Vadászat

Nem lesz vita a vadkárok miatt

Közzétéve:

2021.01.29.

Feltöltő:

Agrojager

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE | Megyénk vadgazdálkodói közel 100 millió forintot fizettek ki a 2019–2020-as idényben a vadállomány károkozása miatt.

A vadállomány országos szinten milliárdos nagyságrendű károkat okoz évente a mező- és erdőgazdasággal foglalkozó vállalkozásoknak – következtethető ki abból, hogy csak megyénk vadgazdálkodói közel 100 millió forintot fizettek ki erre a 2019–2020-as vadászati idényben. A kárrendezés nem minden esetben zökkenőmentes. Sokszor évekig is elhúzódhatnak a vitarendezési eljárások, ami egyik fél számára sem megnyugtató. A peres ügyek számát remélhetőleg csökkenti a jövőben az Agrárminisztérium irányításával idén januárra elkészült, szakmai konszenzuson alapuló vadkárfelvételi és -értékelési útmutató, amely egységes eljárásrend alkalmazását teszi lehetővé.

A fele jelent

Az erdei vadkárok mennyisége és kárértéke elenyésző mértékű, a megye 122 vadgazdálkodási egysége közül évente 10–15 terület szerepeltet a vadgazdálkodási jelentésében ezzel kapcsolatos kiadást, ezzel szemben mezőgazdasági vadkár utáni kifizetésekről a vadgazdálkodási egységek 40–50%-a tesz jelentést évente. A károkozás elsősorban azokon, a mezőgazdasági területekkel rendelkező vadászterületeken jelent problémát, ahol jelentős létszámú a vaddisznó- és gímszarvasállomány. Ezekben a térségekben a vadásztársaságok által kifizetendő mezőgazdasági vadkár mértéke az éves kiadások 20–30%-át teszik ki, de vannak olyan térségek Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol ez az éves kiadás 40–60%-át is elérheti – ismertette Vadász István, a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal agrárügyi főosztályának vezetője.

Elhúzódó kifizetések

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban fellelhető adatok jelentős különbségeket mutatnak a megyében a vadkár miatti kifizetések alakulásában. A 2019–2020-as vadászati szezonban például 95,5 millió forint mezőgazdasági kár mellett 3,7 millió forint erdei kár szerepelt, az azt megelőző évben viszont ugyanezek a tételek 64 681, illetve 5,4 millió forint körül alakultak.

A számottevő eltérés oka, hogy a statisztikákban szereplő adatok az érvényesített és kifizetett vadkárösszegeket tartalmazzák, így a ténylegesen keletkezett vadkárok alakulásáról csak nagyon közvetetten szolgáltatnak információt – magyarázta a szakember. Tapasztalataik szerint csökken a földhasználó által nem észlelt, vagy korábban egyéb okból nem érvényesített vadkár értéke, amit egyébként befolyásol a károsított termény mindenkori felvásárlási árának alakulása is. A különbségre indok lehet továbbá, hogy a peres útra vitt, nagyobb összegű vadkárigény teljesítésére nem a keletkezés évében kerül sor: a 2017-ben indított vadkárügyekben például 2018-ban vagy 2019-ben születtek ítéletek.

A kérdésre, hogy a megyében mennyire volt jellemző az elmúlt években, hogy perre mentek a mezőgazdák és a vadgazdálkodók, Vadász István elmondta: legtöbbjük jól együtt tud működni, és a károkozás esetén annak mértékében és összegében szakértői közreműködés nélkül is meg tudnak állapodni. Vitás ügyek természetesen előfordulnak, de bíróságra vinni csak a komolyabb összegű vadkárigényeket szokták. A lezajlott vagy még folyamatban lévő pereknek azonban csak kis részéről szerez tudomást a hatóság.

A vadállomány által okozott veszteség megállapításának elsődleges, a jogalkotó által is támogatott módja, hogy a vadkárt a felek egymás között, egyezség útján rendezzék – akár szakértő bevonása nélkül. Egyezség hiányában kell az ügyet bíróság elé vinni, ez esetben pedig igazságügyi vadkárszakértő közreműködésével állapítják meg a fizetendő kár összegét – ismertette az eljárási rendet.

A szakértő hozzáértésén múlt, hogy milyen módszerrel, eljárással állapította meg a károsított terület nagyságát, a termésátlagot, illetve jelölte meg ezek alapján a kár nagyságát. A nem egységes eljárás és módszer azonban sokszor vitát váltott ki az érintettek részéről.

A nézetkülönbségek gyors és hatékony rendezését segítheti a jövőben az idén januárban megjelent Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, amely egységesíti a kárfelmérés módszertanát.

Nem csak télen

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény felsorolja, hogy a vadkár megelőzése érdekében milyen kötelességei vannak a vadásztársaságoknak. Ebben szerepel többek között az úgynevezett elterelő etetés fogalma, ami lényege szerint kármegelőzési célú feladat. A helyhez kötött kiegészítő takarmányozás ugyanis csökkenti a vad mozgáskörzetét.

Vadkárelhárítási szempontból a téli etetésnek csak másodlagos jelentősége van, viszont az apróvadállomány – mezei nyúl, fácán, fogoly – fenntartása érdekében elengedhetetlen. A cél ugyanis az, hogy a vadállományt átsegítse a táplálékszegény időszakon, fenntartva az állatoknak a betegségek megelőzéséhez szükséges kondícióját.

Az elmúlt évek enyhébb, hómentes telei a nagyvadállományt nem viselték meg, így kiegészítő takarmányozásuk jelenleg nem létfontosságú. Vadász Istvántól megtudtuk: a téli vadetetéshez támogatás nem jár, annak költségeit szükség esetén a vadgazdálkodóknak saját erőből kell megoldaniuk.

boon.hu

Címkék:

Következő cikk

Sok a vadelütés

Ne hagyd ki

A megyaszói aranysakálok nyomában

Vadászat

Az alkotó erdészetisek

Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon

Published

16 óra

2024.04.26.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat a Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozata által szegedi középiskolások számára idén már 24. alkalommal meghirdetett képző- és fotóművészeti, irodalmi pályázatokon, valamint az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon.