Vadászat
Kitekintő: Elítélték a romániai őzvadászati kvóták felfüggesztését
A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) és az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) határozottan elítéli Románia döntését, amellyel felfüggesztették az őzvadászati kvótákat.
A két szervezet a Román Országos Vadászati Szövetséggel (AGVPS) együtt arra figyelmeztet, hogy ez a döntés komoly problémákat fog okozni az ország erdeiben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, és magában az őzállományban is.

Fotó: FACE
Az állományszabályozástól az egyedek védelme felé – téves irány
A döntés egy brassói bírósági ítéletre épül, amely a kvóták kezelését érintette. A szervezetek szerint a döntéshozók tévesen az egyes állatokra koncentrálnak, holott a vadvédelem célja az egészséges állomány és az ökológiai egyensúly fenntartása.
Ha nincs vadgazdálkodás, az őzállomány túlszaporodik, ami:
-
túllegeltetést okoz az erdőkben,
-
tönkreteszi az élőhelyeket,
-
végül magát az őzállományt is legyengíti (csökken a testtömeg, termékenység, túlélési arány).
Európai helyzetkép
Az őz Európa legelterjedtebb és legnagyobb egyedszámú szarvasféléje. A kontinens szinte minden részén megtalálható – Spanyolországtól Skandináviáig és Kelet-Európáig.
Az állomány az 1980-as évek óta több mint megkétszereződött: az évi elejtések száma 1,7 millióról 3,7 millióra nőtt (FACE Ungulate Harvest Report, 2025).
A faj tehát jól érzi magát Európában, ezért a vadászat leállítása nem szolgálja a természetvédelmet, viszont súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel jár.
Román kutatók szerint egyes térségekben az őzállomány sűrűsége háromszorosan meghaladja a terület eltartóképességét, ami katasztrofális károkat okoz a tölgy-, kőris- és jegenyefenyő-újulatokban.
Erdők és közösségek veszélyben
A szabályozatlan nagyvadállomány:
-
gátolja az erdők megújulását,
-
csökkenti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességüket,
-
és veszélyezteti a biodiverzitást, a szénmegkötést és a fa minőségét.
A gond nemcsak az erdőket érinti:
-
a gazdák egyre nagyobb kárt szenvednek a vetésekben,
-
a sofőrök pedig több balesetveszélynek vannak kitéve, mivel nő a vadgázolások száma.
WWF Románia álláspontja
„A WWF Románia nem vett részt az őzvadászat betiltásában.
Mivel a faj gyakori, és jelentős kárt okozhat az erdőkben és a termésben, az esetleges vadászati korlátozásokat helyi szinten, tudományos alapokon kell megfontolni.
Támogatjuk a tudományosan megalapozott vadgazdálkodást, amely egészséges ökoszisztémát és egyensúlyt biztosít az ember és a természet között.”
— Cristian Remus-Papp, WWF Románia
Gazdasági és természetvédelmi visszalépés
A vadászat nemcsak hagyomány, hanem a vidéki gazdaság egyik pillére is: a engedélyek, kísérési díjak és vadhús-értékesítés bevételei vadőrök, erdészek és helyi vállalkozások megélhetését biztosítják.
A kvóták felfüggesztése után ezek a bevételek azonnal eltűnnek, miközben a károk és a költségek (terméskár, erdőkárok, közúti balesetek) a helyi közösségeket és az adófizetőket terhelik.
Tudományos alapú megoldásokat sürgetnek
A vadászati kvóták nem önkényes számok, hanem tudományos adatokon alapuló eszközök, amelyek a populációk egyensúlyban tartására szolgálnak.
A kvóták eltörlése nem menti meg a vadat, hanem megszünteti a kezelés egyetlen hatékony eszközét.
Románia most válaszút előtt áll:
-
vagy hagyja, hogy perek és politikai döntések irányítsák a vadpolitikát,
-
vagy visszatér a tudományos alapú gazdálkodáshoz, amely a természetet és az emberek megélhetését is védi.
A CIC, a FACE és az AGVPS közösen arra szólítja fel a román hatóságokat, hogy állítsák vissza a fenntartható őzállomány-kezelést az európai természetvédelmi elveknek megfelelően.
A szervezetekről
Forrás: FACE
CIC (Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács):
1930-ban alapított nemzetközi szervezet, amely a vadon élő állatok fenntartható hasznosításán keresztül történő védelmét hirdeti.
29 tagállamot, több mint 90 civil szervezetet és mintegy 1900 tagot tömörít világszerte.
A FACE (Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség):
Brüsszelben működik, és Európa 7 millió vadászának érdekeit képviseli.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Erdész, vezető, közösségformáló – szoboravatás Tollner György tiszteletére
Tollner György tiszteletére szobrot avattak a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének épülete előtt.
Meghitt, bensőséges hangulatban avattuk fel Tollner György, gyémántdiplomás erdőmérnök, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság egykori igazgatójának szobrát a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének épülete előtt.

Fotó: Pilisi Parkerdő
A szakma és a család tagjai közösen emlékeztek meg arról az emberről, aki egész életében az erdészet, a vadgazdálkodás és a közösség szolgálatát tekintette hivatásának.
🎖️ Tollner György 22 éven át dolgozott a ma is a Pilisi Parkerdő Erdészetének otthont adó épületben. Neve számunkra egyfajta szakmai és emberi mérce. Olyan ember volt, akinek munkája mögött nem csupán beosztások és címek, hanem egy egész élet hivatástudata és közösségi elkötelezettsége állt. Ez a szobor így nemcsak neki állít emléket, hanem figyelmeztet minket is: az erdészet, a természet- és vadgazdálkodás nem pusztán hivatás, hanem hosszú távú felelősség és közösségi ügy.

Fotó: Pilisi Parkerdő
A szobrot Tollner Ágnes és Reinitz Gábor leplezte le, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját. Az alkotás Széri-Varga Géza szobrászművész munkája, amely egy többéves közösségi összefogás eredményeként valósulhatott meg az OEE Szenior Tanácsa és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével.
🌿 Méltó emlék egy olyan embernek, aki egész életét az erdő és a közösség szolgálatába állította.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: A spanyol vadászok vizsgálatot sürgetnek, miután a kormány cáfolta a vadászkutyák tömeges eltűnésének mítoszát
Megcáfolták a vadászkutyák tömeges eltűnéséről szóló hamis narratívát Spanyolországban.
A Szociális Jogok, Fogyasztóvédelem és az Agenda 2030 Minisztériuma által készített Tanulmány az állatvédelem irányításáról Spanyolországban szerint a menhelyekre bekerülő kutyák mindössze 12,9%-a tartozik vadászkutya-fajtákhoz.
A Spanyol Királyi Vadászati Szövetség (RFEC) és a regionális vadászszövetségek üdvözölték a kormány hivatalos közlését, amely megcáfolja a vadászkutyák tömeges eltűnéséről szóló hamis narratívát. Egyben felhívták a média, a közszereplők és a politikai szervezetek figyelmét arra, hogy a tények tiszteletben tartása nélkülözhetetlen, mielőtt olyan vádakat fogalmaznak meg, amelyek kriminalizálják a vadászokat.

Fotó: FACE
A kormány most először tett közzé olyan ellenőrizhető adatokat, amelyek megerősítik, amit a vadászati ágazat régóta állít: a vadászat nem oka az állatok eltűnésének Spanyolországban. A jelentés szerint 2023-ban összesen 15 216 kutyát regisztráltak eltűntként vagy elhagyottként Spanyolország területén. Ez a szám minden fajtát és esetet tartalmaz — az ideiglenes eltűnéstől a lopáson át az önkéntes leadásig —, ezért a valós elhagyások száma ennél is alacsonyabb lehet.
Ebből mindössze 12,9% tartozik vadászkutya-fajtákhoz, ami 2 422 kutyát jelent, közülük 1 965 esetben jegyeztek fel eltűnést vagy elhagyást. Az agaraknál ez az arány 2,8% (nagyjából 425 kutya). Összességében kevesebb mint 3000 vadászkutya tűnt el vagy került menhelyre Spanyolországban — szemben azzal az 50 000-rel, amelyet egyes állatvédő szervezetek állítanak. Ez a különbség jól mutatja a félretájékoztatás mértékét és azt a reputációs kárt, amely a vadásztársadalmat éri.
A vadászszövetségek hangsúlyozzák, hogy politikai csoportok, pártok és médiumok évek óta terjesztenek ellenőrizetlen állításokat, amelyek hamis és igazságtalan narratívát építettek fel. Ez megbélyegzett több ezer vadászt és kérdésessé tette azok elkötelezettségét, akik a leginkább értékelik és gondozzák kutyáikat.
A kormány maga szólalt meg. Az adatok hivatalosak, nyilvánosak és ellenőrizhetők. Nincs helye több kifogásnak vagy ideológiai torzításnak. Felelős hozzáállást várunk a közszereplőktől és a médiától: ellenőrizzék az információkat, és hagyjanak fel a vadászok kriminalizálásával az öncélú hamis állítások alapján” — fogalmaztak a szervezetek.
Az RFEC és a regionális szövetségek kiemelték, hogy ez a jelentés „fordulópontot jelent”, mivel végérvényesen lerombolja a vadászkutyák tömeges eltűnésének mítoszát, és igazolja mindazokat, akik hosszú ideje követelnek objektív adatokat a félrevezető aktivista-narratívákkal szemben.

Ábra: FACE
„A vadászok azok, akik elsőként törődnek kutyáik jólétével. Ők a társaink, a büszkeségünk és életformánk nélkülözhetetlen részei. Gondoskodunk róluk, etetjük és védjük őket. A tények most már egyértelműek — ideje, hogy ezt tiszteletben tartsák” — zárták közleményüket.
Forrás: FACE







