Vadászat
Kitekintő: Elítélték a romániai őzvadászati kvóták felfüggesztését
A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) és az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) határozottan elítéli Románia döntését, amellyel felfüggesztették az őzvadászati kvótákat.
A két szervezet a Román Országos Vadászati Szövetséggel (AGVPS) együtt arra figyelmeztet, hogy ez a döntés komoly problémákat fog okozni az ország erdeiben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, és magában az őzállományban is.

Fotó: FACE
Az állományszabályozástól az egyedek védelme felé – téves irány
A döntés egy brassói bírósági ítéletre épül, amely a kvóták kezelését érintette. A szervezetek szerint a döntéshozók tévesen az egyes állatokra koncentrálnak, holott a vadvédelem célja az egészséges állomány és az ökológiai egyensúly fenntartása.
Ha nincs vadgazdálkodás, az őzállomány túlszaporodik, ami:
-
túllegeltetést okoz az erdőkben,
-
tönkreteszi az élőhelyeket,
-
végül magát az őzállományt is legyengíti (csökken a testtömeg, termékenység, túlélési arány).
Európai helyzetkép
Az őz Európa legelterjedtebb és legnagyobb egyedszámú szarvasféléje. A kontinens szinte minden részén megtalálható – Spanyolországtól Skandináviáig és Kelet-Európáig.
Az állomány az 1980-as évek óta több mint megkétszereződött: az évi elejtések száma 1,7 millióról 3,7 millióra nőtt (FACE Ungulate Harvest Report, 2025).
A faj tehát jól érzi magát Európában, ezért a vadászat leállítása nem szolgálja a természetvédelmet, viszont súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel jár.
Román kutatók szerint egyes térségekben az őzállomány sűrűsége háromszorosan meghaladja a terület eltartóképességét, ami katasztrofális károkat okoz a tölgy-, kőris- és jegenyefenyő-újulatokban.
Erdők és közösségek veszélyben
A szabályozatlan nagyvadállomány:
-
gátolja az erdők megújulását,
-
csökkenti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességüket,
-
és veszélyezteti a biodiverzitást, a szénmegkötést és a fa minőségét.
A gond nemcsak az erdőket érinti:
-
a gazdák egyre nagyobb kárt szenvednek a vetésekben,
-
a sofőrök pedig több balesetveszélynek vannak kitéve, mivel nő a vadgázolások száma.
WWF Románia álláspontja
„A WWF Románia nem vett részt az őzvadászat betiltásában.
Mivel a faj gyakori, és jelentős kárt okozhat az erdőkben és a termésben, az esetleges vadászati korlátozásokat helyi szinten, tudományos alapokon kell megfontolni.
Támogatjuk a tudományosan megalapozott vadgazdálkodást, amely egészséges ökoszisztémát és egyensúlyt biztosít az ember és a természet között.”
— Cristian Remus-Papp, WWF Románia
Gazdasági és természetvédelmi visszalépés
A vadászat nemcsak hagyomány, hanem a vidéki gazdaság egyik pillére is: a engedélyek, kísérési díjak és vadhús-értékesítés bevételei vadőrök, erdészek és helyi vállalkozások megélhetését biztosítják.
A kvóták felfüggesztése után ezek a bevételek azonnal eltűnnek, miközben a károk és a költségek (terméskár, erdőkárok, közúti balesetek) a helyi közösségeket és az adófizetőket terhelik.
Tudományos alapú megoldásokat sürgetnek
A vadászati kvóták nem önkényes számok, hanem tudományos adatokon alapuló eszközök, amelyek a populációk egyensúlyban tartására szolgálnak.
A kvóták eltörlése nem menti meg a vadat, hanem megszünteti a kezelés egyetlen hatékony eszközét.
Románia most válaszút előtt áll:
-
vagy hagyja, hogy perek és politikai döntések irányítsák a vadpolitikát,
-
vagy visszatér a tudományos alapú gazdálkodáshoz, amely a természetet és az emberek megélhetését is védi.
A CIC, a FACE és az AGVPS közösen arra szólítja fel a román hatóságokat, hogy állítsák vissza a fenntartható őzállomány-kezelést az európai természetvédelmi elveknek megfelelően.
A szervezetekről
Forrás: FACE
CIC (Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács):
1930-ban alapított nemzetközi szervezet, amely a vadon élő állatok fenntartható hasznosításán keresztül történő védelmét hirdeti.
29 tagállamot, több mint 90 civil szervezetet és mintegy 1900 tagot tömörít világszerte.
A FACE (Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség):
Brüsszelben működik, és Európa 7 millió vadászának érdekeit képviseli.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


