Vadászat
Több célt szolgál a ragadozók gyérítése
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE | A szőrmés predátorok dézsmálják a vadállományt, fertőzéseket terjeszthetnek.

Az eredményes vadgazdálkodás érdekében fontos a ragadozók gyérítése, éppen ezért hirdette meg 2019-ben első ízben szervezett formában az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete a ragadozógyérítési hetet. A kezdeményezés legfőbb célja az volt, hogy a hivatásos vadászokat és a sportvadászokat inspirálja a szőrmés és szárnyas dúvadak ritkítására, hiszen azok sok kárt okoznak a vadállományban, illetve a szaporulatban. Ugyanakkor ez a kezdeményezés lehetőség és kihívás a vadászoknak a hobbijuk folytatására, hiszen a vadászati tilalmi idő miatt hasznos vadat nem hozhatnak terítékre.
Szárnyasok és szőrmések
– Természetvédelmi szempontból, különösen a földön fészkelő védett madarak szempontjából lényeges, hogy a lehető legalacsonyabb legyen a fészek- és fiókapusztító predátorok létszáma – tájékoztatta lapunkat Fazekas Gergely, a megyei szervezet titkára.
– A ragadozók gyérítési hete március 13-án kezdődik és március 19-éig tart, március 20-án a teríték elkészítésével és az értékeléssel fejeződik be. Mind az egyéni vadászok, mind a vadásztársaságok részt vehetnek benne. Az eredményt külön szőrmés és külön szárnyas ragadozó kategóriában értékeljük, jelentkezni a megyei Vadászkamaránál lehet március 12-éig.
– Joggal merül fel a kérdés, hogy miért éppen ebben a tavaszi időszakban hirdetjük meg ezt a rendezvényt. A ragadozók szaporodási időszaka érdekesen igazodik a zsákmányolt fajokéhoz. Nem a táplálékfajjal egy időben lesz utódjuk, hanem azt megelőzően egy-két hónappal. Így a már nagyobb mennyiségű zsákmányt igénylő kis rókák a még könnyen megfogató, éppen megszülető kisnyulakkal és kikelő fácáncsibékkel könnyebben felnevelhetőek – folytatta a szakember.
Kettős haszon
– A vadászok tisztában vannak vele, hogy a ragadozók szaporodási időszaka előtt elejtett egyedek kettős hasznot hajtanak. Egyrészt az elejtett róka már biztosan nem eszik nyulat, másrészt az ebben az időszakban elejtett szuka róka nem fogja az utódaival növelni az állományt. Megyénkben jellemzően a róka és a borz képviseli a szőrmés kártevőket. A róka előtt nincs akadály, ha éhes, de a borz sem marad el károkozásban mögötte. Egy este 200 hektár területet is bejár, és amivel elbír, az a gyomrában végzi.
– Az aranysakál még új fajnak nevezhető Magyarországon, hiszen a kilencvenes évek elején jelent meg a Dél-Dunántúlon, majd onnan indulva hódította meg hazánkat. Megyénket még mindig nem vette teljesen birtokba, de érezhetően emelkedik az egyedszáma. A nyest kevésbé kerül szem elé, hasonlóan a nyestkutyához és a mosómedvéhez. Ez utóbbi két faj invazív a hazai faunában, s mivel természetes ellenségük alig akad, számíthatunk a gyors ütemű szaporodásukra. A szárnyas kártevők közül a dolmányos varjú és a szarka a két legveszélyesebb madár. A szőrmés ragadozók gyérítése a lakosságnak is fontos, mert a dúvadak fertőzéseket terjeszthetnek és az apró lábasjószágban is nagy károkat okoznak.
szon.hu
Vadászat
Halálos barnamedve-támadások Európában
Az elmúlt időszakban több halálos medvetámadás is történt Európában
A Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában történt legutóbbi halálos esetek, valamint a 2025-ös görögországi eset is rávilágítanak arra, hogy a barnamedvékkel való együttélés kérdését reálisan kell kezelni. A természetvédelmi célokat megbízható állományadatokra, hatékony megelőzésre, egyértelmű beavatkozási protokollokra és olyan kezelési eszközökre kell alapozni, amelyek garantálják a lakosság biztonságát.

Fotó: FACE
Ezek az esetek szorosan kapcsolódnak a FACE nagyragadozó-gazdálkodással kapcsolatos munkájához, mivel ismételten felhívják a figyelmet a közbiztonság, az állományfelmérés, a problémás egyedek kezelése és a gyakorlati együttélési megoldások kérdéseire.
Bulgária, Vitosha Természetvédelmi Park, 2026. május 16.
Egy 35 éves túrázót 2026. május 16-án holtan találtak a Szófia közelében fekvő Vitosha Természetvédelmi Parkban. A halál lehetséges okai között barnamedve-támadás is felmerült.
A holttestet olyan útvonalak közelében találták meg, amelyek hegyi menedékházakat kötnek össze, és amelyeket sok túrázó használ. Dr. Raycho Ganchev kutató arra figyelmeztetett, hogy ha a medvék elveszítik az embertől való természetes félelmüket, az növelheti a kockázatokat. Hangsúlyozta a pontosabb adatok és a jobb kezelési intézkedések szükségességét.
Románia, Hargita megye, 2026. április vége – május eleje
Egy férfit, aki április 27-e óta eltűntként szerepelt, holtan találtak Hargita megyében, Farkaslaka közelében. A beszámolók szerint harapásnyomokat észleltek a testen, és amikor a hatóságok megérkeztek, egy medve még mindig a közelben tartózkodott.
Az eset tovább erősítette a helyi lakosság aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy miként kezelhetők hatékonyan a problémás medvék, illetve milyen gyorsan lehet beavatkozni veszélyhelyzet esetén.
Lengyelország, Bieszczady térsége, 2026. április vége
Egy 58 éves nő életét vesztette a Bieszczady térségében, Płonna közelében, miközben hullott agancsokat gyűjtött. Miután fiával elszakadtak egymástól, a fiú a beszámolók szerint telefonon még hallotta, ahogy édesanyja azt kiáltja: „medve, medve”, majd a hívás megszakadt.
A nehezen megközelíthető terep késleltette a keresést. A nőt később halálos sérülésekkel találták meg.
Görögország, Rodope-hegység, 2025. június
2025 júniusában egy turistát holtan találtak egy szakadékban Görögországban, a Középső-Rodope térségében, a bolgár határ közelében. Egy társa állítólag arról számolt be, hogy medve támadta meg vagy üldözte őket.
Ez az eset tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a barnamedve jelenléte több országot érintő, határokon átnyúló kérdés.
Fő üzenetek az együttélés és a kezelés szempontjából
Ezek az esetek több visszatérő problémára mutatnak rá:
A barnamedvékkel való találkozások nem korlátozódnak a távoli, lakatlan vadonokra. Esetek történtek menedékházak, utak és túrázók által használt területek közelében is.
A helyi hatóságok és közösségek egyre inkább aggódnak amiatt, hogy egyes medvék elveszíthetik az embertől való félelmüket.
A megbízható állománybecslések továbbra is központi szerepet játszanak a szakpolitikai vitákban.
A megelőzés, a lakosság tájékoztatása és a gyors beavatkozási protokollok elengedhetetlenek a medvék által lakott területeken.
A probléma egyre inkább határokon átnyúló kérdéssé válik, különösen azokban a hegyvidéki térségekben, amelyek több tagállam között oszlanak meg vagy összeköttetésben állnak egymással.
Ezek az esetek további bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nagyragadozók védelmét gyakorlati kezelési eszközökkel kell kiegészíteni. A barnamedve védett faj, és Európa természeti örökségének része, ugyanakkor a természetvédelmi sikereket olyan életszerű, gyakorlati intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek megvédik az embereket, a vidéki közösségeket és mindazokat, akik a természetben, a külterületeken tartózkodnak.
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Az OMVK Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezete átadta az ifjúságnevelést szolgáló új regionális központját
A Vadászkamara ifjúsági programja keretében évek óta folyamatosan létesülnek az ifjúságnevelést szolgáló, regionális központok. 2026 végére már minden vármegyében működni fog az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű kezdeményezés számára helyszínt és infrastruktúrát biztosító ingatlan. A legújabb ilyen létesítményt a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezetünk nyitotta meg május 12-én.

Fotó: OMVK
Kecskemét, a „hírös város” zöldövezetében, a Belsőnyír tanya 125. szám alatt található épületet ünnepélyes körülmények között avatták fel. Az eseményen mások mellett jelen volt Szabó János, a Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya Földművelésügyi Osztályának vezetője, Sulyok Ferenc, a kamarával és a szövetséggel szorosan együttműködő KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója, dr. Fekecs Dénes, a vármegyei polgárőrszövetség elnöke, Fehér Sándor, a Vadászkamara országos hivatásos vadász alelnöke, illetve Bajdik Péter, a szervezet főtitkára is.
Koczka Zoltán, a vármegyei érdekképviseleti szervezetek elnöke beszédében felidézte, hogy az érdekképviselet székháza majd’ 30 évig Kecskeméten volt. Az új, e célt is szolgáló létesítmény ötlete 2022 óta érlelődött, azonban igen nehezen tudták megtalálni a megfelelő ingatlant. Azonban érdemes volt várni, mert a 2000-s évek elején épített, kertvárosi ház szinte teljesen megfelel a céloknak, csak minimális munkálatokat kellett elvégezni a 2025 júliusi beköltözés előtt. (A létesítményről részletesen írtunk a Nimród Vadászújság 2025 szeptemberi számában, a lap 57-58. oldalán.)

Fotó: OMVK
Dr. Jámbor László, a Vadászkamara országos elnöke szólt a szervezet 2017-ben elindított, országos ifjúságnevelési programjáról, hangsúlyozva: a köztestület ezen önként vállalt kezdeményezésével mostanra több mint 300 000 általános iskolás gyermeket ért el (rajtuk keresztül pedig jó eséllyel a családjuk más tagjait is). A különböző ifjúsági rendezvények, események bizonyosan segítenek abban, hogy a gyerekek reális képet alakítsanak ki a természetről, egyben a vadgazdálkodás, vadászat abban játszott szerepéről. Megjegyezte: a kezdeményezést szolgáló, infrastruktúrájukat tekintve elsősorban az ifjúsági programokra optimalizált központok arra is maradéktalanul alkalmasak, hogy méltó környezetet és munkafeltételeket biztosítanak a kamarai területi szervezetek mindennapi feladataihoz.
A megnyitó keretében dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg az épületet, majd Koczka Zoltán, dr. Jámbor László, dr. Szigethy Béla, a kamarai területi szervezet sportvadász alelnöke és Hajdinger György hivatásos vadász alelnök emlékfát ültetett el. Ezt követően a jelenlévők bejárhatták az ingatlant, amelyben Tarányi Lili, a KEFAG Zrt. munkatársa a vármegyei ifjúsági programokról szólt, vitéz Miklós Károly vármegyei kamarai titkár a bemutatott trófeákról és preparátumokról, dr. Koncz István vadászíró pedig a nemrég alakult vármegyei vadászklubról beszélt, amely összejövetelinek szintén helyszín biztosít az új kamarai központ.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület. A védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy a védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.

A fénykép illusztráció: Fotó: Pannoneagle
Az ügyben érintett személyek között a Magyar Solymász Egyesület tagjai is voltak. A jogerős bírósági döntést követően az Egyesület az érintett tagokkal szemben fegyelmi eljárást folytatott le, és a szabályzataiban meghatározott fegyelmi szankciókat alkalmazta.
A Magyar Solymász Egyesület határozottan elítéli és teljes mértékben elhatárolódik minden olyan cselekménytől, amely a természeti értékek károsításával jár. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a solymászat szellemiségével, amely a természet tiszteletén, a felelős állattartási magatartáson és a jogszabályok betartásán alapul, ezért Egyesületünk a jövőben is következetesen fellép minden olyan esetben, amely ezekkel az alapelvekkel ellentétes.
Az egyesület vezetősége elkötelezett a mindenkori jogszabályok betartásának, illetve betartatásának. Következetesen erre ösztönzi az MSE tagságát, nyitott működésével pedig a magyarországi solymászokat, más egyesületek tagságát, alanyi jogon solymászó honfitársainkat. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi környezetvédelmi és állatvédelmi elvárásoknak való megfelelésre.
Forrás: Magyar Solymász Egyesület












