Vadászat
Minden állat szép, amelyiket szükséges, védeni kell – vallja az aldebrői vadász
A vadgazdálkodás kifejezés a hétköznapi ember számára nem sokat mond. Ennek oka lehet, hogy sokszor kevés a kapcsolatuk mezőgazdasággal, állattartással. Azt pedig laikusként nehéz átlátni, hogy miként lehet a Magyarország területén vadon élő állatokkal gazdálkodni. A témáról Pék László vadászt kérdeztük.

– A természet megőrzése a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek feladata is. Milyen céllal teszik ezt?
– Az egyik fő cél a természet eltartó képességének megfelelő állományszabályozás. Az emberi civilizáció fejlődése során az addigi őshonos növényektől és állatoktól foglaltunk el élőhelyet, táplálékforrást, az emberi célok miatt sokszor vadfajok tűntek, tűnnek ma is el az ember által a Földön végzett tevékenysége okán. A 21. században a világ minden területén az embereknek kell beavatkozniuk, hogy a megmaradt természeti kincseinknek esélye legyen a jövőben is fennmaradni, és mesterségen próbálunk az állatok és növények számára elviselhető környezetet fenntartani, hogy unokáink is testközelből csodálhassák a természet sokszínűségét, amelynek fontos része szakszerű vadgazdálkodás is.
– Ennek a feladatnak csak rengeteg érdek és cél összehangolásával lehet megfelelni. Van-e az érdekek között olyan, ami megelőzi a többit?
– A vadgazdálkodással foglalkozók feladata, hogy a törvényi és szakhatósági előírások alapján tartsák fenn a vadállat-populációk létszámát, a lehető legnagyobb sokszínűség mellett, az élőhely vadeltartó képességének megfelelően. Ezen feladatok és célok meghatározása és ellátásának komplexsége csak akkor látható át igazán, ha ezt egy egészként tekintjük, ami az agráriumon, az erdőgazdálkodáson, az állategészségügyön, természetvédelmen át a klímavédelemig tart. Minden életforma szép, és ha lehet, védeni és óvni kell a környezetükkel együtt, ám ez nem helyezhető az emberek egészsége, élete fölé.
– Sokan töltik szívesen szabadidejüket a szabadban, a természetben. Tehetnek-e ők is a környezet megóvásáért?
– A kirándulók, természetjárók magatartása is hozzájárul a természetvédelemhez, vadfajaink, azok élőhelyének megóvásához. Ha csak arra figyelnek, hogy a magukkal vitt élelem és italok csomagolóanyagait ne hagyják ott, hanem ahogy kifelé is elfért a táskában, autóban, azt hazavinnék a kukába, már tettek a természetért. A kutyákat nem azért tilos póráz nélkül sétáltatni az erdőn-mezőn, mert a törvényalkotónak örömöt okozott, hogy még az ebek életét is szabályozzák. Prózaibb az ok: legjobb barátunk genetikájában még él a ragadozóösztön, és ha lehetősége adódik, él is vele. Adott esetben ez őzgidák, nyúlfiak vagy földön fészkelő vadmadarak életébe kerülhet.
A természetben járva gyönyörködjünk annak szépségében, de ne fogjunk meg állatokat, többek között például a rejtőzködő őzgidát, mert azzal halálra ítéljük.
A suta napközben elfekteti és a gida addig lapul ott, amíg az anyja nem hívja. Ha azonban hozzáérünk, megérzi rajta az ember szagát és többé már nem eteti, nem gondozza. De fontos a saját egészségünk védelme is. A vadon élő állatok kerülik az emberrel való kontaktust, az ezzel ellentétes viselkedés sok esetben akár az emberre is veszélyes betegség egyik tünete lehet, mint például a rókáknál előforduló veszettség. A természetben járva csak szemléljük annak szépségét és kerüljük a velük való fizikai érintkezést.
– Állategészségügyi szempontból igen jelentős a szabadon élő vaddisznókban jelen lévő afrikaisertéspestis-járvány. Találkozhatnak-e ezzel a természetjárók?
– Az ASP vírus a vaddisznó mindenféle testnedvével és akár a hosszabb ideje elhullott állatok maradványaival is terjed. Akár 98 százalékos mortalitás mellett képes a vad- és a házisertés-állomány elpusztítására. A természetben járók bizonyos körülmények mellett a ruházatuk szennyezésével is tovább hurcolhatják a fertőzést mind a vad-, mind a házisertés-állományba. Ezért fontos, hogy a szabadban tartózkodók kerüljék az érintkezést a vaddisznókkal, és főképp ne etessék őket. Amennyiben beteg, elpusztult egyedekkel találkoznak a szabadban, értesítsék az illetékes vadgazdálkodót.
– A vadgazdálkodási szakmában dolgozók szemszögéből milyen kép rajzolódhat ki?
– Szerintem büszkék lehetünk arra, hogy az itthon folyó szakmai munka eredményeképp milyen kiváló genetikájú a magyarországi vadállomány, és azért dolgozunk, hogy ez a jövőben is fennmaradjon. Ezért a célért mindenki tehet, akinek fontos a természeti környezetünk jövője. Azt gondolom, hogy aki vadgazdálkodással foglalkozik, az átlagnál is többet tesz a természeti értékeink megőrzésért és annak hosszútávú fenntartásáért.
heol.hu
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK













































