebrői vadász
A vadgazdálkodás kifejezés a hétköznapi ember számára nem sokat mond. Ennek oka lehet, hogy sokszor kevés a kapcsolatuk mezőgazdasággal, állattartással. Azt pedig laikusként nehéz átlátni, hogy miként lehet a Magyarország területén vadon élő állatokkal gazdálkodni. A témáról Pék László vadászt kérdeztük.

– A természet megőrzése a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek feladata is. Milyen céllal teszik ezt?
– Az egyik fő cél a természet eltartó képességének megfelelő állományszabályozás. Az emberi civilizáció fejlődése során az addigi őshonos növényektől és állatoktól foglaltunk el élőhelyet, táplálékforrást, az emberi célok miatt sokszor vadfajok tűntek, tűnnek ma is el az ember által a Földön végzett tevékenysége okán. A 21. században a világ minden területén az embereknek kell beavatkozniuk, hogy a megmaradt természeti kincseinknek esélye legyen a jövőben is fennmaradni, és mesterségen próbálunk az állatok és növények számára elviselhető környezetet fenntartani, hogy unokáink is testközelből csodálhassák a természet sokszínűségét, amelynek fontos része szakszerű vadgazdálkodás is.
– Ennek a feladatnak csak rengeteg érdek és cél összehangolásával lehet megfelelni. Van-e az érdekek között olyan, ami megelőzi a többit?
– A vadgazdálkodással foglalkozók feladata, hogy a törvényi és szakhatósági előírások alapján tartsák fenn a vadállat-populációk létszámát, a lehető legnagyobb sokszínűség mellett, az élőhely vadeltartó képességének megfelelően. Ezen feladatok és célok meghatározása és ellátásának komplexsége csak akkor látható át igazán, ha ezt egy egészként tekintjük, ami az agráriumon, az erdőgazdálkodáson, az állategészségügyön, természetvédelmen át a klímavédelemig tart. Minden életforma szép, és ha lehet, védeni és óvni kell a környezetükkel együtt, ám ez nem helyezhető az emberek egészsége, élete fölé.
– Sokan töltik szívesen szabadidejüket a szabadban, a természetben. Tehetnek-e ők is a környezet megóvásáért?
– A kirándulók, természetjárók magatartása is hozzájárul a természetvédelemhez, vadfajaink, azok élőhelyének megóvásához. Ha csak arra figyelnek, hogy a magukkal vitt élelem és italok csomagolóanyagait ne hagyják ott, hanem ahogy kifelé is elfért a táskában, autóban, azt hazavinnék a kukába, már tettek a természetért. A kutyákat nem azért tilos póráz nélkül sétáltatni az erdőn-mezőn, mert a törvényalkotónak örömöt okozott, hogy még az ebek életét is szabályozzák. Prózaibb az ok: legjobb barátunk genetikájában még él a ragadozóösztön, és ha lehetősége adódik, él is vele. Adott esetben ez őzgidák, nyúlfiak vagy földön fészkelő vadmadarak életébe kerülhet.
A természetben járva gyönyörködjünk annak szépségében, de ne fogjunk meg állatokat, többek között például a rejtőzködő őzgidát, mert azzal halálra ítéljük.
A suta napközben elfekteti és a gida addig lapul ott, amíg az anyja nem hívja. Ha azonban hozzáérünk, megérzi rajta az ember szagát és többé már nem eteti, nem gondozza. De fontos a saját egészségünk védelme is. A vadon élő állatok kerülik az emberrel való kontaktust, az ezzel ellentétes viselkedés sok esetben akár az emberre is veszélyes betegség egyik tünete lehet, mint például a rókáknál előforduló veszettség. A természetben járva csak szemléljük annak szépségét és kerüljük a velük való fizikai érintkezést.
– Állategészségügyi szempontból igen jelentős a szabadon élő vaddisznókban jelen lévő afrikaisertéspestis-járvány. Találkozhatnak-e ezzel a természetjárók?
– Az ASP vírus a vaddisznó mindenféle testnedvével és akár a hosszabb ideje elhullott állatok maradványaival is terjed. Akár 98 százalékos mortalitás mellett képes a vad- és a házisertés-állomány elpusztítására. A természetben járók bizonyos körülmények mellett a ruházatuk szennyezésével is tovább hurcolhatják a fertőzést mind a vad-, mind a házisertés-állományba. Ezért fontos, hogy a szabadban tartózkodók kerüljék az érintkezést a vaddisznókkal, és főképp ne etessék őket. Amennyiben beteg, elpusztult egyedekkel találkoznak a szabadban, értesítsék az illetékes vadgazdálkodót.
– A vadgazdálkodási szakmában dolgozók szemszögéből milyen kép rajzolódhat ki?
– Szerintem büszkék lehetünk arra, hogy az itthon folyó szakmai munka eredményeképp milyen kiváló genetikájú a magyarországi vadállomány, és azért dolgozunk, hogy ez a jövőben is fennmaradjon. Ezért a célért mindenki tehet, akinek fontos a természeti környezetünk jövője. Azt gondolom, hogy aki vadgazdálkodással foglalkozik, az átlagnál is többet tesz a természeti értékeink megőrzésért és annak hosszútávú fenntartásáért.
heol.hu
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség

