ROMÁNIA | A vadászat emberemlékezet óta fontos gazdasági tevékenységnek számít, a modern vadgazdálkodás pedig a természetvédelem egyik sarokköve. Összeállításunk elsősorban a különböző korok medvevadászatáról szól, illetve arra keresi a választ, hogy napjaink Romániájában a politikum és a civil szervezetek miért korlátozzák a szakszerű vadgazdálkodást.

A medvevadászat kiesése rengeteg vadkárhoz és a vadásztársaságok gazdasági ellehetetlenüléséhez vezet (Fotó: Beliczay László)

Fenséges vadfajunk, a medve, sokunk számára titokzatosnak számít. Az európai barnamedve az érintetlen hegyvidékek lakója. Élőhelyét az ember számára nehezen elérhető, zavartalan erdőségek képezik. A romániai medveállomány becsült nagysága az évek során folyamatosan növekedett: 1950: 860, 1954: 1700, 1964: 3600, 1989: 7700, 1997: 5400 egyed. Véleményem azonban eltér a hivatalosan megállapított adatoktól. A nyolcvanas évek végére medveállományunk meghaladta a 10 ezer egyedet (a becsült 7700-zal szemben), ami jóval fölötte van az optimális számnál.

Erdélyben jelenleg a legnépesebb állományok megyénkénti elosztása: Kovászna (530), Hargita (610), Maros (380), Beszterce (230), Brassó (360), Szeben (210), Máramaros, (250) stb., természetesen a Kárpátok rengetegeiben. Az állomány számbeli különbségei az évek során a változó belpolitikai érdekekből erednek.

[…]

2016-ig működő vadgazdálkodás

Az 1989-es változás után újra beindult külföldiekkel és belföldiekkel a medvére történő vadászat. Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ami azzal a kötelezettséggel járt, hogy törvényeit az EU-s jogszabályokkal harmonizálja. Ezzel párhuzamosan a vadásztatás terén azonban megjelentek a túlzott védelmi törekvések. 2016-ban a román kormány megtiltotta a medve, a farkas, a hiúz és a vadmacska vadászatát. A politikai krízis miatt Bukarestben egy technokrata kormány került hatalomra, a Környezetvédelmi Minisztériumban pedig drasztikus intézkedésekkel szóltak bele az addig jól működő vadgazdálkodásba.

Cristiana Pasca Palmer miniszter sorozatban követett el hivatalbeli túlkapásokat: jegyzőkönyvvel változtatta meg a Ragadozó Munkacsoport összetételét, ami törvénytelen eljárásnak számít. Számos társadalomellenes és az ország érdekeit sértő intézkedést hozott: ezek közé tartozik a medvevadászat egyoldalú megtiltása. Döntésekor arra hivatkozott, hogy nem ismerjük a romániai erdőkben élő medvék pontos száma, de az igazi ok politikai volt: ne veszítsék el azokat a választókat, akik csak a plüssmacit látják a tájban…

Később a helyzet annyiban változott, hogy a 2018-ban elfogadott Medve Akcióterv kimondta: a vadászat gazdálkodási eszköz, és a 407-es számú vadászati törvény előírja, hogy minden év május 15-ig ki kell adni a prevenciós medve­kvótát. 2020-ban a túlzott védelem miatt a medveállomány száma mintegy tízezerre ugrott, ami túl sok, és exponenciálisan növeli a medvekárt. A romániai vadászati törvény megengedi a medve vadászatát, ez ellen azonban hevesen tiltakoznak a természetvédő szervezetek, mint a WWF, ACDB, Milvus stb. Az erdészeti és vadászati hatóság pedig eredménytelenül bizonygatja az igazát.

A „természetvédő” civil szervezetek lobbitevékenysége növekszik, és befolyásuk egyre jelentősebb.

E szervezetekre azonban Romániában is az a jellemző, hogy vagy „méregzöldek” (szélsőségesek), vagy amatőrök. Sajnos a méregzöldek lobbija erősödik, és hamis képet mutat a társadalomnak. A volt környezetvédelmi miniszterrel, Costel Alexével sem tudott boldogulni az erdészeti és a vadgazdálkodással foglalkozó szakma. Rendszeresen megtagadta a 407-es vadászati törvény betartását. A prevenciós medvekvóta elodázása politikai jellegű volt: nem akarták elveszíteni a városi szavazókat. Akik nem értenek sem az erdő-, sem a vadgazdálkodáshoz, azokat könnyű megvezetni a különböző vadászatellenes tézisekkel.

A medveállományt vadászattal kell szabályozni

Kijelenthető, hogy a szakszerűen megszervezett és folytatott vadászat aktív természetvédelem is. A medveállományt vadászattal kell szabályozni, és fontos, hogy az ebből származó hasznot a vadásztársaságok visszaforgassák a vadvédelemre és a vadgazda egyéb kiadásaira. Csak így növelhető a lakosság toleranciája a nagyragadozókkal szemben, a vadgazdák pedig motiváltak abban, hogy megvédjék a nagyragadozókat. Az erdők pompás vadját, a barnamedvét tartalmas vadgazdálkodás keretében lehet megóvni, és a túlszaporulatot olyan vadászokkal tudjuk értékesíteni, akik hajlandók magas árat fizetnie e becses vadért.

Követeljük, hogy a medvét ne használják politikai célokra!

A túlzott védelem hosszútávon a faj kihalásához vezet. Legyen már vége a pénzpocsékolásnak, a több tízmillió eurós eredménytelen védelmi tervek támogatásának, miközben Románia súlyos gazdasági krízisbe került a koronavírus-járvány miatt. A nem kormányzati „méregzöld” civilszervezetek hangzatos projektjei – amelyekhez az Európai Uniótól kaptak jelentős összegeket – csak papíron léteznek, és semmivel nem segítik, hanem inkább hátráltatják a szakszerű vadgazdálkodást, amely elsősorban a szakma feladata kell, hogy legyen. A tudományosan alátámasztott vadgazdálkodás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szükséglet is. Az egyre több faluközösséget veszélyeztető vadkárok csak így tarthatók kordában.

• Tovább a teljes cikkre (erdelyinaplo.ro)
• A vadgazdálkodás újraélesztését kérik a tárcától (kronikaonline.ro)