Vadászat
A vadászat, a medve és a politika – a szakszerűen folytatott vadgazdálkodás egyben aktív természetvédelem is
ROMÁNIA | A vadászat emberemlékezet óta fontos gazdasági tevékenységnek számít, a modern vadgazdálkodás pedig a természetvédelem egyik sarokköve. Összeállításunk elsősorban a különböző korok medvevadászatáról szól, illetve arra keresi a választ, hogy napjaink Romániájában a politikum és a civil szervezetek miért korlátozzák a szakszerű vadgazdálkodást.
A medvevadászat kiesése rengeteg vadkárhoz és a vadásztársaságok gazdasági ellehetetlenüléséhez vezet (Fotó: Beliczay László)
Fenséges vadfajunk, a medve, sokunk számára titokzatosnak számít. Az európai barnamedve az érintetlen hegyvidékek lakója. Élőhelyét az ember számára nehezen elérhető, zavartalan erdőségek képezik. A romániai medveállomány becsült nagysága az évek során folyamatosan növekedett: 1950: 860, 1954: 1700, 1964: 3600, 1989: 7700, 1997: 5400 egyed. Véleményem azonban eltér a hivatalosan megállapított adatoktól. A nyolcvanas évek végére medveállományunk meghaladta a 10 ezer egyedet (a becsült 7700-zal szemben), ami jóval fölötte van az optimális számnál.
Erdélyben jelenleg a legnépesebb állományok megyénkénti elosztása: Kovászna (530), Hargita (610), Maros (380), Beszterce (230), Brassó (360), Szeben (210), Máramaros, (250) stb., természetesen a Kárpátok rengetegeiben. Az állomány számbeli különbségei az évek során a változó belpolitikai érdekekből erednek.
[…]
2016-ig működő vadgazdálkodás
Az 1989-es változás után újra beindult külföldiekkel és belföldiekkel a medvére történő vadászat. Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ami azzal a kötelezettséggel járt, hogy törvényeit az EU-s jogszabályokkal harmonizálja. Ezzel párhuzamosan a vadásztatás terén azonban megjelentek a túlzott védelmi törekvések. 2016-ban a román kormány megtiltotta a medve, a farkas, a hiúz és a vadmacska vadászatát. A politikai krízis miatt Bukarestben egy technokrata kormány került hatalomra, a Környezetvédelmi Minisztériumban pedig drasztikus intézkedésekkel szóltak bele az addig jól működő vadgazdálkodásba.
Cristiana Pasca Palmer miniszter sorozatban követett el hivatalbeli túlkapásokat: jegyzőkönyvvel változtatta meg a Ragadozó Munkacsoport összetételét, ami törvénytelen eljárásnak számít. Számos társadalomellenes és az ország érdekeit sértő intézkedést hozott: ezek közé tartozik a medvevadászat egyoldalú megtiltása. Döntésekor arra hivatkozott, hogy nem ismerjük a romániai erdőkben élő medvék pontos száma, de az igazi ok politikai volt: ne veszítsék el azokat a választókat, akik csak a plüssmacit látják a tájban…
Később a helyzet annyiban változott, hogy a 2018-ban elfogadott Medve Akcióterv kimondta: a vadászat gazdálkodási eszköz, és a 407-es számú vadászati törvény előírja, hogy minden év május 15-ig ki kell adni a prevenciós medvekvótát. 2020-ban a túlzott védelem miatt a medveállomány száma mintegy tízezerre ugrott, ami túl sok, és exponenciálisan növeli a medvekárt. A romániai vadászati törvény megengedi a medve vadászatát, ez ellen azonban hevesen tiltakoznak a természetvédő szervezetek, mint a WWF, ACDB, Milvus stb. Az erdészeti és vadászati hatóság pedig eredménytelenül bizonygatja az igazát.
A „természetvédő” civil szervezetek lobbitevékenysége növekszik, és befolyásuk egyre jelentősebb.
E szervezetekre azonban Romániában is az a jellemző, hogy vagy „méregzöldek” (szélsőségesek), vagy amatőrök. Sajnos a méregzöldek lobbija erősödik, és hamis képet mutat a társadalomnak. A volt környezetvédelmi miniszterrel, Costel Alexével sem tudott boldogulni az erdészeti és a vadgazdálkodással foglalkozó szakma. Rendszeresen megtagadta a 407-es vadászati törvény betartását. A prevenciós medvekvóta elodázása politikai jellegű volt: nem akarták elveszíteni a városi szavazókat. Akik nem értenek sem az erdő-, sem a vadgazdálkodáshoz, azokat könnyű megvezetni a különböző vadászatellenes tézisekkel.
A medveállományt vadászattal kell szabályozni
Kijelenthető, hogy a szakszerűen megszervezett és folytatott vadászat aktív természetvédelem is. A medveállományt vadászattal kell szabályozni, és fontos, hogy az ebből származó hasznot a vadásztársaságok visszaforgassák a vadvédelemre és a vadgazda egyéb kiadásaira. Csak így növelhető a lakosság toleranciája a nagyragadozókkal szemben, a vadgazdák pedig motiváltak abban, hogy megvédjék a nagyragadozókat. Az erdők pompás vadját, a barnamedvét tartalmas vadgazdálkodás keretében lehet megóvni, és a túlszaporulatot olyan vadászokkal tudjuk értékesíteni, akik hajlandók magas árat fizetnie e becses vadért.
Követeljük, hogy a medvét ne használják politikai célokra!
A túlzott védelem hosszútávon a faj kihalásához vezet. Legyen már vége a pénzpocsékolásnak, a több tízmillió eurós eredménytelen védelmi tervek támogatásának, miközben Románia súlyos gazdasági krízisbe került a koronavírus-járvány miatt. A nem kormányzati „méregzöld” civilszervezetek hangzatos projektjei – amelyekhez az Európai Uniótól kaptak jelentős összegeket – csak papíron léteznek, és semmivel nem segítik, hanem inkább hátráltatják a szakszerű vadgazdálkodást, amely elsősorban a szakma feladata kell, hogy legyen. A tudományosan alátámasztott vadgazdálkodás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szükséglet is. Az egyre több faluközösséget veszélyeztető vadkárok csak így tarthatók kordában.
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.
Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
